Szeretem az esős időt. Ilyenkor kihalt a szőlőhegy, egyedül van ott az ember, és a csöndes matatás hangja kisimítja az idegeket. Az út saras, így kocsival felmenni sem lehet, a rövid séta után jólesik belépni a száraz pincébe. Sozmbaton egy ilyen kellemes kirándulást tettem a szőlőbe.
Séta a hegyre |
Van nekem egy cimborám, a Zotykos. Egészen régről ismerjük egymást, az egyetem után (ő külker, én agrár) együtt kezdtünk dolgozni egy akkoriban induló külföldi-magyar vegyes tulajdonú banknál. A munkában ismerkedtünk meg, és bár meglehetősen különböző emberek vagyunk, idővel nagyon jó cimborák lettünk. Atyáskodó fejcsóválásom kísérte bevásárlásait, amikor Éva vermutot és "valami édes" vörösbort rakott a kosarába csajozásra menet, ült mellettem egy szál péniszben az Üllői úti dugóban a Trabantomban (valamiért nem lehetett lebeszélni arról, hogy ne a kocsiban öltözzön át focimeccsre menet), vittem törött vállal kórházba, és törték össze egyszerre kettőnk parkoló kocsiját egy buli után. Szóval, lenne mit mesélni, ha érdekelne valakit.
Zotykos - trockista költő imázzsal. |
Levelet hozott a posta. Nem tudom, vajon kiskölökként kit egzecíroztatott ilyen hülye feladatokkal az édesanyja: "Fiam, fogd ezt a hat kiló diót, menj ki a Röltexbe, keresd a Margó nénit, add oda neki, és hozd el a tőle a függönyt." Ha az embernek fingja sincs arról, hogy hol lehet és mi az a Röltex, utál vadidegenekkel szóba elegyedni és hülye nevű nénit keresni rajtuk, valamint elcipelni az ismeretlen távolba egy csomó nehéz és zörgős valamit a délutáni foci helyett, az pontosan tudja mit éreztem az alábbi levél kisilabizálásakor:
Zotykos levele |
A hétvégén lementem Dörgicsére, lefejteni a rizlinget. Négy fahordó lett forráshíjával tele a szüretkor, és a kiürült hordókat tisztára ki kell ölblíteni, ezért ez egy elég komoly munka ez év végén. Az idő nem volt éppen a legbarátságosabb, de nem nagyon törődtünk vele: a hordók öblítését a pincében végeztük, ahol kellemes 12,7 fokos hőmérsékletben dolgoztunk.
A durvaseprő |
Az idei nyáron elképesztő aszály volt Dörgicsén. A tavasszal ültetett germersdorfi cseresznyefák nem eredtek meg, én néhány másik fát anyu annyira gyöszösnek talált, hogy kicserélésre ítélte őket. Gyakorlatilag az összes körtefát ki kellett cserélni.
A hétvégén megvettem a fákat egy füredi kertészetben, és levermeltem őket. Jól is tettem, mert a hétfői ültetés előtt éjszaka fagy volt, ami így nem tudta tönkretenni a fák gyökereit. Nejem kérésére egy fügefa is került ez ültetvénybe.
Elvermelt gyümölcsfák |
Utolsó kommentek