Mindenekelőtt érdemes lenne ez utóbbi cikk alapvetését (hogy “sok és jó” szőlő termett) gyorsan helyre tenni. Valóban sok szőlő termett, aminek a legtöbb esetben egészen középszerű a minősége (a Balaton-Felvidékről beszélek). Ahogy azt már korábban leírtam, nincs minőségi borszőlő termelés az országban: annyi szőlőt termel mindenki a gépesített nagyüzemekben, amennyit a vessző elbír. Egy 3-4 kilós terhelésű olaszrizling tőke nem adhat minőségi bort, hiába cukrosodik, a beltartalmi értéke (íze, zamata) nem lesz megfelelő (lásd. még: olcsó bornak híg a leve). Ezt az osztrákok tudják: ha valaki több szőlőt termel egy hektáron, mint a megengedett, a minőségromlás miatt az egész tábla szőlő értékét csökkentik. És mit olvashatunk a cikkben? A sztrájk sikeres volt, a szerződött mennyiség fölötti termést is átveszi a felvásárló, mégpedig teljes áron. Tehát nemhogy negatívan premizálnák a túltermelőket, hanem többet vesznek a középszerűből.
Az ismerős borászok mesélték, hogy előző nap volt egy szakmai önmarcangolás arról, hogy a furmint nehéz fajta - de én ezen nem vettem részt, elsősorban kóstolni akartam. Húsz meghívott borász volt, nem túl sok látogató, de a hangulat pazarul idézte a már jól bejáratott eseményeken megszokottat: a borászok beszédbe elegyedtek azokkal, akiknek éppen töltöttek, meséltek a boraikról, a kóstoló közönség illedelmesen zsongott és kóstolt. Nekem azonnal a szívembe lopta magát ez az esemény, mert sokkal több idő jutott egy-egy borászatra, és azokra az emberekre, akiknek érdemes meghallgatni a véleményét.
A biztonságos mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb eleme a hektikus csapadékeloszlás mértékének kiegyenlítése öntözéssel. Érthető tehát az a célkitűzés, hogy a termőterületeink öntözöttségét Európai Uniós támogatásból növeljük. Van erre egy öntözésfejlesztési pályázat (VP2-4.1.4-16), amely lehetővé teszi pl. az öntözőberendezések kiépítését, beleértve a "felszín alatti vízkivételi művek" (a kezdőbetűkből kialakított mozaikszóval: "kutak") kiépítését.
"Öntözött" szőlő, három éves, nyári állapot |
Megmondom őszintén, a natúr boros irányzatot még csak távolról kedvelem, bár a blogot visszapörgetve voltak ilyen irányú próbálkozásaim, és emlékeim szerint legalább egy olyan borom is volt, amit igazán kedveltem, mert egészen különlegesen más íze volt, mint a környékbeli olaszrizlingeknek - de az akkori nulla borászati tudásom miatt az ízeket enm tudtam konzerválni, az eltarthatóságot nem tudtam megoldani. Szerencsére az akkor postban írtam pincehőmérsékletet is, így azt is tudom, hogy a kísérlet azért sikerült (kezdetben) jól, mert a bor hidegben erjedt, és a finomseprő felkavarása is hideg pincében történt. Amit nem tudtam: a hordók megfelelő égetését, a hordós érlelés lényegét (ha faízű a bor, akkor NEM szabad kivenni a hordóból) a derítést és a szűrést.
Utolsó kommentek