Sajnos a meliorációs munkák egy héttel megcsúsztak, mert a kivitelező később érkezett meg a korábbi munkájából - viszont nagyon szépen haladnak. Menet közben lemorzsolódott egy szakértő, aki adott egy árat műszaki ellenőr helyettesítésére míg az nyaral, majd amikor felkértem az árajánlata alapján, a munkadíja hirtelen megháromszorozódott (és persze "számla nélkül" értette - amit meg én nem értettem, hiszen a családi vállalkozásunk a megrendelő). Mivel a Nemzeti Bank szerint nincs hiperinfláció, én meg ki nem állhatom a lehúzós gyökereket, így elváltunk egymástól. Az állandó projectvezetőm egyébként nagyon jó, és a kivitelezővel - a csúszás ellenére is - nagyon meg vagyok elégedve eddig.
A három betontartály |
Ma a földmunkákkal elkezdődött a melioráció. Megérkeztek a víztározókhoz a kútgyűrűk, a területen megjelent az első munkagép. Mindenekelőtt a szomszédom által orvul ásott árkot kellett betemetni - hogy aztán immár jó helyre újra ki lehessen ásni.
Munkában a markoló |
Az elmúlt napokban nagyon sokat örlődtem ezen a projecten. Nézegettem a régi térképeket, ahol látható volt, hogy a területemnek ez a része korábban is sárrét volt, azaz pangóvízzel borított föld. Megérintett az érzés, hogy ez ezentúl már nem lesz így. Hogy most beleavatkozok abba, ami évezredek alatt kialakult. Van erre jogom? Nem pusztítok el ostobán valamilyen természeti értéket? Végül arra jutottam, hogy ha úgy alakítom át a területet, hogy teret adok legalább akkora biodiverzitásnak, mint amekkora most van, akkor a változás talán pozitív lesz. Gondolnom kell persze az állatokra is, akik ezentúl nem járhatnak hozzám dagonyázni - a levezető árokban kapnak vizet ezután is a hűsöléshez, és igyekszünk kialakítani nekik valamilyen itatót.
A növényvédelmi munkákat akkor végezzük jól, ha a lehető legkevesebb alkalommal, a lehető legkevesebb vegyszer kijuttatásával védjük meg a szőlőt. Az ökológiai gazdálkodásban elfogadott kontakt szerekkel történő védekezés egyik sarkallatos pontja a vegyszer pont megfelelő időben történő kijuttatása. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy a szőlőnk a háznunk végében van, akkor már csak olyan precíznek kell lennünk, hogy a hőmérséklet- és csapadékadatokat rendszeresen felírjuk, mert ezekből az adatokból lehet előrejelezni a gombabategségek megjelenését. A mi szőlőnk elég messze van tőlünk (egyelőre), a preciz adatrögzítéssel kapcsolatban pedig maradjunk annyiban, hogy én ennél szélesebb ecsetvonásokkal dolgozom. A megoldást keresve örömmel tapasztaltam, hogy a Szőlőőr (SmartWineyard) rendszert nekem találták ki.
Így néz ki a mérőállomás a szőlőben |
Egy új területet termesztésbe vonni elképesztően nehéz feladat, hacsak nem tükörsima, mélyen humuszos, köveket és tuskókat nem tartalmazó, belvízzel egyáltalán nem érintett területen kell dolgozni. Márpedig nálunk a legcsekélyebb mértékben sem erről van szó. De hát az egyszerű feladatok ott vannak a hülyéknek, nekünk általában a neheze jut - szokta mondani Lali cimborám a konzulensi munkára, de ez most itt is nagyon helytálló megállapítás.
Magasan áll a talajvíz |
Ha öreg szőlőt veszünk, akkor szükség lehet annak felújítására. Ez különösen igaz az elhanyagolt szőlőkre, ahol azt tapasztaljuk, hogy az egyébként értékes tőkékbe hálni jár a lélek, gyenge hajtásokat hoznak, és azok növekedési eréje is gyenge. Ennek egyik oka, hogy a szőlő kimerítette a termőtalajt, legalábbis a gyökereket közvetlenül körülvevő talajréteget. Olyan ez, mint amikor jégkásaszörpöt iszunk szívószállal: ha nem kevergetjük folyamatosan a kását, akkor a szívószál végénél csak tiszta jég marad, mert a szörpöt felszippantottuk. Hiába van a pohárban még szörp: gyorsabban szívjuk/szívnánk ki a szívószállal a pohárból a szörpöt, mint ahogy az átszivárog a jégrétegen.
Utolsó kommentek