Az új terület megvásárlásával döntenem kellett arról, hogy kicsiny birtokomon milyen bort fogok készíteni, ezért lefektettem néhány alapelvet a jövőre vonatkozóan.
Olaszrizling - csak egy szép kép |
1. Egy fajta borból a legjobbat előállítani nem lehet. Egyszerűen azért, mert én sem tudok dönteni abban a kérdésben, hogy ebben az országban szerintem ki készíti a legjobb rizlinget, de a borszakírók véleménye sem egyezik ebben a kérdésben. Ráadásul azt hiszem, az egyik legnagyobb hiba lenne, amit el tudnék követni, hogy bárminemű nem magam által támasztotta elvárásnak akarnék megfelelni. (Ha elfogadjuk, hogy a terroir része a borász is, akkor egy adott ízléshez való igazodás ennek a szemléletnek a halálát jelenti.) Mindenképpen többféle borral lehet csak megmutatni egy termőterületet, illetve ezek átlagából lehet benyomást szerezni a termelő elképzeléséről.
2. Számomra érdektelen az a fajtaválaszték, ami az utóbbi évtized bortermelését meghatározta a világban. A legutóbbi Borfesztiválon a termelők 90%-a ugyanazt a 12 fajta bort kínálta. Unom a világfajták dominanciáját. A terroirnak része a hagyomány is. Nem véletlen, hogy egyes termőterületeken az ott termesztett fajta, fajták neve összeforrott a tájegységgel: badacsonyi rizling, somlói juhfark, tokaji furmint, szekszárdi kadarka, stb. Nem állítom, hogy nem érdekes kísérlet egy idegen fajtát meghonosítani egy termőterületen, de a gátlástalan fajtacserét, az értékek eltiprását alapvetően hibásnak tartom. A fajtákat ezen kívül röghöz is kell kötni: ennek ideje évtizedekben mérhető.
3. Teljes tévútnak tartom azt a trendet, ami a bor minden áron való koncetrálásában testesül meg. Őszintén: belefáradtam a "hatalmas", "óriási" borokba. Sajnálom, talán nincs igazam, de nem érdekelnek a ropogós, 9-es savú fehérborok, és a húzós, 300 éves fejlődési pontenciálú vörösök. Akkor sem, ha így a legkoncetráltabb az illat, akkor sem, ha amúgy a bor egyensúlyban van. Ha megiszok egy üveg bort, azt akkor szeretném élvezni úgy, hogy reggel nem átmart gyomorfallal ébredek. Nem kóstolóbort szeretnék készíteni. Nem az esettanulmányok érdekelnek, hanem a mindennapok bora.
4. Hihetetlenül izgat, hogy milyen lehetett dédapáink bora. Érdekelnek a régi fajták, és az azokból készülő bor. Érdekesnek találom az egybe szüretelt szőlőkből készülő bort, ahol az egyes fajták kiegészítik egymást. Legnagyobb történelmi borvidékeink (Tokaj, Eger, Somló) a történelem során olyan borokkal váltak híressé, amelyek egybeszüreteléssel jöttek létre. A régi fajták visszatelepítése és az átgondolt fajtaválaszték egybeszüreteléssel készülő bor új értéket teremthet az uniformizálódó borpiacon.
A sorozat következő részében egy érdekes történelmi visszatekintés következik: a múltban kutakodva próbálom meghatározni a telepítendő szőlőfajtákat.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.