Ez az év a magyar gazdaság teljes csődjéről szólt. Minden menedzser index szerint a rosszból a katasztrofálisba haladunk, a lakosság fogyasztása a béka segge alatt. Ilyenkor nincs pénze az embereknek borra. Míg pár ével ezelőtt egy kóstoló úgy zárult, hogy a vendégek átlagosan családonként egy karton borral a hónuk alatt tértek haza, addig idén egy-egy kóstoló után családonként egy-két üveg bort visznek a vendégek. Lecsúszóban a középosztály, megállt a polgárosodás folyamata. A NER surmói pedig meg sem kísérlik felfedezni a magyar borászat kommunizmus utáni újraéledések legizgalmasabb pincészeteit - hiába, a stílust nem lehet közbeszerzésen megnyerni. Kisvendéglők sora zár be, keres új üzemeltetőt, a borászati kormánybiztos-rádióbemondó szerint a "fiatalokat elvesztettük" (bazdmeg, az lett volna a dolgod, hogy ez ne történjen meg), kollégák adják fel a borászkodást és keresnek munkát maguknak Magyarországon, de még inkább az országon kívül. Az értékesítés romokban. A továbbfejlődés is kilátástalan, a pályázatok állnak, csak a földalapú támogatás érkezik. Ez egy másik kérdés, hogy ebben a gazdasági környezetben vajon ki gondolkozik bővítésen.
Az idei év ennek ellenére egy egészen gyönyörű terméssel ajándékozott meg bennünket. Egy csapadékos tél és kora tavasz után hosszú, aszályos forró nyár következett, a legnagyobb problémát az elszaladó cukrok jelentették. Szeptember 6.-án fejeztük be a szüretet, minden összecsúszott, még be se fejeztük a színelő fejtést, más jött az új must a sokkoló tartályba. Szerencsére a fiam be tudott segíteni a szüretben. Rá nagyon büszke vagyok, mert mind nyáron, mind a szüretkor szuperül kivette a munkából a részét (azért merem ezt leírni, mert úgysem olvassa ezt a blogot). A fejtési őrület zökkenőmentesen telt: az alkalmazottak fantasztikus segítséget nyújtottak ebben is. Amit idén a szőlőben és a pincében csináltak, az kitűnő teljesítmény volt - nélkülük nem lenne Aranysörte borászat.
Idén is tanultam valamit: ha a must pH-ja nem éri el a 3.00 értéket, akkor savazni kell. Borkősavval, ami majd kiválik erjedéskor, de segít megőrizni az aromákat. Továbbá azt is megtanultam, hogy a mustba még erjedéskor is bele lehet tenni a polifenol csökkentő készítményt - így az ostoba kesernyét már időben ki lehet kezelni a borból. Lassan le tudom írni a borkészítésnek azt a folyamatábráját, amivel nagy biztonsággal lehet jó minőségű bort készíteni - ha már az ezzel foglalkozó "egyetemnek" erre sajnos nem volt ideje. Ezek fontos tudások lesznek a globális felmelegedés során. Idén azt is megtanultam, hogy nem várok a napfordulóig a metszéssel, hanem lombhullás után elkezdjük a munkát. Így a munkatársaim nem malmoznak november végétől január elejéig, hanem jócskán előrehaladunk már Szilveszter előtt a munkával.
A tavaly megtanult "küvé" technológiát alkalmazom több bornál is: hideg erjesztés tartályban, hordós erjesztés, majd ezek egyesítése és hordós érlelése adja a furminnt és juhfark borokat. Az idei év nagy eredménye az új furmint és juhfark átoltások termőre fordulás a Kútfői dűlőben. A három furmint vágó háromféle ízt ad: az Örökség vágó sárgabarackosat, a Virtus vágó citrusosat, az átoltott vágó őszibarackosat. És van egy pont, ahol ez a három vágó összeér, és 10 méteren belül három tökéletesen eltérő furmintot kóstolhat az ember. Ez a tanuhegyek csodája. És a juhfark a területünkön meszes agyagon, bazaltos vörösagyagon, és bazalton is terem, így nem csak a feldolgozás módja más, hanem az alapanyag is rendkívül sokszínű.
Már évek óta tervezem, hogy készítek egy hordós rozét, de gyáva voltam. Az idei év finoman bátorított, amikor egy 15% alkoholtartalmú, sötét rozét készítettem (mert a pinket már untam) - ez követeli a hordózást. Ugyancsak előrébb léptem a Szabotázs készítésében: igen, kisebb tartályban jobban lehet szénsavas macerációt végezni. A maceráció után feldolgozott szőlő hókadt lett, de a technológiára annyira jellemző illatjegyeket csodásan hordozza. Ehhez készítettem egy nagyon gyümölcsös vörösbort, mégpedig a szendvics-technológiával: azaz a bogyózott musthoz egész fürtös szőlőt is adtam, kb. fele-fele arányban. Ez a fantasztikus vörösbor és a hókadt rozé-szerű szénsavmacerált bor küvéje alkotja a Szabotázst. Ugyancsak küvébe került a vadfekete, amelyik - végre termőre forduló - kadarkával alkot egy bort, a Budai óvörös mintájára. A hordómintákat kóstolva ez is egy csodálatosan vékony, de elképesztően gyümölcsös bor lesz. Összességében: finoman ráfordulunk a "nyári" vörösökre, a könnyed, vékony, gyümölcsös, jól iható borokra.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.