Mélyművelés öreg szőlőben

Ha öreg szőlőt veszünk, akkor szükség lehet annak felújítására. Ez különösen igaz az elhanyagolt szőlőkre, ahol azt tapasztaljuk, hogy az egyébként értékes tőkékbe hálni jár a lélek, gyenge hajtásokat hoznak, és azok növekedési eréje is gyenge. Ennek egyik oka, hogy a szőlő kimerítette a termőtalajt, legalábbis a gyökereket közvetlenül körülvevő talajréteget. Olyan ez, mint amikor jégkásaszörpöt iszunk szívószállal: ha nem kevergetjük folyamatosan a kását, akkor a szívószál végénél csak tiszta jég marad, mert a szörpöt felszippantottuk. Hiába van a pohárban még szörp: gyorsabban szívjuk/szívnánk ki a szívószállal a pohárból a szörpöt, mint ahogy az átszivárog a jégrétegen. 

 

a. jó szerkezetű talaj (nagy pórusok) - levegő, víz és tápanyagok tárolódnak a próusokban.

b. rossz szerkezetű talaj  (nagyon kis pórusok) - a víz a felszín közelében marad, a víz és a tápanyagok lassan szivárognak le, a levegő kiszorulhat a talajból.

Kép forrása

 

A talaj alsóbb (30 cm-nél mélyebb) rétegeinek tömörödése még egy szempontból problémás: ebben a rétegben folyamatosan elhal a talajélet. A tömörödés hatására ugyanis a talajból kiszorul a levegő, így az ott élő aerob baktériumok (amelyek életéhez oxigén kell) nem tudnak megélni ebben a rétegben - így kevesebb (féle) organizmus vesz részt a talaj mineralizálódásában, azaz a tápanyagok kioldásában a kőzetekből. Ugyanakkor a tömörödött talajból jóval nagyobb erővel jóval kevesebb vizet tud felvenni a növény. 

 

Talajnedvesség nyomás / talajnedvesség tartalom az eltérő mértékben tömörödött talajok esetén.

Kép forrása

 

Levegőt szántással juttathatunk a talajba, ilyen mélyre pedig csak rigolekés szántással. A már betelepített szőlőtermő területet rigolozni nem lehet, mert lekaszabolnánk a gyökereket a tőkékről, ami azok pusztulását okozná. Trágyát és levegőt a talajba keverni tehát csak a fölső 30 centiméteres rétegbe tudunk, ami a nitrogén(N) hatóanyag esetén rendben van, mert azt az eső lemossa a talajban, de a  foszfor(P) és kálium(K) nem mobilis, azaz ott marad, ahová bejuttattuk. 

 

Az öreg tőkés területeken sok lehet a tőkehiány, amit gödrös vagy hidrofúrós ültetéssel pótolunk. A tőkepótlások alatt ilyenkor nem lehet megszántani a talajt, így az ültetőgödrön túl évtizedeken át tömörödött földben kell utat törnie a kialakuló gyökérzetnek. Saját tapasztalatom, hogy ugyanattól az oltványostól származó szaporítóanyag ugyanakkor eltéve is látványosan jobban fejlődik laza talajban amit megrigoloztattam, mint gödrös ültetéssel eltéve évtizedek óta tömörített talajban.

 

A feladat tehát:  egy szőlőben valahogyan mélylazítani kellene a talajt, de úgy, hogy az öreg tőkék gyökérzete épen maradjon. És ha ezzel egy lépésben tápanyagot is tudnánk a talajba juttatni, az már tényleg csodálatos lenne. Jó hír: van ilyen technológia.

 

Talajlevegőztetés Beccén

 

Korábban írtam arról, hogy az Agromashexpón láttam egy talajlevegőztetéssel foglalkozó cég standját és beszélgettem a szolgáltatóval. Olvasgattam a honlapjukat is, a leírások értelmesnek és hitelesnek tűntek. Az eljárás lényege: a talajba egy lukat fúrnak, és a fúrószáron keresztük 12 bar nyomással levegőt pumpálnak a talajba. ennek hatása olyan, mint egy föld alatti robbantás: a talajban félgömb alakban egészen apró repedések képződnek. Ezzel az eljárással 5000 köbméter levegő juttatható a talajba hektáronként (összehasonlításképpen: a rigolszántással 15000 köbméter). Ugyanakkor a talajlevegőztetés nem roncsolja a gyökérzetet, de a gyökér környezetébe új talajszemcsék kerülnek, így a növény számára több és jobb minőségű tápanyag válik felvehetővé. 

 

A levegőbefúvás hatása egy föld alatti robbantáséhoz hasonló

Kép forrása

 

A levegőbefúvással együtt a talajba baktérium-kolónia is juttatható: a mostanában divatos mikrobiológiai készítmények (Azoter, Baktofil, Biofluid) vagy a biodinamikusok 500-as preparátuma (ha nem szentségtörés nem seprűvel kipermetezni a cuccost). A légbefúvással a baktériumok jobban eloszlanak a talajban, így kevesebb kell, mintha permetezéssel juttatnánk ki, majd beforgatnánk.

 

Ennyi az elmélet, amit ideje volt a valóság savpróbájának alávetni: meghívtam őket az öreg szőlőim felújítására. Pénteken megjöttek a szakemberek, akiknek a feleségem mutatta meg a szőlőt. Két vágót tudtak megcsinálni, mert a harmadikban sajnos nem tudott megfordulni a gép - ilyen sport ez a kézművesség. Hogy mi lesz a művelet eredménye? Még nem tudom, de nagyon kíváncsi vagyok rá. 

 

A felvételen jól látható, ahogy a talaj megemelkedik a légbefúvás hatására. (A felvételt Norka készítette a fagyos szélben.)

 

2015.03.28. 11:48

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr907311618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.03.29. 12:46:05

Jól hangzik. Na, de a kulcskérdés, hogy szkolyka peták egy ilyen lékpunpálás?

kunzoo 2015.03.30. 19:46:14

Szerintem mélyebben gyökerező növények termesztésével részben csökkenthető a tömörödés. Az elpusztult gyökerek helyén üregek keletkeznek. Fel kellene törni a gyepet és olyan növényeket vetni bele mintha telepítésre készítenéd elő. (mustár, facélia) A talajélet egyik feltétele a megfelelő humusztartalom, ezt pedig csak gyökérzettel tudod a mély rétegekbe "lejuttatni". Ez a levegős módszer biztosan jó, de kérés milyen a tartamhatása. Egy egy nagy eső után milyen mértékű a visszatömörödés? Talán a kezelés után a növénytakaró gyökérzete jobban behatol a talajba, így jobban érvényesül a zöldtrágya hatása.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.03.30. 21:55:05

@BZoltan: Kérdezd meg a linken megadott kapcsolattartót!

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.03.30. 21:55:41

@kunzoo: Ez 60 cm mélyen "robbant" oda azöldtrágyát nem lehet leszántani.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.03.31. 06:56:30

@RAMBO: Van a weboldalukon előzetes árkalkuláció :)

Egy hektárra 5000 leszúrást 600 ezer forintért csinálnak. 1200 forintért egy szúrás.

Ez azért erősen a felejtős kategória.

Milyen megtérüléssel lehet itt számolni?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.03.31. 08:44:46

@BZoltan: Somlón mennyiért rigoloznak meg egy hektárt? Ez azzal van pariban. 30 cm-es humuszrétegű földben, ahol a talajvédelmi terved nem enged mélyművelést, nincs is más választásod.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.03.31. 09:04:13

@RAMBO: Új telepítés esetén értem én a dolgot. De egy meglévő és működő telepítésre milliókat elkölteni csak akkor mernék, ha egyértelműen számolható lenne a megtérülés.

Engem ez a technológia nagyon nem győzött meg. Borzalmasan drága. Ötöd, tized ennyiért egyértelműen okosság lenne, de hektáronként hatszázezer forintot erre eltapsolni szerintem felelőtlenség.

kunzoo 2015.04.01. 18:55:52

@RAMBO:
A zöldtrágya magát juttatja le mélyre a saját gyökérzetével. Az elhaló gyökérzet is zöldtrágya! Annak egy része simám lehatol egy méter mélyre. Csak a föld feletti részt kell beszántani, a gyökérzet eleve ott van.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.04.03. 23:27:59

@kunzoo: Igen, de levegőt az elhalt gyökérzet nem juttat a mélybe.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.04.03. 23:34:22

@BZoltan: Öreg szőlő felújítására ez sok? Tizenöt évenként kell megcsinálni. Az egy évre negyvenezer forint/hektár. Szerintem meg nem sok.

Sorok közé (részben) újratelepített, átoltott szőlő alá rigolozás helyett sok? PONT ugyanannyiba kerül, csak a támrendszered a helyén marad.

Olyan helyen ahol a talajvédelmi terv 30 cm mély szántást enged telepítés előtti talajlazításnak sok? PONT a rigolozás árában van, de nem forgatja le a termőréteget 60 centire. Szerintem inkább megéri, mint sok.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.04.04. 05:45:15

@RAMBO: Bevallom, nem tervezek tizenöt évente mélyszántást. A szőlő egészséges, terem, a termése jó, a bora jó, hiánybetegségeknek nyoma nincs. Miért is csinálnék mélyszántást?

Szóval, nem én nem tervezek negyvenezer forintot elkölteni évente ilyenre.

Én ezzel is úgy vagyok, hogy van egy priorizált listám, hgy milyen munkákkal és milyen költségekkel tudom előre vinni a rendszert és javítani a minőséget. Igyekszem a legnagyobb lépést legolcsóbban adó dolgokat magasabbra priorizálni. Szóval elhiszem, hogy ez okosság, csak ugyanennyi pénzből tucat más, szerintem nagyobb jelentőségű problémát meg lehet oldani.

De hangsúlyozom, okosságnak tűnik és az posztod alapján biztos, hogy hasznos dolog ez. De 600k/ha áron ez úgy ötszöröse annak mint amennyit én erre költenék. Jelzem :) rigolozni sem tervezek mostanában. De ha úgy jön ki a lépés, hogy jól meg kéne rigolozni három hektárt akkor majd hányok vetek, hogy mi és mennyiért éri meg. De egy beállt, működő ültetvényre 600k-t másra is el tudok költeni.

kunzoo 2015.04.04. 21:55:00

@RAMBO: Azt írtam hogy ezt egészíteném ki zöldtrágyával. Ha a mély talajrétegekben nagy az agyag tartalom, kevés a humusz akkor az első nagy nyári zápor megsemmisíti az eredményt. A talaj nagyon gyorsan visszatömörödik. Ha a kialakuló üregeket "megtöltöd" gyökérzettel akkor a gyökérzet révén szerves anyagot juttatsz le a talaj mély rétegeibe.

HA az elejétől zöldtrágyázol, akkor meg később alakul ki ez a probléma. Sokan "nyers" talajba telepítenek. Ez baj, ami majd tíz év múlva jelentkezik.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.04.05. 18:45:43

@kunzoo: Persze, a talajtakaró növényzet szerkezet-javító hatását nem vitatom. Én telepítés előtt is vetek zöldtrágyát, meg utána is, a sorok közé átalakító keveréket.

papp_schubert 2015.04.06. 09:31:06

@kunzoo: Mit értesz "nyers" talaj alatt? Aktuális a probléma, ezért kérdezem. Van tapasztalatod? Legyen az alaphelyzet egy kaszálónak használt domboldal, amit szőlővel szeretnél betelepíteni.

kunzoo 2015.04.06. 13:56:24

@papp_schubert:

Azt értem alatta hogy a régi talajt megforgatják majd egyből telepítenek. Ott ahol évtizedeken át nem mozgott a talaj, az alsó részek betömörödnek. Nincs benne elég humusz. Hiába műveled intenzíven nem ad tartós megoldást mivel a talaj szerkezete nem jó. Hajlamos a porososdásra. Száraz évben nem morzsalékossá válik a művelés hatására hanem nagy rögök és por lesz belőle. Az ilyen talaj esők hatására gyorsan visszatömörödik, pár év múlva levegőtlen lesz.

Pár éve újra kellett telepítenem egy teljesen elhanyagolt, elbozótosodott szőlőt. A talaj tipikus vörös föld volt.

A régi ültetvény kivágása után megjártam nehéztárcsával. Erre ráhordtuk a trágyát majd nehéztárcsával bekevertük. Ősszel forgatás volt, majd elmunkáltam. Műtrágyaszóróval rozsot vetettem azt fogasoluk. A télbe úgy ment a terület hogy a rozs kikelt. Ez a rozsnak nem volt ideális mivel korábban kellett volna vetni ezért a vetőmag mennyiségét duplán számítottam.

Következő évben nyár elején szártépővel lezúztam a rozsot, betárcsáztam. Mivel teljesen zöld volt, szépen lebomlott. Ezután mustár került bele. Nem volt cél a magfogás ezért nem baj hogy későn vetettük.

A harmadik év tavaszán facéliát tettem bele. Ezt ha időben lezúzod akkor ősszel mehet bele a szőlő. Az egyik területre nem jutott oltvány, ott megvártam hogy beérjen. A lehullott magokból még abban az évben egy elég sűrű árvakelés alakult ki, a magok egy része pedig következő év tavaszán kelt ki.

A rozsot azért ajánlom az elején mert nagyon jó a gyom elnyomó képessége. Pár szál bükkönyön kívül semmi sem kelt ki benne! Mai fejjel azt mondanám hogy akár felül is vethettem volna bükkönnyel. úgy még jobb lett volna. A rozsvetéshez csávázatlan vetőmagot használtam. A műtrágyaszóró nagyon jó eredményt adott (nem volt vetőgépem).

A mustár és a facélia vetéséhez vetőgép kell, ezt bérmunkában végeztettem el.

A nyers repedezett vörös talajból egy szürkésvörös, ruganyos talaj lett, amnek a rögeit bakanccsal is szét lehetett rúgni. A fiatal telepítés nem szenvedett, már első évben jó vesszőhozam volt.

kunzoo 2015.04.06. 14:07:27

@papp_schubert:

Mivel tavasz van, a rozsot helyettesítheted zabbal vagy zab és bükköny keverékével. A zab jól bírja a gyepfeltörést.

Nézzétek meg a talaj pajor fertőzöttségét! ha sokat találtok most semmiképpen ne kerüljön bele szőlő. A talajművelések alkalmával a madarak rengeteget elpusztítanak. A gyepek alatt rengeteg pajor lehet de nem feltűnő a kártételük. A szőlőben már az lesz.

papp_schubert 2015.04.09. 06:38:49

@kunzoo: Köszönöm a kimerítő választ, megpróbálom megvalósítani. A trágya és a zöldtrágya bemunkálásához a tárcsázásnak van külön jelentősége? Azért kérdezem, mert saját gépem nincs, a helyi erők kistraktorain pedig ált. kultivátor van ilyen célra. A talaj tele van fél-egy ökölnyi kövekkel, ezért a forgatáson tépelődök, nem biztos, hogy jól járunk, ha az összes sziklát felhozzuk. Áthidalásként gondoltam arra, hogy a leendő sorok helyét ásatom meg, egy 60cm széles, 70 cm mély árokkal. Erről mit gondolsz?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.04.09. 09:47:24

@papp_schubert: Ezt az árkos telepítést már Columella is említette, nagyon jó megoldás - de szerintem drágább, mint a rigolozás.

Ha sok előkerülő kőre számítasz, akkor azokat le kell hordani a területről (király rézsűt lehet belőle rakni).

kunzoo 2015.04.09. 22:01:53

@papp_schubert:
Ássatok mintagödröt markolóval, az alapján be lehet lőni a forgatás mélységét. Ha alul kőpad van, nincs értelme túl mélyen forgatni. A forgatás után jó kaland a kövek gyűjtése markolóval. Először lehozza a kanállal a mázsás példányokat. Utána az első kanálba gyűjtöd brigáddal. Rengeteg követ össze lehet így szedni.

A tárcsázás azért jó mert összeaprítja a "fűszőnyeget" utána kevésbé lesz hantos a forgatás, ráadásul a vonóerő szükséglet is kevesebb. Ha kőpad van, akkor lehet nincs is értelme rigolozni elég lenne egy szántóföldi mélyszántó eke. Ez is lemegy ötven centire ha kell. Ha alatta kő van, kár is lejjebb menni.

A rigolozást vállalók előszeretettel lódítanak a munkamélységgel kapcsolatban. Olykor olykor érdemes lecsekkolni menet közben a mélységet. Pár centi lecsalásával tízliterszám spórolja el a gázolajat. A forgatáskor mindenképp légy ott!

kunzoo 2015.04.09. 22:07:56

@papp_schubert:

Lovászatot érdemes keresni a környéken. Általában nehezen szabadulnak meg a trágyától. Sok tápértéke nincs a lótrágyának, de mint szalmatrágya sokat ér. Akár ingyen is kaphatsz. Érdemes kiegészíteni egy kevés nitrogén műtrágyával a lebomlás miatt. Mindezt ősszel. A tárcsa jól bekeveri a talajba.

papp_schubert 2015.04.11. 08:29:25

@kunzoo: @RAMBO: Kösz a tippeket, próbálom adaptálni a helyi viszonyokhoz!

scitec92 2017.07.17. 10:52:20

Nyugodtan oda lehet engedni neki az egykéses mélylazítót. Nálam minden évben megkapja a szőlő, meg is hálálja. Baromság, hogy a 60-65cm mély lazítás tönkreteszi a gyökérzetet. Épp, hogy a roncsolás hatására megfiatalodik az ültetvény. Volt egy régi évtizedek óta elhanyagolt kékfrankos ültetvény. Évről évre kilopták belőle a támrendszert, majd csak a tőkék maradtak, kúszva a földön. Nem lett itt kiszántás, újratelepítés. Kapott egy komolyabb tárcsázást és csodálatosan kifakadt következő évben. Ki lett alakítva egy új támrendszer és mára 100 mázsán felül terem ez az ültetvény. A gyakorlat sokszor felülírja az elméletet.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása