Szerdán Dörgicsén voltam, ellenőrizni a birtokot. A terület körbejárása közben vettem észre, hogy a villanypásztor leszakadt. Ősszel elfelejtettem meglazítani a drótokat, a hideg miatt bekövetkező összehúzódástól szakadhattak el, de nem zárható ki valamilyen állat közreműködése sem. Megpróbáltam visszaszerelni, de mivel a műanyag bújtatók is letöredeztek a hidegben, amiket fagyott kézzel meg nem tudok átszerelni, így hagytam a fenébe az egészet, lekapcsoltam az áramot.
| Szétszakadt villanypásztor |
Ehhhh, most van a felkészülés időszaka a jövő évre. Igyekszek mindent fejben tartani - és ez azzal a memóriával, ami nekem van, egyáltalán nem könnyű. Mindenekelőtt folytatom a szőlőt telepítés engedélyezésének folyamatát: a múlt héten elmentem Miskolcra, ahol megvettem a telepítési jogot. Kitöltöttem a kitöltendőket (részletesen erről majd egy külön postban) és feladtam a postán az MVH-nak. A múltkor postafordultával reagáltak, ha minden OK, akkor talán még idén (de legkésőbb januárban) lesz jogom ahhoz, hogy benyújtsam a telepítési engedélyt a nem szőlő besorolású termőterületeinkre. A másik szál, a talajvizsgálat is halad a maga útján. (A harmadikkal, a tulajdoni lappal még nem foglalkoztam, majd az ügyvédünk kikéri, annak ropogósnak kell lennie a benyújtáskor, különben nem lehetne kiszűrni azokat az embereket, akik szórakozásból mások termőhelyére kérnek telepítési engedélyt. Gondolom, ez olyasmi egyszerű szórakozás lehet a borvidékeken, mint máshol a telefonbetyárkodás.)
Zajlanak a telepítés előkészítésének eseményei. Megbíztam egy dörgicsei vállalkozót - aki egy rigol eke tulajdonosa, ezért kulcsszereplője lesz a telepítésnek -, hogy segítsen elintézni a talajvédelmi terv elkészítését. Ő ki is hívta a megfelelő szakembert, aki mintát vett a földből - de ez egy másik történet, külön bejegyzést érdemel. Közben levelet hozott a posta: elkészült az MVH regisztrációm is. Lassan felvérteződöm azokkal a papírokkal, amelyek a telepítési engedély kérelem beadásának előszobájába röpítenek, már csak telepítési jogot kell szereznem. Ez a bejegyzés ennek a kálváriájáról szól.
A hétvégém zsúfolt volt, így hétfőre szabadnapot vettem ki, és lementem Dörgicsére. Kellemetlen, csípős, nedves volt a reggel, amikor elindultam, de tudtam, hogy javarészt a borospincében lesz dologom, így nem aggódtam különösebben. Eljött ugyanis a hordós érlelés vége, mivel nem akarom, hogy a fás jelleg, vagy a hordóból származó ízek uralják a bort. A fejtés előtt megkevertem a finomseprőt, majd szépen átszivattyúztam a bort acéltartályba, ahol kapott egy kávéskanálnyi ként, és a finomseprő folyamatos ülepedése mellett érlelődik tovább, az egyre hűlő pincében. Minden tartálytömlő csavart újra bilincseztem - nem engedhetem meg, hogy elmenjen a nyomás.
Kétféle borom van: az olaszrizling és a kis küvé "proof of concept" (fele). Az olaszrizling még édes, de már érezni rajta az alkoholt. Nagyon kellemes illata van (ez még erősödni fog, ahogy tisztul) cseppnyit érezni már a keserűmandula ízt (ez erősödni fog egy ideig, majd belesimul a borba). A savakat nem éreztem külön (elnyomta az édes íz), csak azt, hogy nem savhiányos a bor (a lelágyult, "lúgos" ízt nem volt jelen). A száraz pohár próba hibáktól mentes bort jósol. A kis küvét eredetileg sárfehér-juhfark-furmint keverékének képzeltem el, de még nincs furmintom, így ez a bor anélkül készült el. Csodálatosan izgalmas illata van. A múltkor kapott némi ként, azt vártam volna, hogy tisztulni kezd - ülepedett is, olyan Balaton-víz szerű tisztaságra, de szénsavas és a cukortartalma is csökkent, tehát forrásban van. A savait a múltkor hegyesebbnek éreztem, mostanra jóval simább itala volt. És ami igazán meglepett: azt hiszem, sikerült többrétegű bort csinálnom: a kezdeti íz után egy egészen más íz jelenik meg, ahogy az ember a szájában tartja a bort (mindkettő nagyon finom). A száraz pohár próba bódító. (Nem túl ömlengős ez így, ugye? :DDD)
Az elmúlt hetekben, amikor az eső engedte, dolgoztak a traktorok: szépen meg lett szántva a szőlő. Az aszály nagy úr: be kell látnom, hogy állandó füvesítést egy ennyire kevéssé csapadékbiztos területen nem lehet alkalmazni. A mélyszántás elősegíti a csapadékvíz mélybe szivárgását, amire a földnek most mindennél nagyobb szüksége van.
A Terra Hungarica egy olyan védjegy, ami a természet- és tájhű borászkodás híveit szándékozik tömöríteni. Idén szervezték a második alkalommal a Borszalont, ahol a hozzám hasonló amatőr borkedvelők méltányos áron kiváló borászoktól kóstolhatnak átlagosan 1-3 féle bort, amit maguk borászok választottak az alkalomra. A rendezvényre egyébként Zotykos cimborám hívott, akinek elfelejtettem szólni, hogy "persze, megyek" - igy mindkettőnket meglepte, amikor találkoztunk: őt azért, mert nem tudta hogy ott leszek, engem meg azért, mert meg sem próbálta kitalálni.
A kóstolóasztalok a Gerbeaud első emeletén lettek felállítva, és az érdeklődést mutatja, hogy délután négy óra körül zsúfolásig megtelt a szalon. Mindenki nagyon udvarias volt, tülekedéses jelenetekről nem tudok beszámolni, és a borászok is kiválóan állták a sarat, szerintem egy percen belül mindenkit kiszolgáltak, aki tartotta a poharát, és közben folyamatosan magyarázták, hogy melyik bor milyen laboranalitikai paraméterekkel rendelkezik, vagy hogy mikor és miként szüretelték, kezelték.
![]() |
| Udvarias tömeg |
Utolsó kommentek