Szőlőművelés

Horrorszüret

Utolért az Addams Family életérzés: mintha egy sötét felleg követne mindenhová. Volt már rosszabb szüretem (2010-ben, amikor nem szüreteltem), de ennél rosszabbul még soha nem éreztem magam. Az év közben sorra megjelenő problémák most, szeptember elején csúcsosodtak ki, közel 100 mm eső formájában. A nyári forróság megakasztotta a szőlő cukrosodását (hiszen ilyen melegben leáll az asszimiláció), és augusztus végén még 2-3 cukorfok hiányzott az optimálishoz a középérésű és kései fajtáknál. Aztán leesett 100 mm eső. Ahogy tavaly a szőlő kihordott egy 80 mm-es esőt nyár végén, arra gondoltam, hogy idén sem lesz ez komoly probléma. Nagyobbat nem is tévedhettem volna. Beindult a rothadás, és óriási károkat okozott.

Kékfrankos válogatás (Dödi bácsi várja a traktort)

Mentett furmint - Becce 2018

Hétvége előtt ott volt a dilemma: mi legyen a beccei furminttal? Ez a dűlő lényegében egy hatásvizsgálat, azaz megnéztem, mit tud meszes agyagon a furmint. A vágó egy út alatt fekszik, az utat diófák szegélyezik a magas partoldalon - így minden évben megszokott vendégünk a lisztharmat. Ami száraz időben nem okoz akkora problémát, mint esős őszön: ekkor ugyanis a bogyók rugalmasságát vesztett héja kireped, és megindul a rothadás. A vágó egyik fele rothad, a másik fele egészséges. A múlt héten azon töprengtem, leszedjem-e a romlásnak indult szőlőt. Versenyt futott a cukrosodás a romlással - miközben hétvégére esőt jósolt a meteorológia. 2-3 mm esőtől csak nem lehet baja a szőlőnek, gondoltam, de Krisztián szerint jobb lesz ezt most leszedni, mert ki tudja mekkora eső lesz? Jól döntöttünk: szombaton kb. 25-30 mm eső esett.

Ikerfürtös furmint. Ezek egy szép fürtök, de voltak ennél csúnyábbak is.

Termésbecslés

Az egyetemen olyan homályosan tanultunk a termésbecslésről, mint ahogyan egy apácazárdában oktatják a férfi test anatómiáját. Volt valami izé az F-próbáról, meg egy ködös ismertető arról, hogy milyen rendszer szerint kell egy búzatábláról mintát venni - s bár a vizsgán ezt a kérdést húztam, sem akkor, sem azóta nem jutottam előrébb a témában. De rajtam ugyan nem fog ki egy mintavételezés! Kitaláltam egy metódust, ami akár épkézláb eredményt is hozhat.Tekintettel arra, hogy a statisztika tantárgyat nemcsak utáltam, de nem is tanultam meg, a saját módszertan felállítását azzal kezdtem, hogy elhanyagoltam minden olyan számítást, ami bonyolultabb volt az egyszerű átlagolásnál.

Kékfrankos

A kíméletes préselésről

Ahogy közeleg a szüret, egyre komolyabban foglalkoztat a még kíméletesebb szőlőfeldolgozás. A tavalyi év kiváló választása a Jolly zúzó-bogyózó volt, ami gyökeresen változtatta meg a szőlő feltárását: míg korábban a bogyózógép által levert bogyók egészben maradtak, és úgy kerültek áztatásra, addig az új gép fel is tárja a bogyókat, és az áztatás hatásfoka lényegesen jobb lett. Kádban áztatunk, letakarjuk a cefrét és a tetejére kénpermetet szórunk az oxidáció ellen, majd leengedjük a mustot szűrőhengereken át, és vödrökkel szedjük át a cefrét a présbe.

Már az egyiptomiakat is foglalkoztatta a szőlő feldolgozása

Talajtakarás

Ígértem egy bejegyzést a talajtakaró növényzet használatáról a szőlőben - ez következik most. Amint arról már beszéltem, takarónövényt azért használunk a sorok között, mert a talaj felső 30-40 centiméteres rétegét átjáró gyökértömeg segít a humuszképződésben. A takarónövény meggátolja az eróziót a hirtelen lezúduló csapadék esetén, a talajt fel-le irányban átjáró gyökérzet segíti az eső beszívódását a földbe, és a humusz pedig nedvesen tartja a földet. 

A takarónövényzet vetése önmagában nem elegendő. Ha a növényzet föld fölötti részét eltávolítjuk (pl. kaszálással, mulcholással), akkor elősegítjük az ún. "tarlóbetegség" kialakulását. A tarlóbetegség a kalászosok aratása után szokott kialakulni. A talaj felszínéről a földbe szivárgó csapadék apró hajszálcsöveket alkot, amely a növényzet eltávolítása után, a tűző napon szivattyúként kezd működni: a talaj mélyebb rétegeiből a felszínre szívja a nedvességet, ami a napon párává alakul, és eltűnik. Szeles napokon ez a hatás még erősebb. (Ezért szoktak aratás után azonnal tárcsázni, mert akkor a kapillárisok elroncsolásával ez a 30 cm mély kiszáradás elkerülhető.)

Ha mulcholjuk a talajtakarót, akkor a levágott növényzet hamar kiszárad, és rövid idő után már nem fedi megfelelően a talajt - megindul a föld kiszáradása. Ha meghagyjuk a magas takarónövényt, akkor olyan pára alakul ki a melegben egy-egy eső után, mint egy esőerdőben - ami a melegágya a gombabetegségeknek. Ezért a talajtakaró növényzetet el kell fektetni, lehetőleg úgy, hogy ne tudjon felegyenesedni. Erre való a szártörő henger, amit én a NorAnTech céggel csináltattam. Az általuk gyártott henger feleannyiba került, mint az olasz import termék, három héten belül ott állt a gépudvaromban - szóval mindenkinek ajánlom őket. Emlékeztetőül: így működik ez a henger (a felvétel a gyümölcsösömben készült). És akkor most nézzük a hengerelés eredményét bemutató videót: