Szőlőművelés

Szőlő telepítés engedélyezése

"A regisztráció nélküli csökkenő nemzeti szőlővagyon, amit nem mér fel senki, és ezeknek a figyelmen kívül hagyása a telepítési jog megállapításánál teljesen abszurd, mert lélektanilag nagyon rossz hatású. Például van egy MVH-felügyelő, végigmegyünk a hegyen, és nem veszi észre, hogy egymás után 10-20-25-40 parcella maradt műveletlenül vagy annak a közelében van. Elmentünk egy ezer négyzetméteres betelepített parcella mellett, 40-et nem vett észre, azt mondja: "hát ez meg kié? Hát ennek utána kell nézni, hogy mi az, hogy itt valaki telepíteni mer, és nincs engedélye!" Tehát a szemlélet rossz, erre hívom fel a figyelmet. Fordítva ül nagyon sok ember a lovon ebben az országban, és egyszer ezt helyre kell tenni, hogy arra van előre."

Szepsy István, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottság Szőlészeti és borászati albizottságának ülésén

Ez a post egy sorozat első darabja, amelyben azt próbálom körüljárni, hogy ha valaki szőlőt akar telepíteni, annak milyen kihívásokat kell leküzdenie. A feleségem területére engedélyt kell kérnünk, és az okulás kedvéért szépen leírom az engedélyeztetési folyamatot - a tapasztalat megszerzése remélem képes lesz feledtetni a bürokrácia okozta bosszúságot. Szóval: kalandra fel!

Munkás őszi napok

A négynapos ünnep alatt rendkívül sokféle dolgot csináltunk. Félve attól, hogy tavasszal nem lesz időm a támberendezés javítására, már ősszel elkezdtük az oszlopok cseréjét. A huzalozás annyira idétlen az új szőlőben, hogy a drótok be sincsenek fűzve az oszlopokba, így azok könnyedén cserélhetők. Ezt a munkát Krisztián csapatára bíztam, akik jó tempóban tették rendbe a támberendezés javát. A vezetőszálakat teljes egészében át kell drótozni, de erre még nem kerülhetett sor, mert a szőlő nem hullatta le a levelét, és amíg súlya van a lombnak, nem akartam levenni a terhelést a támrendszerről. Amint lehullanak a levelek - és nincs szibériai hideg - elkezdjük a vezező szálak áthúzását. Tavaszra, a metszés lekötözés idejére annak mindenképpen hibátlannak kell lennie.

Hordó vagy hordószónok?

A kérdésre kapásból vágom rá a választ, így az idei október 23.-a is a borospincében talált.

Mindenekelőtt a borokról: a rizling még mindig szépen, folyamatosan duruzsol a hordóban, fortélylopóval vettem mintát belőle, még nagyon édes, savai alig érződnek, a fajtajelleges kesernyés íz már megjelenőben van, és egylőre nagyon-nagyon tejszerű, krémes, az alkoholt egyáltalán nem éreztem benne. Nagyon örülök ennek a hosszú, csendes forrásnak, így a bor aromái jobban megmaradnak. A sárfehér-juhfark küvé forrása megállt, az három hete kapott egy csepp ként, de a tisztulása még nem kezdődött el. Valószínűleg nagyon finoman, de még ott is zajlik a forrás. Elképesztő illat mellett még ez is édes. A furmint zamatával ez a bor telitalálat lesz, de már ez a két komponensből álló küvé is nagyon finom. Egyelőre mindkét bor óriási ígéret, remélem, hogy nem rontok el semmit.

Vaddisznótúrás

Szüret utáni teszek-veszek

A sárga muskotály rejtély nekem. Van egy sor belőle, kb. ötödik éves, és éppen eléri a vezetőszálat. Eddig egyszer készítettem néhány tőkéről szüretelve szalmabort belőle, ami ellentmondásos eredménnyel zárult: egyrészt egy tiszta muskotályillatú, ámde elképesztően csersavas, ihatatlan bor lett belőle. Idén elég lusta voltam ezzel a fajtával: gyakorlatilag nem csináltam vele semmit a metszésen kívül. Csak figyelem még a fajtát: úgy néz ki, hogy az éréssel a csersavassága is eltűnik. Bár anyu szerint már le kéne szüretelni (a nyulak szinte minden elérhető fürtöt megettek), megmértem, és 16-22 MM között szóródó szemeket találtam. Ez még nem a szüret időpontja, ráadásul a cseresség csak a nagyon érett szemekből tűnt el. Ezért úgy döntöttem, ma nem lesz szüret, várok vele még három hetet - már ha marad rajta valami. 

A rizlingszüret után mindent elmosogattunk, de a préssel meggyűlt a bajunk. Azt a rengeteg résekbe beszorult magot, cukortól ragacsos bogyóhéjat egyszerűen lehetetlen volt ronggyal kitisztogatni. Két hete Krisztián említette, hogy venne egy nagy nyomású mosógépet. Azonnal rávágtam, hogy beszállok a felével - így nálam is moshatjuk vele a szüreti eszközöket. A mosógép most hétvégén mutatkozott be nálam - a várakozásnak megfelelően kiváló eredménnyel.

Rizlingszüret 2012

Valamikor júnuis végén írtam, hogy kezdek hinni az idei évben. Az iszonyatos aszályban az utolsó utáni pillanatban mindig volt annyi kis eső, ami átlendítette a szőlőt a holtponton. Az első kóstolások sok jót igértek, az előszüret egy igazán jó minőséget adó évjárat hírnöke volt. A szüret számokban: előprésmust 19, a présmust 20,5. A bogyó savérzete jó (a rengeteg pirospozsgás szem miatt annyira rozés színű a must, hogy nem tudtam megmérni a savát), és a zamata is rendben van. Szemben a tavalyi szénaízzel (ami üres bort eredményezett) idén szőlőíze volt a szőlőnek. Ugyanakkor sok volt a töppedt szem, ami némi túlérett ízt is eredményezett a mustban (különösen a présmustban).

Ennek két okát látom: egyfelől áttértem a rövidcsapos metszésre, és a tavaly felhalmozott tápanyagokból ízesebb bogyók fejlődtek. Másrészről az olaszrizling szőlőt (amit két éve vettem) addigi élettartama alatt folyamatosan a megszakadásig terhelték. Két éve özönvíz volt, az nem lehetett a regenerálódás éve. A termés visszafogása lassan kezdi éreztetni a hatását: idén már ez a vágó már kb. 1 cukorfokkal jobb mustot adott a szomszédokénál (ők is tegnap szüreteltek).