Emlékeztek még erre a postra? Az elmúlt másfél évben a juhfark csak várt a pincében, időnként nagyon finoman megkéneztem, és hagytam, hogy dolgozzon a természet. Két fejtést kapott a bor, többre nem volt szüksége, szépen letisztult, és a magas sav miatt egy cseppet sem aggódtam azon, hogy bármi baja is történhetne. Mivel idén tavaszra már úgy tűnt semmi sem fog változni, ezért megkezdtem a borászati utómunkákat.
Kettős-sós savtompítás |
Az utóbbi néhány hétben kicsit felfordult az életünk. A feleségem vizsgákra készül, ezért a munkám mellett a hétvégeken a gyerkőcök teljes egészében rám maradnak - ami egyébként jó dolog (együtt ugrálunk a hullámzó Balcsiban egy szeles szombaton, együtt megyünk Dörgicsei piknikre és persze együtt dolgozunk a szőlőben) másrészről elég fárasztó. Ráadásul ilyenkor van a legtöbb zöldmunka, amire csak részben van időnk - de a gyerekek becsületére legyen mondva, a két nagy már saját sort vitt a befűzéskor(!!!), ami miatt elképesztően büszke voltam rájuk.
Ilyen borzasztó körülmények között kell dolgoznom! :) |
Szóval próbáljuk legalább a termő vágókat szinten tartani, Krisztián csapata megrotálta és megkapálta a szőlők sorát, a sorközben pedig vidáman virít a gaz. Emiatt és az aszály miatt kissé nitrogénhiányos a szőlő, amit majd lombtrágyával pótlunk. Sajnos sok átoltáson tűnik gyengének, valószínűleg az alanytőke nem volt elég erős a furmint vesszőhöz. A jövő héten megpróbálom visszafogni ezeken a tőkéken a hajtásokat: kevesebb, de erősebb hajtást szeretnék.
Ez a hosszú hétvége a szőlőnek volt szánva, ráadásul nem is volt olyan sok munkánk, hogy három nap alatt ne lehetett volna kényelmesen megcsinálni. Az időjárás azonban közbeszólt, így rohanással egybekötött basszamegezés lett a vége.
Hajtásválogatás |
Megígértem, hogy összefoglalom a drénezés témakört - ez bejegyzés erről fog szólni. Drénezésre akkor van szükség, ha a talajvíz (időszakosan vagy állandóan) túl magasan van. Ez nem valami újkeletű dolog, már az 1900-as évek legelején íródott mezőgazdasági tankönyv is kihangsúlyozta a drénezés fontosságát - igaz, akkor még cserépből készült az alagcső.
A három betontartály |
Lejtős területeken a lehulló csapadék beszivárog a földbe, az első vízzáró rétegig - ami nálunk kb. 1-1,5 méter mélyen elhelyezkedő agyagréteg. A vízzáró réteg fölötti porózus rétegben a lejtő alja felé folyik a víz, ahol a lankásabb részen összegyűlik, néha olyan sok, hogy a talaj felszínére is kibuggyan - azaz belvízként jelentkezik. A belvíz már a túlzott vízellátás utolsó tünete: ha a talajban a növények gyökérzónájának magasságában van a talajvíz, mind a növények, mind a korhadéklebontók (apró barátaink, akik segítenek lebontani a növényi maradványokat) megfulladnak - azaz a talajunk halottá válik.
Újra lehet kertészeti gépekre pályázni, mert megjelent a Miniszterelnökséget vezető miniszter 26/2015. (V. 6.) MvM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek beszerzéséhez a 2015. évben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről.
Ahhoz, hogy érthető legyen miért maradok ki idén a kertészeti gépvásárlás pályázati lehetőségéből, két dolgot kell megérteni: 1.) Mi az EUME fogalma, és azt. hogy 2.) mikor ületetik a szőlőt.
Lássuk szépen sorjában! Az ökonómiai méretet (azt a birtokméretet, amelyen gazdaságos termelés folytatható) az EU az üzem potenciális jövedelemtermelõ kapacitása alapján határozta meg, és Európai Mértékegységnek (EUME-nek) nevezi. A részletek ismertetése nélkül ez azt jelenti, hogy van egy ún. EUME kalkulátor, amelyben művelési áganként meg lehet adni, hogy hány hektáron gazdálkodik az ember, és a program kiszámítja, hogy az hány EUME egységnek felel meg. A mi szőlővel beültetett területünk kb. 1,2 hektár, és idén telepítünk további 6 hektárra. Azonban a számításban csak az 1,2 hektáros területtel lehet kalkulálni, a szőlőtelepítésre váró területeken most gyep van, így kb. 3 EUME egységünk van. Amikor minden területünkön szőlő lesz, bőven 9 EUME egység fölé kerülünk.
Utolsó kommentek