Egyre több fogyasztó veszi jó néven, ha a megvásárolt termék nem tartalmaz vegyszert. Ennek megfelelően egyre több termelő igyekszik a minimumra csökkenteni a termények permetezését, és lehetőség szerint környezetbarát szereket alkalmazni. De vajon mit jelent az, hogy "zöld" szerekkel védekezik egy termelő?
A besorolás szabályait itt olvashatjátok el. Kiemelem a lényegi részt:
A kritikus R-mondatok (R 40, R 45, R 46, R 49, R 68) a következők:
A nem kritikus R mondatok közé tartoznak azok, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a nemzőképesség megszűnik, vagy belélegzése mérgezést okoz, felrobban, allergén, és még számtalan, ránézésre eléggé aggasztó dolog.
A legveszélyesebb kategóriák, amelyekből mindössze egyetlen szerepelhet a zöld szer esetében, a következők:
Ha a környezeti terhelés kisebb, mint 45, akkor zöld szerről beszélünk. A környezeti terhelést (Kt) a következőképpen kell kiszámítani:
Kt = Termelői terhelés (Tt) + Fogyasztói terhelés (Ft) + Kezelt területek hasznos szervezeteinek terhelése (Ht).
Kt < 45
Az összeadás minden tétele további képletekből számítható ki.
Termelői terhelés (Tt) = 2 x [Készítmény kiszerelési forma + Közegészségügyi veszélyesség + Méregkategória + (Munkaegészségügyi várakozási idő/2) + logaritmus(hatóanyag dózis) + 2]
Fogyasztói terhelés (Ft) = Méregkategória + (Élelmezés-egészségügyi várakozási idő/7) + logaritmus(hatóanyag dózis)+2
Kezelt területek hasznos szervezeteinek terhelése (Ht) = 2 x [Méhveszélyesség + (Vízi szervezeti veszélyesség/2) + kezelt terület hasznos ízeltlábú ragadozói veszélyesség + (Élelmezés-egészségügyi várakozási idő/7) + (Bemosódási hajlam + Élővíz szennyezési potenciál)/2 + logaritmus(hatóanyag dózis)+2]
Végezzük el a képletek összevonását!
Zöld szer, ha:
2 * Készítmény kiszerelési forma + 2 * Közegészségügyi veszélyesség + 3 * Méregkategória + Munkaegészségügyi várakozási idő + 5* logaritmus(hatóanyag dózis) + 2 * Méhveszélyesség + Vízi szervezeti veszélyesség + 2 * kezelt terület hasznos ízeltlábú ragadozói veszélyesség + 3 * Élelmezés-egészségügyi várakozási idő/7 + Bemosódási hajlam + Élővíz szennyezési potenciál < 35
Ötszörös súllyal szerepel a hatóanyag dózis értéke, amelyet a körmönfont log(hatóanyag kg/ha) + 2 képlettel lehet kiszámítani. Mit is jelent ez? A tizes alapú logaritmus egynél kisebb szám esetén negatív, azaz pl. a Quadris esetében, amit 1 liter/ha adagban kell kijuttatni és a hatóanyag tartalma 250g/l , a log(0,25) értéke -0,6. Ehez kell kettőt hozzáadni. Ebből arra következtethetünk, hogy a hatóanyag dózis általában 1 és 2 közé eső értéket vehet fel, és nem tévedünk brutálisat, ha ezt az értéket a továbbiakban kettőnek vesszük. (Vegyük észre, hogy a példában említett szer -mivel ötszörös súllyal szerepel- cca. 3 ponttal ér el jobb eredményt mint az, amit átlagnak vettünk!)
Az összeadás tételeiben szereplenek még a várakozási idők. Az az anyag elég ritka, amelynek munkavégzési várakozási ideje hét napnál nagyobb, élelmezési várakozási időben a két hetes várakoztatás kifejezetten komolynak számít. (Itt az általam ismert szerekről beszélek, könnyen lehet, hogy nagyüzemi gazdaságban, növényvédelmi szakmérnököknél durvább dolgok is előfordulnak.)
Az egyik legviccesebb tétel a termelői terhelés meghatározásában a kiszerelési forma. A WP jelölés a legveszélyesebb, ami vízben oldható port jelent. (A granulátumként kiszerelt szerek három ponttal kapnak jobb értéket, mint a porok, és mivel a kiszerelési forma kétszeres súllyal jelenik meg, az összesítésben 6 pontot jelenthet!)
Egyébként érdemes a kifejezésmódra odafigyelni: ha szabadföldi kísérletekben a kijuttatott szer a hasznos élőlényeknek mindössze a felét öli le, akkor az még "mérsékelten veszélyesnek" tekinthető. (Igaz, laboratóriumi körülmények között ízeltlábú barátaink majd' 80%-a mehet a lecsóba.)
A fent leírtak szerint, nézzük meg, hogy mekkora a környezeti terhelése egy olyan szernek, amelyik por kiszerelésű, élelmezési várakozási ideje 2 hét, munkavédelmi várakozási ideje 1 hét, és 1 kg hatóanyag kell belőle 1 hektárra. Behelyettesítve a képletbe:
2*4 + 2 * Közegészségügyi veszélyesség + 3 * Méregkategória + 7 + 5*1 + 2 * Méhveszélyesség + Vízi szervezeti veszélyesség + 2 * kezelt terület hasznos ízeltlábú ragadozói veszélyesség + 3*14/7 + Bemosódási hajlam + Élővíz szennyezési potenciál < 35
azaz
2 * Közegészségügyi veszélyesség + 3 * Méregkategória + 2 * Méhveszélyesség + Vízi szervezeti veszélyesség + 2 * kezelt terület hasznos ízeltlábú ragadozói veszélyesség + Bemosódási hajlam + Élővíz szennyezési potenciál < 14
Ha a fenti kategóriákban a szer - egy kategória kivételével - a legkevésbé veszélyes minősítésű, akkor lehet zöld szerről beszélni. Tehát ha a szer méhekre "mérsékelten" veszélyes, vagy a halakra kifejezetten veszélyes, akkor már nem beszélhetünk zöld szerről. De ha pont ugyanezt a szert granulátumként csomagolják, akkor bátran mérgezhetők a méhek vagy a halak, de ettől még zöld szerről van szó! Ugyancsak értékes pontok nyerhetők a hektáronkénti dózissal (l.m.f.). Ha kétkednétek abban amit mondok, nézegessetek zöld gyomirtókat, rovarölőket, felszívódó gombaölőszereket!
Kétségtelenül a jó szándék vezérli azokat, akik zöld szereket használnak. Azonban a szabályozás elegendő teret ad a gyártóknak ahoz, hogy a "zöld szer" inkább marketing kategória legyen, mint a környeztünket minimálisan károsító vegyszerek jelölésére szolgáljon.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
