Volt idő amikor a sárfehér elterjedt szőlőfajta volt az Agyagliki dűlőben, a nagy laza fürtjei,a nagy termőképessége, a vékony héjú bogyói következtében könnyen préselhető jó lényeredéket biztosító tulajdonsága miatt.Bora alacsonyabb savtartalmú, kevésbé jelleges jó házasítási alapanyag. Mai technológiával könnyed nyári beszélgetős bor készíthető belőle véleményem szerint.Az agyagliki dűlőből fajtatisztán Olasz rizlingből reduktív technológiával készült "Agyaglik" elnevezésű bor kóstolható a Balatonfüredi Borhéten holnaptól 23 napon át - ez itt a reklám helye.

@vargabor: ez meg a reklám előzetes információinak cáfolata. Elég jól ismerem a fajtát és több ponton tévedés, amit írsz. Egyáltalán nem mondanám nagy termőképességű fajtának, még vegyes ültetvényben, ideális beporzók közvetlen közelében sem. A vékony héj a legnagyobb tévedés. Az ócska 2010-es évben szinte semennyire nem rothadt, lévén irtó vastag, alig elrágható héja van. Savtartalmát is jó közepesnek mondanám inkább és hát a régi fajtáink közül az egyik legjellegzetesebb, legillatosabb, lásd társnevét: szagos sárfehér. Azt, hogy az Agyagliki dűlőben volt-e termesztésben azt nem tudom, ha igen akkor legalább lenne egyetlen kapcsolódási pont az emlegetett borotokhoz...ettől függetlenül gratulálok a pincének, hogy elérkezettnek tartja az időt egy dűlős bor elkészítéséhez, komolyan.

@zoli
"...ettől függetlenül gratulálok a pincének, hogy elérkezettnek tartja az időt egy dűlős bor elkészítéséhez, komolyan."
Szerintem ez nem az a Varga , amelyikre te gondolsz (vagyis nem az Aranymetszés sorozatos).
Itt nézheted meg az "Agyaglik" OR címkéjét és árát:
www.lidiaborhaz.hu/webaruhaz/termekek.php?prod=10

@IWAS: ezesetben sorry mindenkitől, de ettől függetlenül a sárfehérre egyáltalán nem illik a személyleírás...

@zoli: A sárfehér fajtát Dr. Csepregi Pál és Dr. Zilai János professzor urak az európai díjat nyert Szőlőfajtáink című könyv szerzői azonosították be az agyagliki dűlőben. A Kertészeti Egyetem ötödéves szőlőtermesztés szakos hallgatójaként 1974-ben láthattam vendégül tanáraimat. Csepregi professzor úrnál írtam a diplomamunkámat.A fajtát nagyapám szaporította tovább a vegyes ültetvényéből, most is meg van még a pince előtt, amit már én telepítettem fiatal koromban.

@vargabor: szeretnék találkozni veled, és megnéznénk egymás sárfehér fajtáit. Cserébe megmutatnám, melyik volt Agyaglikon a nagyapám pincéje. A te nagyapádat hogy hívták? Szerintem anyukám ismerni fogja a családodat. Légyszi írj nekem levelet!

@RAMBO: A nagyapámat Héra Lajosnak hívták,és Felső-Dörgicsén lakott, édesanyám leánykori neve: Héra Aranka aki Zánkán lakik.Amennyiben anyukád ismeri a Dörgicseieket, biztos lesz közös ismerős.A nagyapám agyagliki pincéjét örököltem melynek a homlokzatára azt íratta, hogy "Téged vártalak". A pince elé telepítettem azokat a tőkéket, melyeket Sárfehér néven szelektált, és csapvesszőként másoknak is adott. A jelenlétem nélkül is megnézhető, megkóstolható, természetesen szívesen találkozok Veled, nagyon örülök, ha valaki szívén viseli a valamikor sokkal híresebb dűlőnk sorsát.

@vargabor: Reklámként csak annyit, hogy 19-én és 20-án éjfélig a Vince Balaton rendezvény keretében Keszthelyen a Festetics kastélyban és parkjában kóstoltatom az agyagliki dűlőből származó boraimat.Szeretettel látok mindenkit, főleg a Zolikat.
Varga Zoltán

@vargabor: Megkérdeztem anyut, ismerte a nagyapádat (az enyémmel volt egyidős) és anyukádat is, tudta, hogy Zánkán lakik. Azt viszont úgy tudja, hogy a szőlőtök Agyagliknak a déli kitettségű oldalán volt. (Arra én is szerettem volna venni egy párszáz négyzetméteres szőlőt, csak a talaj keverése miatt, mert meszes talajú szőlőnk még nincs.) A mi régi szőlőnk a Balog Ernőé fölött volt, mára benőtte az iszalag az egészet.

Úgy tudom, hogy abban a dűlőben a "Bálint" szőlőfajta volt a nagyon híres a Kegyes Tanítórendek birtokáról.

Nagyon örülök annak, hogy más is foglalkozik történelmi fajtákkal Dörgicsén. :)))))

@vargabor: direkt miattad előkotortam a Csepregi-Zilai "Szőlőfajtáink" című művét, abban sajnos csak távirati stílusban írnak pár szót a sárfehérről, így kénytelen vagyok Németh Márton Ampelográfiai Albumát alapul venni, ami szintén minden ponton cáfolja az általad leírtakat. Nem lehet, hogy utólag te az arany sárfehér=izsáki=fehér dinka leírását vetted alapul?
A meghívást köszönöm, nagyon szívesen megkóstolnám a borokat, de idén sajnos már nemigen megyek a Balaton irányába:(

@zoli: Én azért még mindig hiszek Csepregi-Zilai értékítéletének. Természetesen Németh Márton Ampelográfiai albumai is alapmű a szakmánkban, én is levettem a polcról.Érdekes dologra akadtam: előtted lévő kommentben "Rambo" írja, hogy az ő szőlőjükben a "Bálint" híres szőlőfajta volt.Az ampelográfia 2. kötetének 125.-ik oldalán olvasom a Bálint hasonnevei között a "Sárfehér" megnevezést, lejjebb írja a szerző, hogy "húsa puha, leves, olvadó;íze közömbös;leve színtelen;héja vékony, közepesen erős, tartós."
Lehet, hogy a régen szokásos többszöri szelekció jót tett a fajtának?
A témakörben érdekes lehet még, hogy a nemrég levédett "Aranysárfehér" fajtának semmi köze sincs a "Sárfehér" fajtához bár ezt hívják az Alföldön széles körben Sárfehér fajtának nagyobb területen fajtatiszta ültetvényként telepítették Kiskőrös környékén. Ha lehet, légy szíves küldj egy fotót - jellegzetes fürt, levél, hajtáscsúcs,levélfonák - a helyszín megjelölésével, hogy beazonosíthassuk Te melyiket nevezed Sárfehérnek- gondolom az igazit.

@vargabor: éppen nemrég jártam Izsákon, csináltam pár képet az ún. "arany sárfehérről", készíthetek mellé néhányat a "szagos" sárfehérről, küldj egy elérhetőséget.
Nem azt állítom, hogy nem sárfehér az, ami nálad van/volt, hanem azt, hogy az általad vázolt fantomkép nem stimmöl. Kóstold meg, ha valóban az, erőteljesen sauvignonos ízű a bogyója, később inkább illatos-fűszeres.
A bálint meg a sárfehér megint két teljesen különböző tészta, sztem pusztán a nőjellegű virágaik miatt keverhették össze a két fajtát. Mifelénk a furmintot hívták tévesen kéknyelűnek, van is egy olyan változata, aminek a kocsány- és levélnyele valóban vöröses-lilás, ettől függetlenül semmi közük egymáshoz.
Uí: ha ilyen jól ismered a magyar szőlőleírókat, akkor biztosan ismered Diófási nevét is, a magyar boros média nyilván szót sem ejt róla, pedig épp ma van a temetése...

@zoli: Dr. Diófási Lajossal a pécsi kutató volt igazgatójával jó személyes kapcsolatot tartottam fent.Sajnálom, hogy nem értesültem a temetéséről, pedig a kutató címlistáján rajta vagyok, mivel minden évben kapok meghívót legalább egyszer a metszés bemutatóra. A későbbi igazgató és most a szőlőnemesítési tanszék vezetője ifj. Dr. Kozma Pál egyetemi évfolyamtársam volt a termesztési karon a szőlőtermesztési szakon, ő is szólhatott volna.