Ha öreg szőlőt veszünk, akkor szükség lehet annak felújítására. Ez különösen igaz az elhanyagolt szőlőkre, ahol azt tapasztaljuk, hogy az egyébként értékes tőkékbe hálni jár a lélek, gyenge hajtásokat hoznak, és azok növekedési eréje is gyenge. Ennek egyik oka, hogy a szőlő kimerítette a termőtalajt, legalábbis a gyökereket közvetlenül körülvevő talajréteget. Olyan ez, mint amikor jégkásaszörpöt iszunk szívószállal: ha nem kevergetjük folyamatosan a kását, akkor a szívószál végénél csak tiszta jég marad, mert a szörpöt felszippantottuk. Hiába van a pohárban még szörp: gyorsabban szívjuk/szívnánk ki a szívószállal a pohárból a szörpöt, mint ahogy az átszivárog a jégrétegen.
 |
|
a. jó szerkezetű talaj (nagy pórusok) - levegő, víz és tápanyagok tárolódnak a próusokban. b. rossz szerkezetű talaj (nagyon kis pórusok) - a víz a felszín közelében marad, a víz és a tápanyagok lassan szivárognak le, a levegő kiszorulhat a talajból. |
A talaj alsóbb (30 cm-nél mélyebb) rétegeinek tömörödése még egy szempontból problémás: ebben a rétegben folyamatosan elhal a talajélet. A tömörödés hatására ugyanis a talajból kiszorul a levegő, így az ott élő aerob baktériumok (amelyek életéhez oxigén kell) nem tudnak megélni ebben a rétegben - így kevesebb (féle) organizmus vesz részt a talaj mineralizálódásában, azaz a tápanyagok kioldásában a kőzetekből. Ugyanakkor a tömörödött talajból jóval nagyobb erővel jóval kevesebb vizet tud felvenni a növény.
 |
|
Talajnedvesség nyomás / talajnedvesség tartalom az eltérő mértékben tömörödött talajok esetén. |
Levegőt szántással juttathatunk a talajba, ilyen mélyre pedig csak rigolekés szántással. A már betelepített szőlőtermő területet rigolozni nem lehet, mert lekaszabolnánk a gyökereket a tőkékről, ami azok pusztulását okozná. Trágyát és levegőt a talajba keverni tehát csak a fölső 30 centiméteres rétegbe tudunk, ami a nitrogén(N) hatóanyag esetén rendben van, mert azt az eső lemossa a talajban, de a foszfor(P) és kálium(K) nem mobilis, azaz ott marad, ahová bejuttattuk.
Az öreg tőkés területeken sok lehet a tőkehiány, amit gödrös vagy hidrofúrós ültetéssel pótolunk. A tőkepótlások alatt ilyenkor nem lehet megszántani a talajt, így az ültetőgödrön túl évtizedeken át tömörödött földben kell utat törnie a kialakuló gyökérzetnek. Saját tapasztalatom, hogy ugyanattól az oltványostól származó szaporítóanyag ugyanakkor eltéve is látványosan jobban fejlődik laza talajban amit megrigoloztattam, mint gödrös ültetéssel eltéve évtizedek óta tömörített talajban.
A feladat tehát: egy szőlőben valahogyan mélylazítani kellene a talajt, de úgy, hogy az öreg tőkék gyökérzete épen maradjon. És ha ezzel egy lépésben tápanyagot is tudnánk a talajba juttatni, az már tényleg csodálatos lenne. Jó hír: van ilyen technológia.
 |
| Talajlevegőztetés Beccén |
Korábban írtam arról, hogy az Agromashexpón láttam egy talajlevegőztetéssel foglalkozó cég standját és beszélgettem a szolgáltatóval. Olvasgattam a honlapjukat is, a leírások értelmesnek és hitelesnek tűntek. Az eljárás lényege: a talajba egy lukat fúrnak, és a fúrószáron keresztük 12 bar nyomással levegőt pumpálnak a talajba. ennek hatása olyan, mint egy föld alatti robbantás: a talajban félgömb alakban egészen apró repedések képződnek. Ezzel az eljárással 5000 köbméter levegő juttatható a talajba hektáronként (összehasonlításképpen: a rigolszántással 15000 köbméter). Ugyanakkor a talajlevegőztetés nem roncsolja a gyökérzetet, de a gyökér környezetébe új talajszemcsék kerülnek, így a növény számára több és jobb minőségű tápanyag válik felvehetővé.
 |
|
A levegőbefúvás hatása egy föld alatti robbantáséhoz hasonló |
A levegőbefúvással együtt a talajba baktérium-kolónia is juttatható: a mostanában divatos mikrobiológiai készítmények (Azoter, Baktofil, Biofluid) vagy a biodinamikusok 500-as preparátuma (ha nem szentségtörés nem seprűvel kipermetezni a cuccost). A légbefúvással a baktériumok jobban eloszlanak a talajban, így kevesebb kell, mintha permetezéssel juttatnánk ki, majd beforgatnánk.
Ennyi az elmélet, amit ideje volt a valóság savpróbájának alávetni: meghívtam őket az öreg szőlőim felújítására. Pénteken megjöttek a szakemberek, akiknek a feleségem mutatta meg a szőlőt. Két vágót tudtak megcsinálni, mert a harmadikban sajnos nem tudott megfordulni a gép - ilyen sport ez a kézművesség. Hogy mi lesz a művelet eredménye? Még nem tudom, de nagyon kíváncsi vagyok rá.
|
A felvételen jól látható, ahogy a talaj megemelkedik a légbefúvás hatására. (A felvételt Norka készítette a fagyos szélben.) |
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
