Van az a mondás, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Nem tudom, mi van Dörgicse zászlójára hímezve, de ha nem ez, akkor valaki valamit nagyon eltévesztett. Dörgicse babaarcú gyilkos: amikor elkezded a munkát, fickándozni van kedved, amikor a Balatoni kilátásról a kisdörgicsei hegyekre téved a szemed, amikor gyönyöködsz a madárdalban, élvezed a napot vagy beszívod a kristálytiszta levegőt. A vidám teszek-veszek észrevétlenül szívja el az energiáidat, és ha nem rendelkezel egy rinocérosz kondíciójával, akkor este azon kapod magad, hogy üres tekintettel bámulsz az eléd tett vacsorára, és megenni sincs erőd. Erre még rátesz egy lapáttal, hogy a bölcs helybéliek tudják, hogy nyolc-kilenc órányi munka bőven elég egy napra, de hétvégi gazdaként mi tizenkét órát dolgozunk a "szabadnapunkon".
Kezelőút. Anélkül a kurfli nélkül nem lenne ilyen szép. |
A múlt héten megvolt az ültetés, és hét közben ennek az utómunkái zajlottak: a hidrofúrósók öntözték az új oltványokat, a pálcaegyengetők pedig eligazították az ültetési buckákat. Az ültetőgép kötött talajon elég retek munkát csinál: húz egy bazinagy árkot, amibe belelógatja az oltványt, és erre ráhúz néhány bazinagy hantot. Így a szőlő gyökere a levegőben lóg, és kiszárad: az oltvány elhal. Éppen ezért, gépi telepítés után azonnal be kell öntötzetni a területet - ami azt jelenti, hogy a telepítést másodszor is kifizeted, ahogy azt az oltványt telepítő ember mondta. Beruházásról van szó, tehát ez a többletköltség mindenképpen mégéri, mindenkinek ajánlom.
Munkában a hidrofúró |
A telepítéskor letette a gép az üvegszálas szőlőkarókat is, amik valami elképesztően kuszán álltak. Ezeket szorgos kezek kiegyengették, és a tőkék mellé némi porhanyósabb földet kapáltak. A területen nagyon érződik, hogy régóta nem volt eső, és az is, hogy a tavalyi takarónövény vetés nem sikerült: nagy agyagtömbök száradtak össze kőkeményre. Ezek alól kell kikotorászni az oltványokat, és melléjük állítani a karót. Nem túlzok: ahol kötöttebb volt a talaj, ott a karók 10%-a állt kb. függőlegesen, a többit igazítnai kellett. Lazább talajú területeken a jó elhelyezés aránya 90% fölött volt.
Katonás rendben állnak az oszlopok |
Hétvégére maradt a hiányok kipótlása, a tőlekeltár elkészítése valamint a kövek lehordása. Bizony, sok hiány van gépi telepítés után, alig-alig volt olyan sor, amelyikben minden tőke a helyén volt. Van a területen egy kőpad, amibe nem ment el az ültető eke - egy teljes sort, és 3-4 fél sort képtelen volt elrakni a gép, ezeket hidrofúróval kellett eltelepíteni. A sorok szélét is ki kellett pótolni, egyenesbe hozni, mert hol később kezdett az ültetőgép, hol korábban hagyta abba, mert nem volt fordulója. A hidrofúrós csapathoz csatlakozott Gombóc lányom, aki vidám homokozásnak fogta fel az ültetést.
Gombóc ültet |
A pálca beszúrásával van kész a munka |
Amint arról már írtam, a terület alsó részét ledréneztettük, és a rétegvizet három, betongyűrűkből összeállított tartályba vezettük, amelynek egy túlfolyót is készítettünk. Tehát a rétegvizet nem vezetjük el az utolsó cseppig, hanem csak akkor lép ki a túlfolyón, amikor a feleslegesen sok lenne belőle. Egy hónapja nem esett az eső, de a túlfolyóból még mindig csorgott a víz: ennek megfelelően az oltványok beöntözését és a hidrofúrós telepítést is ingyenvízből tudtuk megoldani!
Kezelőút. Anélkül a kurfli nélkül nem lenne ilyen szép. |
A "vadiúj" japó kistraktorom elkezdte a munkát: Krisztián pótkocsiját utána kötve ezzel hordtuk le azokat a köveket és ágakat a földről, amiket az ültetőgép kifordított. A traktort Áki és Enci felváltva vezették lépésben, és a fiúk három sort fogva dobálták rá a köveket. Néha akkora követ is felemeltek együttes erővel a pótkocsira, hogy a traki elkapart a lazább talajon.
Áki vezeti a traktort |
Encivel váltásban |
Norkával a tőkeleltárt készítettük el. Nekünk eddig is volt ilyen kimutatásunk, ennek alapján pótoltuk/szelektáltuk a tőkéket, de most az uniós támogatáshoz is kell ilyen készíteni az MVH által megadott séma szerint. Nem nehéz kiszámolni: egy hektár 100 széles és 100 méter hosszú, ha 2,5 méterenként vannak a sorok, akkor 40 db 100 méteres sor fér el rajta, azaz egy hektár bejárása egy 4 kilométeres utat jelent - tehát a mi területünk felleltározása egy kellemes, 24 kilométeres gyalogtúrával oldható meg. Ketten csináltuk, így csak 12 km jutott fejenként. És ez nem is lett volna baj, de a kb. két hektáron még nem voltak kibontva az oltványok. Úgy számolni, hogy közben a kemény agyagtalajt túrva próbálja az ember megtalálni az oltványt - na ez rohadt nehéz volt. Másnap Krisztián csapata segített, bujtókapával felvértezve keresték az oltványokat, de így is kb. 3 óra alatt volt meg egy hektár, ami egyébként másfél óráig tartott volna.
Norka számol |
Hát, szó se róla, bemutatkozott az új terület. Már kezdem megtalálni azokat a pontokat, amelyek nagyon szerethetőek benne - legjobban a címlapképen szereplő, frissen kialakított földutam tetszik.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.