Végre telepítünk!
Mindenféle csúszások után eljött végre az idei első telepítés ideje. Már a múlt héten megérkeztek az oltványok, de egyéb elfoglaltságaim miatt nem tudtam elhozni őket, így péntek délelőtt állítottam be Szentesi József nagytétényi úti pezsgőüzemébe, amelynek pincéjében vártak az oltványok egy nagy, zöld zacskóban. Leautóztunk Dörgicsére, ahol első dolgom volt egy slaggal leveretni az oltványokon megpelepedni készülő penészt, és beáztatni őket. Másnap kora reggel kivittem a vesszőket a szőlőhegyre, ahol a megbeszélt időre meg is jelent Kovács József vállalkozó és csapata, és elkezdték visszacsipkedni az oltványok gyökerét kb. egy centi hosszúságúra.
 |
| A gyökerek visszavágása |
Jobb híján a pincében matattunk
Nagyon furcsa dolog a biológia. Az olaszrizling még mindig érdes, és nem forr ki szárazra. Talán az lehet a baj, hogy a műanyag tartály tetején nincs túlfolyó, így a must lefojtva marad, és ezért nem tud elforni rendesen. Ez kb. az utolsó ötletem, ezért átfejtettem a bort egy olyan acéltartályba, amelynek van az úszófedelén túlfolyó. Ha a jövő héten még mindig nem forr, akkor beoltom élesztővel és ellátom tápsóval, mert szeretném befejezni ezt a forrási bohózatot végre. Most annyit tettem, hogy a még mindig forrdogáló sárfehér-juhfark küvéből egy liternyit öntöttem a rizlinghez. Elvileg működő élesztőgomba-kultúra, tehát minden adott a pazar borrá váláshoz.
 |
| Fejtés |
Az ültetési hangulat egyre csak fokozódik
A múlt héten kaptam egy telefonhívást, hogy pénteken megérkeznek az oltványok, átvehetem őket. Gyorsan lefuttattam a telepítési teendők listáját: mélyszántás kész, simító tárcsázás kész, a hidrofúrót megrendeltem, a sorok kijelölése még hátra volt. Ez tényleg mérnöki munka, ami a négy alapművelettel elvégezhető, így felkerekedtem szombaton Ákos fiammal, hogy a matek gyakorlással egybekötve karózzuk ki a telepítés területetét. A feladat roppant egyszerű: olyan térhálós kitűzést kell csinálnunk, amelynek segítségével egy 10 méteres madzaggal és egy 90 cm hosszúra levágott vessződarabbal a telepítés elvégezhető minden további méricskélés nélkül.
 |
| A kitűző karókat a legkeményebb legények hordják fel |
Ilyenkor a legszebb a szőlő
Szombaton megint Dörgicsén jártam. Megkésve tavaszodik, de a meleg idő (és a csapadékos tél) eredményeképpen a szőlő robbanásszerű fejlődésnek indult. A trágyázás után mostanára összefutottak a munkák: az eddigi szárazság után most pár napja esik némi eső (és hétfőre és keddre is jüsolja a meteorológia) úgyhogy el kell kezdeni a növényvédelmi munkákat. Van a szőlőn némi atkakár, és ilyen melegben (és ebben a fenofázisban) a lisztharmat ellen kell védekeznünk, ami azt jelenti, hogy kénnel (Thiovittal) permetezünk. Vigyázni kell a perzselésre, ami nem csak a hőmérséklettől, hanem az UV sugárzástól is függ, tehát vagy borongós időben permetezzünk, vagy estefelé. A levegő hőmérséklete ne haladja meg a 20 Celsius fokot.
 |
| Atka kártétel képe a szőlőlevél fonákján |
Az atkák ellen nem kell a nukleáris arzenált bevetni, a nagyon fertőzött leveleket egyszerűen le kell tépni, és megoldódik a gond. A kén tartalmú szerek gyérítik az atkaállományt, de nem ölik meg mindet. Ennek ellenére ne használjunk atkaölőt! Felesleges. A növény lefejlődi az atkákat, és ha nem bántjuk őket, megjelennek a természetes ellenségeik. A véleményem a mérgekkel kapcsolatosan ismert: hét éve nem permeteztem rovarölővel, és soha nem volt komolyan vehető károm.
A szerző
- Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.
Utolsó kommentek