Több levegő

Az idei év egyik megfigyelése, hogy a szőlő alsó vége lényegesen előbb kezdett el rothadni, mint a fölső. Ennek oka, hogy a szőlő lenti részén egy gyöpü szegélyezi az utat. A Balaton északi partján fekvő szőlőterültekre nyáron az alábbi légmozgás jellemző:a déli lejtőket erősen felmelegíti a napsugárzás, aminek hatására a meleg levegő felemelkedik (termik alakul ki). A felszálló meleg levegő helyébe a Balaton fölül hűvösebb, párateltebb levegő érkezik, és éjszaka is ennek a hűtő hatása érvényesül. A hegyet kersztirányban szabdaló gyöpük ezt a légramlást megfogják, és a párás levegő megreked a szőlőben.

 

A gyöpü

 

Ezt a páracsapdát meg kell szüntetni, azaz a gyöpüből fasort kell varázsolni. Pihentető árnyék lesz a sétálóknak, de az iszalaggal borított bozótra nincs semmi szükség. Így a levegő szabadon áramolhat fel-alá a hegyen - aminek hátránya is van: ha az alattam lévő szőlőt továbbra sem permetezi a tulajdonosa, akkor a lisztharamat is szabadabban járhat át hozzám. Ez ellen próbálok tenni: szeretném megvenni az alattam fekvő területet - de egyelőre úgy tűnik, nem tudunk megegyezni a vételárban, mert a tulajdonos az elfogadott ár ötszörösére tartja a szőlőjét. Ha mégis megállapodnánk, helyes mandulást telepítenék a szőlő helyére, amelynek apró, kis lombú fái nem akadályoznák a hegyen a légmozgást.

 

A ritkítás után kialakított fasor

 

2010.11.22. 10:15

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr822464058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2010.11.22. 13:55:15

Jól néz ki a ritkítás eredménye. Tényleg mit csinálsz a "zöldhulladékkal"? Komposztálsz, vagy kuka?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.11.22. 13:56:02

A vastagjával fűtünk, a vékony veszőket elégetjük.

gányolás (törölt) 2010.11.22. 15:16:59

Ugye nem baj, ha lementettem a képeket, írást, órára jó lesz illusztrálni a ökológiai szemlélet hiányát a mezőgazdaságban. amely úgy látszik, semmit se változik, rendszerváltás ide vagy oda, nagyüzem vagy kisüzem. Ezer hála és köszönet.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.11.22. 15:43:41

@gányolás: ha téged nem zavar, engem sem zavar, hogy nem érted, amit olvasol.

fiatalborivo 2010.11.22. 16:19:15

RAMBO, miért akarod kivágni a szőlőt alattad ha meg tudnád venni? Miért jó ha csomó fa van a szőlőd közelében amire a madarak is le tudnak szállni? Mi most Bölcskén ezerrel küzdünk az ellen, hogy aki kiöregedett, megunta a szőlőművelést és van 100 négyszögöle az akácost ültet. Vagy felvásárolják olyanok akik azt akarnak ültetni. Olyan helyekre ahol mindig szőlő volt, amiket szőlő vesz körül. persze az nem érdekel senkit hogy határra ültetik az erdőt vagy inkább fasort, ez által leárnyékolják a szőlő 2 sorát és semmi nem terem. Az az ő földjük azt annyi. Itt nálad ugye nem akácról van szó szerencsére , de a mandula az miért jó? Ahogy emlékszem nem a legjobb a derekad, felszedni nem fogod, megtörni megint nem gondolom, akkor minek? Csinálj ott is egy szép szőlőültetvényt. Persze ha sikerül megvenni. Ja és egy másik dolog. Van egy másfél hektár körüli cabsav és kékfrankos ültetvény tőlünk nem messze és annak a szélén ment egy út, amit mára benőtt az akác és a mandula. Az ürgének a szélső 2-3 sora mindig beteg volt plusz escás a szőlő. Minden évben kimegy 10-20 tőke. Kihívott egy növényvédős szakembert hogy mi a tök van, miért nem tudja megfogni semmivel a fertőzéseket, miért nem hat kellőképp az sem hogy az escás tőkék melletti tőkéket is kivágja, hogy megakadályozza a terjedést? A faszi első mondata az volt hogy amíg az az akácos, mandulás dzsumbuj a szőlő mellett van, esélye sincs semmilyen szerrel. Idén kiírtotta asszem, majd jövőre látjuk hatásos volt-e?
Szóval nem értelek a mandulával. Szőlőhegyen legyen szőlő azt slussz.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.11.22. 16:34:24

@fiatalborivo: 1. Ezen a területen még gyerekkoromban sem volt szőlő, utána ültette be a TSZ. Ez tipikusan a "hegy szoknyájára" telepített szőlős, aminek az alsó része már a közút mellett van, gyakorlatilag sík terepen. Ez korábban szántóföld volt, remek gabonatermő rész.

maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=D%C3%B6rgicse&sll=37.0625,-95.677068&sspn=48.77566,74.179688&ie=UTF8&hq=D%C3%B6rgicse&hnear=&radius=15000&ll=46.907221,17.734637&spn=0.001294,0.002264&t=h&z=19

(A képen látható nagy tábla fölső 10 félsoráról van szó. Fölötte a gyöpü, amit megtisztítottam.)

2. A mandula egyik legjobb magyarországi termőhelye a Balaton-felvidék. Én bizony össze akarom szedni, és meg akarom törni, mert ráadásul nagyon szeretem a mandulát magában is (minden este megeszek egy marékkal) és a kugler tortaként is. Ha tényleg sok összejön, jó kis pénzt lehet csinálni belőle - marcipánműhelynek eladva.

3. Az ESCA nem a levegőben terjed, nem értem a szakembert.

4. Nem dzsumbujt akarok, hanem egy olyan mandulást, amelyik legfeljebb olyan sűrű, mint a szőlő lenne (4*4-es térállás). A mandula egyébként nem pihenőfája a madaraknak, sűrű, felfelé álló, tüskés ágai vannak.

5. A hegyen a telkeink között vezető utat levinnám a szőlő és a mandulás közé, legalább 8 méterre lennék a többi szőlőtől, hegyiránt, azaz a szőlők fölött, északi irányban. Ha ez párásítana bárkit, azon nagyon meglepődnék.

fiatalborivo 2010.11.23. 09:22:03

@RAMBO: Értem, megértem, én akkor se tennék ilyet de ez én vagyok. Az hogy az allja már sík vidék szerintem max fagy miatt lehet probléma. Jó szőlő terem sík területen is ha a talaj jó. Az ESCA nem levegőben hanem a gyökérzónában terjed tudtommal, egyik tőkéről a másikba, ezt én így tudom, viszont úgy hallottam hogy az akác, mandula, barack fák nagyon jól megkötik ezt a betegséget, a fákat nem feltétlenül bántja, de jól elraktározódik bennük. Úgy ahogy a lisztharmat és peronoszpóra is. És folyamatos fertőzést biztosít. Bölcskén a kolléga esetében nem volt több 1 méternél a dzsumbuj meg a szőlő között, de mivel nem az ő területe volt idáig nem bántotta. Na mindegy is,neked azért nagyobb távolságban lesznek a fák, más a helyzet. De gondolj bele, ha esetleg vénségedre azt mondod hogy szőlészkedéssel, borászkodással akarsz foglalkozni és csak azzal, mert nyugiban szeretnél élni, akkor nem rossz, ha egy helyen van egy nagyobb területed és nincs szétszabdalva fás részekkel... Nem győzlek meg?...

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.11.23. 09:24:50

@fiatalborivo: Ez a mandulás "amúgy" belevághat abba a tervbe, hogy fára futtatom fel a szőlőt, mint ahogy a rómaiak tették. Azt a művelésmódot gyönyörűen ki tudnám próbálni, igaz, nem szilfával, hanem mandulával, de működhetne. Édes vörös szőlőt termelnék rajta. :)

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2010.11.23. 09:56:46

@RAMBO: No ha ezt megcsinálod (felfuttatod a fára a szőlőt) akkor csinálok neked egy 50-60 literes kerámia amforát. Előbb jutsz el oda hogy kipróbáld az amforabor készítést mint én.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.11.23. 10:05:06

@ISándor: Lenne különbség az amforában érlelt és a tartályban érlelt bor között? Elméletileg se itt se ott nem kap levegőt. Hozzátenném, hogy a rómaiak durván fűszerezték a boraikat.

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2010.11.23. 10:23:20

@RAMBO: Az amfora ami ugye kerámia még ha "magastüzön" (1200 fok körül) is égett porózus és veszít a benne lévő folyadékból (a normál kerámiák 850-900 fokon égnek és minél magasabb az égetési hőmérséklet annál tömörebbre ég az agyag). Lásd a kerámia borhűtő működését - beáztatod, beleállítod a nedves borhűtőbe a palackot, a víz a kerámia pórusain keresztül elpárolog és az edény belsejéből hőt von el. Tehát mindenképp bejut a levegő az amforába. Ha beásod a földbe kiváló hőkontrollt kapsz semmiképp nem fog túlmelegedni a must erjedéskor de ekkor is bejut némi levegő és szerintem az agyagban lévő ásványok is befolyásolják a bor ízét. Nemrég volt egy cikk az alkeszen erről, akkor jutott eszembe, hogy csinálni kellene egy ilyen amforát (hobbifazekas vagyok) de attól tartok, hogy előbb hozok össze egy-két ilyen amforát, minthogy akkora mennyiségben fordul termőre a fiatal szőlőm, hogy kísérletezgethessek vele.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.11.23. 10:26:08

@ISándor: háát, kipróbálhatjuk. Nekem van annyi sárga muskotályom, ami egy 20 literes ilyen izét megtöltene...utána olvasok este.

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2010.11.23. 10:33:30

ok majd írd meg hogy mire jutottál, és hogy van-e kedved ebben az irányban kísérletezgetni.

fiatalborivo 2010.11.23. 11:36:39

Ha kell szilfaoltvány akkor szólj, az erdőnkből a múlt télen is kivágtunk pár szilfát, biztos akad még...:)

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.11.23. 11:41:05

@fiatalborivo: kösz, de nem, mert annak a hasznosítása (Columella szerint): a tépett levelével takarmányozhatjuk az ökröket. Na ökröm tuti nem lesz. Ellenben a mandulát szeretem.... szóval adaptálok. De mégegyszer köszi a felajánlást.

csabi_sk · http://burdavin.signalsoft.sk 2010.11.26. 20:23:06

köszi a burdavines keresztreferenciát. A mandulással egyetértek, nekem is van egy pár darab belöle. Az egész környéken ezek az elsö fák, amik tavasszal virágba borulnak.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.12.05. 17:22:26

@ISándor: Megnéztem, és azt írja Columella, hogy a földbe ásott agyakorsókat égő vasfáklyával hevítették, majd forró kátrányt beleöntve egy kaparóval megkátrányozták az edényt.

A szabadon álló korsókat pedig parázs fölött hevítették, majd az oldalára fektették, kátrányt öntöttek bele, és addig forgatták, míg a kátrány be nem vonta az edényt.

Nem tudom, hogy ez a mázat helyettesítette-e (szerintem igen), de ennek alapján nem hiszem, hogy oxidálódott volna benne a bor a pórusokon keresztül.

Így elsőre azt mondanám: akkor inkább az acéltartály, avagy sztem reduktív bort készíthettek a rómaiak.

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2010.12.06. 12:25:42

@RAMBO: Ott lehet a bibi, hogy amiről én olvastam az Grúz eljárás volt, nem gondoltam volna, hogy a római ennyire más. Az alkesezen válaszolt nekem [Wojciech Bonkowski] a grúz amforákkal kapcsolatban.
alkoholista.blog.hu/2010/10/23/amforabor

Azt írta, hogy a grúz amforákat sosem mázazták, a bor a porózus agyaggal érintkezett közvetlenül. Magát az amforát pedig egy krakuna nevű cserjéből készült kefével tisztították ami természetes antibakteriális anyagokat tartalmaz, és a bornak is jót tesz. Mindezt más leírás és képek is alátámasztják. Végülis nem kizárt egyik módszer sem bár nekem kissé taszító a kátrányozás, ki tudja mit csinál a borral. Viszont a tiszta agyaggal kapcsolatban nincs ellenérzésem.

Mindenesetre izgalmas, hogy már az ókori ember is ihatott reduktív bort, újfent beigazolódik, hogy nincs új a nap alatt.

Majd jövőre beszámolok a fejleményekről, de ha meggondolod magad csak írj bátran.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása