Rosti bora
Rostiról már írtam, Pécsen hobbiborászkodik, és amikor valamit el akarok rontani, akkor őt szoktam felhívni, aki segít lebeszélni a hülyeségről. Szokott Cirfandli fajtabort is hozni, ami pár évvel ezelőtt is elkápráztatott mesés, gesztenyés ízvilágával, teltségével,…
Tényleg megvan a technológia
Az első bejegyzésemet valamikor 2006-ban írtam, tehát öt év telt el, mire sikerült technológiai hibáktól mentes bort készítenem. Az út rögös volt, és talán érdemes a legnagyobb ostobaságaimat összegyűjteni azért, hogy akik belekezdenek a borászkodásba, ne kövessék el az…
Csendes hétköznapok
Annak ellenére, hogy mostanában nem nagyon van kedvem írni (ha az ember egész nap felhasználói kézikönyvön dolgozik, akkor csak ritkán van kedve esténkét blogot szerkeszteni), hallgattam a hívó szóra, és részt próbáltam venni a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Írtam…
Hejesbítés
"vártam két hetet, hogy biztos csak átmeneti az agybajod. de nem... most tényleg nem fogsz írni a szolo-be? egy szóccse? én az egészből sokszor egy szót sem értek, de azért elolvasom. hát hogy lehet így letörni a többi ifjú gazda lelkesedését? Tessék…
Savra szüretelni: faszság
Sok jó nagy marhaságot hallottam már életemben, ezek között azonban talán a legnagyobb a savra szüretelés elmélete. Több, elismert szakirodalom szerzője is elmehet a kurva anyjába, mert nagyjából amit ebben a támakörben összehordtak, az a hozzánemértő gyökérség és a a…
A szerző
- Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.
Utolsó kommentek