Szőlőművelés

Hogyan tovább? (1.)

Amikor belevágtam a borászkodásba, néhány alapelvet az elején meghatároztam. Mindenekelőtt öt évet adtam magamnak arra, hogy értékelhető bort készítsek. Elhatároztam, hogy ha ez nem sikerül, akkor feladom a borászkodást: értelmetlen. Most, amikor ezt a cikket írom, a saját boromat kortyolgatom, és ez már van annyira jó, hogy nem szégyellem megmutatni senkinek. Az első, magam által állított követelménynek megfeleltem.

Hangsúlyt szerettem volna helyezni a kézművességre, ami alatt azt értem, hogy a lehető legtöbb munkát szeretném magam elvégezni, és a lehető legkevesebbszer szeretnék traktort látni a földemen. Elfogadom, hogy nagy tételben csak ipari módszerekkel lehet termelni, de az nem az én utam. Ez idénre olyan jól sikerült, hogy minden munkát kézi erővel végeztünk (rotációs kapa és motoros permetező segített).

Hangulatjelentés a borospincéből

Elkészült az első videóriportom, amely meglehetősen együgyű, de most még nem a tartalom a fontos: ez egy technológiai kísérlet.

A beágyazott videón az látható és hallható, ahogy a must forrásakor a széndioxid eltávozik a hordóból. Ez a forrás megszelidült része, a zajos erjedéskor (kb. 3-4 nappal ezelőtt) még sokkal szaporábban járt a kotyogó. Ha négy hordó "zenél" egyszerre, annak van valami különösen jó hangulata.

Szalmabor - újra

A tavalyi szalmabor kísérlet teljes kudarccal zárult. (A szalmabor azt jelenti, hogy a szőlőt szalmára fektetve töppesztették, és a töppedt szemekből bort készítettek. Általában a töppesztett szemeket kiáztatták, és ezt a cefrét préselték ki.) A történet ott siklott félre, hogy az áztatás miatt a bor roppant csersavas lett.

Idén újra kísérletet teszek - ezúttal azonban teljesen más úton. Az alapanyag ugyanaz: sárga muskotály.

Rizling szüret 2009

A hétvégén leszedtük a rizlinget. A szüret a megszokott módon indult: 9 óra körül megérkeztek a haverok közeli hozzátartozók, és elkezdték leszedni a szőlőt. Idén az összeaszusodó szemeket sem engedtem beletenni a vödörbe, mert a tavalyi boron "főtt" ízt éreztem. Amikor megkóstoltam az egyik összeaszott szemet, pont ugyanez az íz köszönt vissza - így ezt nem kívánatosnak nyilvánítottam.

Az idei szüret hozta eddigi gazdálkodásom legjobb cukorfokát: 21,5 MM cukrot mértem (nem hiteles mérővel). A tavalyi évben a savak teljesen elégtek. Idén egyrészt korábban szüreteltünk, másrészt sokkal magasabbra engedtem a lombot, így árnyékolt is, meg több cukrot is állított elő. Most nem követtük el azt a hibát, hogy leleveleztük volna a szőlő fürtzónáját, így azok a levelek is óvták a fürtöket. A szőlő kóstoláskor teljesen egyensúlyban lévőnek tűnt, 18-19 közé saccoltam a cukorfokát, úgyhogy jócskán meglepődtem az eredményen. 

Az eddigi legjobb eredmény: 21,5 MM cukor

Idén nem áztattam, nem akartam még több cukrot. Nagyon jól haladtunk, este hat órakor már az utolsó előtti prést raktuk fel, másnapra már csak egy fél présnyi maradt. Idei tapasztalat: ha lenne még egy présem, egy nap alatt kacagva befejezném a szüretet.

Hétvégi teszek-veszek

A pincében nagyon szépen beindult a must, különösen az üvegballonban lehet jól nyomon követni a forrást: mintha felbontottunk volna egy üveg pezsgőt, olyan mennyiségben jönnek fel a buborékok - csak persze jóval kisebbek.

Szombaton csináltam egy próbaszüretet. Elsősorban a rizling savfokára voltam kíváncsi, mert tavaly elégtek a savak. idén dús lombozattal védekeztünk a meleg ellen, lelevelezés szóba sem kerülhetett. A mérést úgy csináltam, hogy minden második tőkéről leszakítottam egy-egy szemet, amit krumplitörővel összeroppantottunk. Az így kapott must savfokát megmértem. Pillanatnyilag hét - hét és feles savfoka van a mustnak, így a jövő heti szüretet eltoltam legalább egy héttel. Ha nem túl forró napok jönnek, akkor gyűjthet még cukrot a szőlő a sav mellé.