Szombaton megint Dörgicsén jártam. Megkésve tavaszodik, de a meleg idő (és a csapadékos tél) eredményeképpen a szőlő robbanásszerű fejlődésnek indult. A trágyázás után mostanára összefutottak a munkák: az eddigi szárazság után most pár napja esik némi eső (és hétfőre és keddre is jüsolja a meteorológia) úgyhogy el kell kezdeni a növényvédelmi munkákat. Van a szőlőn némi atkakár, és ilyen melegben (és ebben a fenofázisban) a lisztharmat ellen kell védekeznünk, ami azt jelenti, hogy kénnel (Thiovittal) permetezünk. Vigyázni kell a perzselésre, ami nem csak a hőmérséklettől, hanem az UV sugárzástól is függ, tehát vagy borongós időben permetezzünk, vagy estefelé. A levegő hőmérséklete ne haladja meg a 20 Celsius fokot.
 |
| Atka kártétel képe a szőlőlevél fonákján |
Az atkák ellen nem kell a nukleáris arzenált bevetni, a nagyon fertőzött leveleket egyszerűen le kell tépni, és megoldódik a gond. A kén tartalmú szerek gyérítik az atkaállományt, de nem ölik meg mindet. Ennek ellenére ne használjunk atkaölőt! Felesleges. A növény lefejlődi az atkákat, és ha nem bántjuk őket, megjelennek a természetes ellenségeik. A véleményem a mérgekkel kapcsolatosan ismert: hét éve nem permeteztem rovarölővel, és soha nem volt komolyan vehető károm.
A telepítések egyre közelebb kerülnek, így el kellett intéznem a rigol ekés szántást is. A telepítés előkészítő technológiája tehát: trágyázás az ősgyepre, beforgatás 30 cm mélyen középnehéz tratktorral, majd rigol szántás 60 cm mélyen, ami a trágyát is részben leforgatja, ellátva a szőlőt több évre tápanyaggal. A rigol szántás után a talaj felszínét könnyűtércsával simítjuk el, megakadályozva a kiszáradását. Ebbe telepítjük hidrofúróval az oltványokat.
Btw. oltványok: nagyon jó hírt kaptam Dobosiéktól: a történelmi fajták oltásai nagyon jól sikerültek, június első hetében várhatóan indulhat a telepítés. És a jó hírre egy rossz: a beccei barackokat megtámadták a hernyók. Egyes kisfákat szinte teljesen lelegeltek. Lepöcköltem őket a fáról, ez elég: soha többé nem tudnak visszamászni rá.
 |
| Átoltásra váró tőke |
Becce egyébként gyönyörű: térdig ér a gaz - nem kaszáltatok még, hagyom elvirágzani a gyomokat -, minden zöld, buja és illatozó. Kivéve a szőlő területét, ott ugyanis még elég masszív trágyaszag van. A sorok köze gyommentes (még gondolkozo egy sort, hogy mennyire jó ez így) de a sorokat meg kell kapálni. Ez most elég komoly feladat, ugyanis a gaz sűrű, de vadul kapálni nem lehet, mert óvni kell a visszametszés utáni hajtásokat. Huszonháromszor mondtam el a napszámosoknak, remélem megértik.
A szombati napba még az is beleféret, hogy sikeresen hülyét csináljak magamból. Megismerkedtem Mr. Fekete Viperával Báránnyal, aki egy biogazdaságot hozott létre Balatonhenyén. Nyit egy üzletet is Füreden, megnéztem, állati jónak ígérkezik. Neki mutattam meg a boraimat, de persze minden abszolút értékelhetetlen volt: az új borok ugyanis vidáman forrtak, és aki nem borász, az semmit, de semmit nem tud kihámozni abból, hogy az erjedő must mennyire ígéretes. A beszélgetés azonban már önmagában megérte, végre egy elkötelezett faszi a környéken, aki (bocsánat) nem a volt TSZ munkások butaságával áll a dolgokhoz. Olvassátok el a blogját, nem csak a gazdálkodás nehézségeivel, hanem a (cseppet sem) jámbor helybéliekkel is meg kell vívni a csatáit. Meséltem róla a feleségemnek: elhatároztuk, hogy nyáron mindenképpen meglátogatjuk őket.
Összességében: Dörgicse megint csodaszép volt.
 |
| A lakásban átteleltetett oltvány bőven lefejlődte a kinti társait |
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
