Szőlőművelés

Modern szüreti technológia nagyapa eszközeivel

Ez a képsorozat 2006-ból való. Azóta rengeteget változott nálam a feldolgozás menete, de érdekes végiggondolni, hogy ha ma ugyanezek az eszközök állnának rendelkezésemre, miként változtatnám meg a feldolgozást úgy, hogy a jelenlegi tudásom szerint a legjobb minőségű mustot indítsam forrásnak. Nem hiszem, hogy csak űrtechnológiával lehet jó bort készíteni, ha ügyesen használjuk nagyapa eszközeit (egy-két kiegészítéssel), simán lehet jó borunk.

Nagyot fordult a világ tavaly óta

A 2018-as év bio-növényvédelmi kudarca után a tavalyi szüret borzalmas munka volt: minden fürtből egyenként válogattuk ki az ép szemeket. Ennek ellenére a mustot kóstolva még erősen bizakodó voltam, ami egycsapásra elpárolgott azután, hogy megkóstoltam az új borokat. Leültem a pince elé és felhívtam a feleségemet: "Azt hiszem, most kell kiszállnunk." Mert az azonnal látszott, hogy kurvanagy baj van. Az erjedés dermesztően félrement. Pont abban az évben, amikor nagyon kötött technológiával próbáltam bort készíteni. Próbáltuk kikezelni a borokat, de végül összefejtettem az egészet, és odaajándékoztam egy magán-pálinkafőzőnek. És mivel szőlőt sem tudtunk értékesíteni (a nagy területen mind egy szálig lerohadt a furmint és a muskotály), komolyan meg kellett fontolnom, hogy van-e tovább.

Legyen a gépnek halleluja!

Wooohooo, roppant izgatott vagyok! Egyrészt elindult a szüreti szezon - bár az Irsai Olivért alsógatyában szüretelő borászok postjai ezt már jelezték -, másrészt valami egészen durva forradalom zajlik a zárt pinceajtók mögött. A pince eredeti célkitűzése a történelmi szőlőfajták bemutatása - ezen a világon semmit nem változtattunk. Egy részről azt vettem észre, hogy a hagyományos feldolgozás (hordós forralás) rengeteg ízt elfed. Sokkal fásabb, hordóaromásabb a borom, mint szeretném. Másrészről eddig minden fajtából a lehető legkoncentráltabb alapanyagot szerettem volna termelni, aminek hatására a góhér felét leették a darazsak, a juhfarkból pedig elkeserítő munkával kellett kiválogatni a rothadó szemeket a töppedtek közül - és a vadélesztős erjedés (talán a szőlőn felszaporodott mindenféle mikroorganizmus hatására) ettől néha brutálisan félre ment. 

Az új pneumatikus prés - akkor lehet kézzel kapcsolni, ha leveszed a burkolatát. Ez mennyire idióta dolog???

Szőlőtelepítés 2019

Egyik ismerősöm kiszámolta, hogy mennyibe került neki egy hektár szőlő újratelepítése (jó kordonnal, jó oltvánnyal). Lehet kapaszkodni: több mint 11 millió forint. És ebben a terület megszerzése nincs benne. Átnéztem az árakat - sajnos teljesen korrekt a számítása. (Megjegyzés: a számítás egy kisebb területről van extrapolálva egy hektárra, így a munkadíjak cseppet torzítanak.) 

A talajelőkészítésben benne van a trágya ára is. A költségek 60%-át a közvetlen anyagköltség teszi ki: a támrendszer és az oltvány. A telepítésnek van gazdaságosabb módja, itt hidrofúrót használtunk - de kis területre nem éri meg az idegeskedés a telepítő géppel. 

A jelenlegi gazdasági helyzetben egyértelműen nem éri meg szőlőtelepítésbe vágni. Túl sok a termés, a hegyközségekben nincs önszabályozás (írtam már erről), az állami zöldszüreti beavatkozás pedig nem elegendő. Időközben a munkabérek elszálltak, a gyenge forint miatt az alapanyagok is jelentősen megdrágultak. Magas beruházási költség, alacsony megtérülés - nem ez az évezred üzlete.

Bio vagy nem bio?

A tavalyi évben minden eddigit meghaladó károkat szenvedtünk el szőlőben. Hiába permeteztünk a szinte három naponta váltott hatóanyagokkal, hiába válogattuk a hajtásokat, a fürtöket, a nyár közepi monszunban lehetetlen volt megállítani a lisztharmat fertőzést, amit az őszi esők után egy perenoszpóra, feketerothadás és szürkerothadás is elkísért. Válaszúton álltunk: kármentésben leszedjük a szőlőt idejekorán, vagy megpróbálunk kellően koncentrált szőlőt termelni, amiből valamilyen bort lehet készíteni. A kivárásra tettem. A termés minden nappal rosszabb lett. Gyakorlatilag lerohadt 5,5 hektár szőlő, és amit szüreteltünk, abban sem volt köszönet (talán a kékfrankos volt a kivétel, bár az illósodás ott is jelen volt). Mivel a jó hírnevet egyszer lehet elbaszni, ezért ezen a fajtán kívül a vevőimnek beígért szőlőt sem tudtam leszállítani, és az évet combos, majdnem padlóra küldő veszteséggel zártuk.

A szőlőben jelen volt a fertőzés: a hajtásválogatáskor ledobált fürtökön, a metszéskor levágott vesszőkön megmaradtak az áttelelő spórák. Idén tavasszal egészen eddig sikeresen védekeztünk. A tavaszi őrült meleg beszárította a kezdődő perenoszpóra fertőzéseket, és a lisztharmat ellen hatásosnak bizonyult az 1 kg/100 liter töménységben káliszappannal együtt kijuttatott permet. Egészen a virágzásig. Virágzáskor nem szabad rézzel permetezni, és idén az elhúzódó virágzást egy durva lehűlés kísérte sok esővel (180 mm három hét alatt), 25 fok körüli hőmérséklettel. Mind a szőlő fenofázisát, mind a fertőzés környezeti optimumát tekintve ideális volt az idő a perenoszpórának, ami ismételten megjelent a szőlőben. Ez a dözsavű már volt egyszer.

Perenoszpóra