Ha most meglocsoltad őket azzal determinaltad a 2 hetenkenti locsolast. Lesz erre idö, kapacitás?

@fiatalborivo: nem hinném, hogy így lenne. Áprilisban nem szokatlan Magyarországon az eső, sőt, inkább az szokatlan, ha ennyire nincs. Ezzel nem szoktattam hozzá az oltványokat semmihez, de segítettem nekik a túlélésben.

Mivel ez az első hozzászólásom, először is köszönet a blogért, kb. 1 éve rendszeresen olvasom, csak így tovább.
Az utóbbi 10 évre visszatekintve szerintem nálunk átlagos fejlettségi állapotban van a szőlő, max. ahhoz képest van elmaradva kicsit, hogy a szokottnál korábban, márc. 15-e körül metszettünk. Az áprilisi hideg megfogta, de a szőlő olyan, hogy a nagy melegben hamar utoléri magát, most is nő, mint a bolondgomba. De eső az kéne, csak ne nagy viharral jöjjön.

@RAMBO: Egy szolesz barátomtol kérdeztem hogy a 150 syrah ültetesemet meglocsoljam e mert itt se volt sok eső egészen múlt hétig. Én is úgy voltam hogy jobb ha túlélik most és aztán max az elso évben lehullik a leveluk és egy evvel később kezdenek majd teremni de azt mondta ha most adok nekik és szárazság lesz és utána nem akkor tuti kiszaradnak mert a vitalitasuk nem lesz olyan mint locsolas nélkül. Nem kényszerülnek lefelé a gyökereik. Azt mondta ha be tudom vállalni hogy 2 hetente adok nekik tanyerozassal 10 litert vagy dren csövel 2 litert a gyokerhez akkor öntözzem max sok lesz a vallgyoker amiket jövőre el kell csipkednem de ha csak egyszer kétszer adok nekik akkor igényelni fogjak állandóan és 10%bal jobb eredesre ne szamitsak. Ha viszont hagyom őket lehet kimegy a fele az eső hiánya miatt de az meg mindig jobb a 10%nal. Mindezt úgy mondta hogy ha sima ültetés és nem volt a gyokerhez rakva ilyen adszorbcios granulat ami a tömegének 400 szorosat Kepes megkötni és kiadni rosszabb ido eseten, nekem ilyen nem volt így én hittem neki.

@fiatalborivo: a harmatgyökerek akkor is megerősödhetnek, ha csak ilyen kis mennyiségű csapadék hullik, mint idén, amikor még 30 centire sem nedvesedik át a föld.

A február eleji kemény és hosszú ideig tartó fagyok miatt a Merlot szálvesszői nem hajtottak ki. Mit gondolsz, ha újra tudom nevelni a karokat, a rövidcsapos metszéssel fagytűrőbb lehet a fajta?
Vagy térjek át gyalogművelésre?
A rövidcsapos metszés alkalmazható-e azoknál a fajtáknál, amiket kimondottan szálvesszős metszési módra javasol a szakkönyv (pl. Cab. Sav. Cab. F. Chardonnay vagy Kékfrankos)?
Köszönettel várom szíves válaszod!

@Rigóhegy: azt tartják a hozzáértők (erről személyes tapasztalatból nem tudok beszámolni):

- elsősorban a termőhelyet kell jól kiválasztani. A fagyzugokban (horpadásokban) a leszálló hideg levegő megreked, tartósan megmarad, és ettől fagynak el a növények. A szerencsés telepítés domboldalon van, ahol a hideg levegő "lefolyik" a hegy lábához.

- a magasművelés véd a fagy ellen, mert a magasabban levő rügyeket kevésbé éri el a hideg levegő. Ebből a szempontból a rövidcsap csak azért lehet jobb, mert a vastagabb karokban több tápanyag tárolódik, ami lehetővé teszi a cudar idők után az alvórügyek nagyobb arányban történő kihajtását.

- alacsony művelés esetén a tőkét bekapálták, azaz földdel beborították. Ez a földréteg megvédte a tőkefejeket a fagytól.

A terméskorlátozásról: szerintem minden fajta termeszthető rövidcsapon, csak kevesebbet hoz. Az én szemléletem szerint ez nem hátrány.