Mikrooxidációs kísérlet amforában

Korábban írtam arról , hogy úgy próbáljuk elérni a tisztább ízeket, hogy a töppedt szemeket külön kezeljük. A töppedt szemek hosszabb áztatást igényelnek és a héjuk is vékonyabb, így a mustba sok kesernyés, húzós ízű anyag is belekerül. Ezek egyik csoportja a flavonid-fenoloké, azon belül az antociáné, ami pl. a Fekete üröm szárának a sötétlilás színét adja.

 

Antocián

 

Egy blogpostban nem próbálom meg leírni a szerves kémia aromás szénhidrogénekre vonatkozó fejezeteit, inkább egy hasonlatot hozok. Minden autón van vonószem, amelyikre rá lehet akasztani a vontatókötelet, ha egy másik autót szeretnénk vontatni. A sikeres vontatáshoz első és a hátsó autón is kell lennie ilyen vonószemnek. A fenolos vegyületekben (mint amilyen az antocián is) ezek a kapcsolódási pontok a levegő oxigénjének elnyelődésével jönnek létre.  A fennt látható képletben a R1...7 pontok a 'vonószemek' (hidroxil gyökök), ezeken keresztül tud összekapcsolódni két ilyen molekula. Na de miért szeretnénk mi azt, ha két (vagy több) ilyen keserű ízű molekula összekapcsolódna? Azért, mert ettől elveszíti a keserű ízét, sőt, selymessé válik tőle a korty.

 

Ennek megfelelően, ha héjon áztatással nyerünk mustot a szőlőből, akkor célszerű az oxidatív eljárást választanunk az érleléskor. Ez nagyon lassú, csekély mértékű levegő adagolását jelenti, amit mikrooxidációnak hívunk. Fontos, hogy kevés levegő adagolódjon apránként, mert ha sok levegőt kap a bor, akkor nem csak a fenolokon alakulnak ki 'vonószemek', hanem az alkoholból is ecet lesz - azaz a bor megtörik (ez utóbbit nagyon nem szeretnénk). A mikrooxidációt többféleképpen el lehet érni: fahordóban érleléssel, amikor a hordó rostjai között jut a borba a levegő, tartályban érő boroknál habkövön keresztül történő csekély mértékű levegőbefúvással, nyílt fejtéssel vagy talán a legősibb módszerrel, az amforában érleléssel. 

 

Balogh Zoli, a Somlói Apátsági Pincétől mesélt arról, hogy ők amforában tartják egyes boraikat. Képeket is közzétett erről a Facebookon, így elkezdte piszkálni a fantáziámat a dolog. Mi idén egy ládányi aszusodó förtöt szüreteltünk - ami az ülepítések után sem adott 50 liter mustot. Ha a teljes szőlő termőre fordul, akkor talán lesz ennyi töppedt szőlőből készült mustunk. Ha ezt egy 50 literes hordóban forralom meg és érlelem, akkor az túl sok hordóízt szed fel - amit én nem szeretek. Kalydy András, a Kádár Hungary vezetője szerint a fehér borokhoz a 350-400 literes hordók ajánlhatók, így csak éppen annyi hordóaromát vesz fel a bor, ami még jól áll neki. Az amfora viszont nem ad további ízt a borhoz, így kisebb tételek mikrooxidációjára tökéletesen alkalmas. 

 

Amfora, hordó, műanyag tartály - három kor edényei

 

Megtudtam, hogy Légli Attila gyárt kerámia tároló edényeket és bár légvonalban nincs messze tőlem a Légli Major, mégsem kellett átkelnem a Balatonon: amikor Pestre jött alapanyagért, elhozta az általam rendelt 53 literes edényt. A múlt héten levittem Dörgicsére és beállítottam a helyére. Fejteni majd csak a legközelebb lesz időm. 

2015.12.06. 16:03

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr778141934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

juhostt 2015.12.06. 21:17:06

Az amfora árát lehet tudni? :)

gardonyim 2015.12.10. 12:14:39

Baromi jó! Pont ezen gondolkodtam. Nekem (illetve a boromnak) úgy kell a mikrooxidáció, mint egy falat kenyér, de soha nem fog összejönni 300 liter egy évben.

Van már valamilyen tapasztalatod ezekkel az amforákkal? Kostáltál már így készült bort? Vagy ugrás a sötétbe?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.12.10. 19:54:55

@gardonyim: Balogh Zolival beszéltem, nekik már van ilyen, azt mondta, h bizonyított. Saját tapasztalatom nincs.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.12.15. 12:53:30

@gardonyim: Nekünk már három ilyen agyagkorsónk van. Két 125 literes és egy 160 literes. 2013-ban készítettünk a két kisebbikben először kései juhfarkot ami fantasztikusan jó lett. Ezért bővítettem idén a 160 literessel.

Az igazi ítéletet persze az idő fogja megmondani, de eddig nagyon meg vagyok elégedve.

Daeril 2015.12.15. 19:45:44

@BZoltan: Kedves Zoltán örülök, hogy bekapcsolódtál ebbe a beszélgetésbe, mert neked tényleges tapasztalatod van ezekkel a korsókkal. Közelről még nem láttam ezeket a korsókat de képek alapján kívül és belül is mázasnak tűnnek, ráadásul egy nagyon jó minőségű fényes mázzal. Ezt meg tudod erősíteni?

Tudtommal a máz úgy készül, hogy olvadáspont csökkentő anyagok hozzáadásával létrehoznak egy olvadt aluminoszilikát réteget az edény felületén - vitrifikációnak hívják - így az edény úgy viselkedik mint az üveg. Emiatt nekem kétségeim vannak a korsók "mikrooxidációs" képességeit illetőleg. Ha ezek valóban jól vitrifikált mázas korsók akkor kb. egy demizsonnak megfelelő képességeik vannak (ami nem feltétlenül rossz). Igazán fenolos borok (vörös vagy borostyán) esetében hasznos lehetne egy grúz kvevri szintű oxidációs képesség (mázatlan cserép) de a tapasztalat híján nem lehet eldönteni, hogy a Légli korsók alkalmasak-e.

Konkrét kérdésem az lenne, hogy a bizonyos '13-as kései Juhfarkból nem került egy kisebb mennyiség demizsonba is? Mert az nyújthatna ellenpróbát, illetve igazolhatná, hogy valóban történik mikrooxidácó a korsóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.12.15. 20:04:39

@Daeril: Én nem vagyok fazekas. Szerintem hívd fel az Attilát (+36 20 927 41 81) és kérdezd meg tőle.
A mi korsóink kivülről mázasak, de belülről nem. Szerintem annyi oxigént emiatt kap amennyi ahhoz kell, hogy a mikrooxidáció megtörténjen.

Demizsonba nem rakunk bort :) üvegballonba néha, de ebből a juhfarkból nem került oda sem.

Tényleges tapasztalatnak én azért nem mondanám azt amivel mi rendelkezünk. Majd 5-8 év múlva talán.

Egyébként engem az sem zavar, ha nincs vagy kisebb a vártnál a mikrooxidáció. Ha az eredmény stabil és jó bor akkor másodrangú a kémia :)

Daeril 2015.12.15. 20:39:37

@BZoltan: Köszönöm a válaszokat és a konklúzióval egyetértek.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.12.16. 10:13:01

@Daeril: Még annyit tudok hozzátenni, ha ez információ, hogy mivel belülről nem mázas a korsó ezért ez is iszik pont mint a fahordó. Szóval szerintem valamennyi mikrooxidációnak kell lennie, mert amikor üres a korsó akkor levegővel telnek meg a pórusai amit később borra cserél lassan. Vagyis van oxigén kontaktja a bornak a korsó falán. De szerintem sem olyan sok mint a fahordóban. Ez persze nem is biztos, hogy baj.

papp_schubert 2015.12.17. 10:45:13

Azzal kapcsolatban van tapasztalatod Zoli, vagy elmélete bárkinek, hogy, ha már volt benne bor, kiürül és nem kerül bele rögtön új, hogyan kell kezelni? Kénfüstöt kell kapjon mint egy hordó, vagy elég vízzel alaposan eltakarítani? Ha belülről pórusos, amik megtelnek lassan borral, akkor a pórusokban lévő folyadék nagyon romlandó szerintem, ha teljes felületen oxigénnel érintkezik. Vagy nem?
A másik kérdéses dolog számomra a szájnyílás. Elég nagy ahhoz, hogy alaposan ki lehessen takarítani? És elég kicsi, hogy le lehessen jól zárni? Ha iszik mint egy hordó, akkor az elején legalábbis kétnaponta fel kell tölteni. A fedele légmentesen zár? Egy muslica mondjuk nem tud "beférkőzni"? Hű ez sok kérdés, bocs.

gardonyim 2015.12.18. 18:32:44

@papp_schubert: Ezek valóban fontos kérdések. Gondolom, kénezni nem kell, legfeljebb egy kénessavas öblítést csinálni. Vagy mégis?

kunzoo 2015.12.18. 22:05:40

@papp_schubert:

Talán vízzel töltve kell tárolni. Kénessavas vízzel. Akkor nem romolhat meg. Ha mázas a cucc akkor az oxidáció minimális lehet. A hordó esetében is ki tudná megmondani hogy mekkora arányú a fán keresztüli oxidáció az akonanyíláshoz képest? Hisz ha nem töltögetjük lelkiismeretesen akkor vége a bornak. (már amelyiknek) Feltöltött állapotban is érintkezik levegővel csak kisebb mértékben. Régebbi hordónál a pórusok telítődnek, borkő is megjelenik. ott a fán keresztül nem sok levegő áramolhat. A korsónál az lehet a tuti ha máz nélküli. Láttam olyat ami rendesen átázott. A mázasnál inkább a szájnyílásnál mehet végbe a folyamat.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.12.31. 20:17:23

@papp_schubert: Bocs, hogy csak most válaszolok. Ha nem címzed valakinek a hozzászólást akkor nem küld értesítő levelet a blog motor.

A korsó szája pont annyira széles, hogy takarítani kényelmesen lehet, de természetesen le lehet zárni. Szóval sem muslinca, sem túl sok levegő nem fér hozzá a korsóban tartott borhoz. Akár le is gyantázhatod a száját.

Feltölteni pont úgy kell mint egy hordót, ami fogy azt feltöltöd.

A karbantartása inkább egy üvegballonhoz hasonlít. Törzsoldatos vízzel mosni és tisztán tartani. A kénpapír égetés ártani nem árt.

Facebook

Utolsó kommentek

  • bakatorro: besz@rás. nem tudtam hirtelen, hogy röhögjek vagy sírjak. viszont tűpontos. (2024.10.19. 16:50) Vércsoport-azonos borászati technológia
  • Joseph Tatar: Szép napot! www.sylvinoservices.hu Van több féle változat is sík és dimbes-dombos területre is,dr... (2024.09.28. 08:33) Első munkanap az új területen
  • vilag: @Joseph Tatar: Na, ez érdekes lehet. Van a projektnek valami elérhetősége, hogy hol tart a dolog... (2024.09.27. 21:03) Első munkanap az új területen
  • Metin: @papp_schubert: ezt hibát én is elkövettem, a lényeg ne kénezz előtte semm (2024.09.27. 13:58) Must forrása
  • Joseph Tatar: @vilag: nos azért érdekes, mert ültetőgépeket fejlesztünk erdészeti, szőlészeti vonalon. a tömörit... (2024.09.27. 08:07) Első munkanap az új területen
  • Utolsó 20

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása