Szőlőművelés

Lassú munkához idő kell

A még lassabbhoz meg állami hivatal. Megérkezett az építési engedély, a maga vérlázító módján. No komment.

Nyári teendők

A szőlőben ilyenkor már csak némi permetezés van hátra, esetleg a fattyúhajtások befűzése, letördelése, de idén a rendkívüli aszály miatt nem nőtt sokat nyáron a vessző. Termés viszon ígérkezik, rogyásig, úgy tűnik, többé-kevésbé sikeresen küzdöttük le a lisztharmatot, bár ennek a csatának még nincs vége, ebben majdnem biztos vagyok.

Csütörtökön megpermeteztük a szőlőt reggel, be is fejeztük fél hétre, majd fél nyolctól másnap délig egyhuzamban esett az eső, így az egész hadművelet odalett. Ma (hétfőn) délután anyu vezényletével újra megcsinálták, most egyelőre szépen szárad a permet.

A munka dandárja

A hétvégén rengeteg minden történt. Pénteken Krisztián és Balázs, két napszámos lenyírta a rizling vágó tetejét, pontosan 25 centivel a legfelső drótpár fölött, ahogy meghagytam nekik, és az aszálytól kőkemény talajba kiásták a pótlásra szoruló rizling tőkék számára az ültetőgödröket. Este mégérkeztem, és szombat reggel, borongós időben, pecsételő esőben láttunk neki anyuval a fürtválogatásnak. A virágzás eleje vacakul sikerült a szőlőnek, az alsó fürtök madárkásak lettek, és a szemek nagysága nagyon változó volt, ezért jobbára ezeket a fürtöket dobáltuk le. A fürtök egy részét elkapta a perenoszpóra, pedig folyamatosan védtem a szőlőt, de virágzáskor mégis megfertőződött. Kiszedtem a tőkék közepéből a fattyúhajtásokat, és bizony találtam lisztharmatfertőzést is. Sajnos a mindennapi 5 perces eső és utána a rekkenő hőség ideális klíma a lisztharmatnak.

Életérzés

 Ez a post arról szól, hogy ha van valami, ami csodálatos dolog, akkor az az, hogy két szarrá dolgozott nap után fogsz egy üveggel a saját borodból, ami a szakértő szerint vacak, és ezt te is tudod a lelked mélyén, sőt, akár a felszínen is teljesen egyetértesz vele, de fogod ezt a bort, megiszol belőle fél litert, miután kiszárított a szél az egész napos telepítés után, a derekad fellélegzik az egész nap viselt gerinctámasztó öv levétele után, most kezded érezni, hogy hamarosan borzasztó izomlázad lesz az egész napos gugolástól-térdeléstől, már megvacsoráztál, a tejfölös csirkekpaprikáshoz mégis majdnem ízlett az a vacak bor, a sör ott van a hűtőben, de teszel rá, mert férfimunkára bor dukál, jó erős, és a tiéd pont olyan, és azt érzed, hogy annyira kidolgoztad magad az elmúlt két napban, mint Bandi a ló az Állatfarmból, a napszámosaid is fáradtak, de elégedetten tették zsebre a mai munkabért, ők is pihennek, míg a nagyszüleid házából írod ez a postot, mert már van rá technológia, és egy kicsit elmerengesz azon, hogy szinte mindent ugyanúgy csinálsz mint ők, a két kezed munkájával, de mégis minden sokkal könnyebb, tudod, hogy az ő vérük diktálja benned, hogy te is ezt csináld, de amúgy is csinálnád magadtól is, mert nincs jobb dolog a világon mint a saját szőlő művelése. 

Mogyoródi pincenapok

Ha az ember egy olyan nyomorúságos koszfészekben lakik mint Mogyoród, akkor a legokosabb amit tehet, hogy kerüli a különféle helyi rendezvényeket, legyen szó akár Forma1 autóversenyről - ahol a látványosság alapja, hogy hat éves testű férfiak mennek körbe-körbe az autóikkal, amelyet hat éves szellemi szinten megrekedt tömegek néznek -, vagy falunapról, ahol helybéli termelők kínálják aggasztó portékájukat. Forma1 versenyre a több éven át ingyen felajánlott Gold tribünös jegy ellenére nem megyek, viszont a furfangos helybéliek a helyi óvodán keresztül bekerítettek, ugyanis a középső lányom fellépett a falunapon egy táncprodukcióban a Napraforgó csoporttal. Ezen egy apának illik megjelenni, különösen azután, ha a balettanfolyam záróműsorát a tavalyi botrányos produkció után idén elszabotálta.