A stratégiai tervezés alapjai

Levelet hozott a posta (már egy hónapja, de nem volt időm semmire a növényvédelmi képzés miatt), amelyben tájékoztat a hegyközségem, hogy dinamizálni kívánják az ott folyó munkát, mégpedig az érintettek bevonásával. Hírt adtak az előzményekről is, röviden összefoglalva az eddigi történéseket.

 

"... úgy látjuk az elmúlt évek eredményeiből, visszajelzéseiből – ahogy azt már többször, többekkel beszéltük is –, hogy fontos lenne a megújulás, új utak, együttműködési lehetőségek keresése, felépítése.

[...]

A műhelymunkákon résztvevő borászok és szakmabeli munkatársak az alábbi főbb célok mentén látják fontosnak, hogy közösen dolgozzunk: összefogás, együttműködések erősítése borászati területen, borvidék ismertségének, elismertségének erősítése, piacszerzés, könnyebb értékesítés, magasabb értékesítési árak elérése, hatékonyabb marketing lehetőségek, minőség növelése, fiatalok jövőjének megerősítése, stb."

 

A leírtakból nem tudom nem azt feltételezni, hogy nem megfelelő módszertani megközelítést alkalmaztak az eddigi műhelymunkákban - igazából persze azt hiszem, hogy szó sem volt semmilyen módszertanról, legfeljebb valamiféle ötletelés lehetett a témában. Írtam arról, hogy az ágazati stratégia mekkora marhaság lett, amikor elkészült - így aztán elég nehéz a hegyközségek stratégiáját erre alapozni. Írtam a hegyközségnek, hogy volna egy értelmezhető módszertan, amit stratégiaalkotásra szoktak használni akik ilyesmire fordítanak időt - sajnos a műhelymunka miatt nem futotta idő a válaszra. Azért elmondom, hogy én hogyan állnék neki, ha megfizetnének érte

 

1. Fel kell térképezni a jelenlegi állapotot. 

Amikor előadást tartok, azt szoktam mondani, hogy a navigációhoz két adat kell: hogy hol vagyunk, és hogy hová szeretnénk eljutni. A két pontot összekötve tudjuk megmondani, hogy milyen irányba kell elindulnunk. A jelenállapot feltérképezésének több lépése van. 

  • Elsőként célszerű feltérképezni a működési környezetet, amelynek eszköze a PESTEL elemzés: a politikai, közgazdasági, szociális, technológiai, környezeti és jogi környezet megismerése. Olyasmikre kell gondolni, mint:
    • nincs EU támogatás szőlő telepítésre, tehát az ültetvényrekonstrukció nem folytatódik,
    • a szőlő felvásárlási ára alacsony,
    • a munkaerő már Nyugat-Európában dolgozik,
    • tömegszőlő termelésre képes a borvidék (esetenként gyenge gépesítéssel), minőségi szőlő kevés van,
    • a gazdálkodók zömének fingja sincs a talajvédelemről, stb.

 

  • Ezt követi a belső környezet vizsgálata, amelynek eszköze a SWOT elemzés: az erősségeink, gyengeségeink, lehetőségeink és a ránk leselkedő veszélyek feltérképezése. Olyan tényezőket lehet itt összegyűjteni, mint
    • az ország legnagyobb üdülőövezete, a Balaton közelsége,
    • a borvidék olaszrizlingre alapozott homogenizálási törekvése,
    • az ezerarcú Balaton lehetősége, ahol minden falunak lehet saját, jellegzetes bora (mint pl. Badacsonynak a kéknyelű, Tagyonnak a juhfark, Fürednek a füredgyöngye), 
    • az aranyszínű sárgaság réme, a globális felmelegedés, stb.

 

  • Ezután meg kell vizsgálni, hogy az érdekelt felek (azok a szereplők, akik fontosak a borvidék életében) milyen érdekeket képviselnek, és milyen elvárásaikat kell teljesítenünk (és azt is súlyozhatjuk, hogy mennyire számít a véleményük). Ilyen érdekelt felek lehetnek: 
    • a vevők (közvetlen vevők) és a forgalmazó helyek (éttermek, szállodák, közértek, borszaküzletek, kocsmák)
    • a szőlőtermeléssel foglalkozó gazdák (kicsi, gépesítetlen gazdák, nagyobb termelők, maguknak termelő borászok),
    • a borászok, mint felvásárlók és mint mint értékesítők,
    • a szőlőmunkások,
    • a szabályozó hatóságok, stb.

 

2. Stratégiai célkitűzések, stratégiai projektek felállítása 

A tényezők összegyűjtésének módszertana az ötletbörze. Ha ezeket a tényezőket mind összegyűjtöttük, akkor ezekből némi gondolkozással meg lehet fogalmazni azokat a célkitűzéseket, amelyeket el szeretnénk érni. Ezeket a célokat csoportokba lehet szervezni - és egy füst alatt össze lehet vonni azokat a dolgokat, amelyek az egyes elemzések eredményeiben megegyeztek (pl. környezeti hatás lehet a globális felmelegedés a PESTEL elemzésben, és ugyanez előkerülhet fenyegetésként a SWOT elemzésben is.) Érdemes három éves tervet készíteni, akkor szépen látszódik az előrehaladás az évenkénti felülvizsgálaton.

 

A célokhoz stratégiai projekteket kell rendelni. (Ha a célkitűzés a borászatok árbevételének növelése, annak stratégiai projektje lehet egy olyan megegyezés kialkudása a helyi kereskedőkkel, hotelekkel, hogy csak a borvidéki borokat értékesítsék.) Ezeknek a projekteknek van pár tulajdonsága: kezdete, vége, tagjai, felelőse. Ez utóbbi kettőt érdemes megemlíteni: a felelős az, aki viszi a projektet, aki baszogatja a projektek tagjait, hogy a rájuk testált feladatokat végezzék el. (Valós project managementben ez bonyolultabb, de itt egy Hegyközségről van szó, igazán szankcionálni a linkeket nem lehet.) Ha vannak ilyen projektek, akkor kell lennie közös munkának is - látható, hogy pl. az "összefogást" nem érdemes megjelölni célként.  

 

Ennek vagy így érdemes nekifogni - vagy sehogy. És van még egy nagyon fontos peremfeltétel. A stratégia megvalósítása során számtalan lábra rá kell lépni. Ez széthúzáshoz vezet. Egy példa: aki eddig 150 forintért adta el a tömegszőlőjét, mert ügyes volt, az nem fog örülni annak, ha a szőlője a termelési paraméterei alapján az "alacsony" minőségi kategóriába kerül. Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen,sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükség a rendszer szereplőitől. Ez hazugságot szül. Ezek nélkül viszont nincs minőségi szőlő, anélkül pedig nincs minőségi bor sem. De ha előrébb akarunk lépni, ahhoz a kitűzött célok közös megvalósítására van szükség. Az ördögi kör bezárul. 

 

Mi ezt kicsiben elkezdjük Dörgicsén - alkotunk magunknak saját stratégiát. Nincs ágazati stratégia, nincs hegyközségi stratégia - mindentől függetlenül dolgozhatunk. Érdekes emberkísérlet lesz. 

2019.12.25. 00:14

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr4815365188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása