A földrablás (land grabbing) fogalma definíció szerint valamilyen akvizícióval (vétellel, bérlettel, lízinggel) földszerzést jelent a fejlődő országokban vagy helyi vagy nemzetközi tőkések, államok, vagy magánszemélyek által a gazdálkodni szándékozó helyi lakosok elől. A földrablás abból a felismerésből ered, hogy az emberek száma egyre nő a Földön, és ez jól kiszámíthatóan - inkább előbb, mint utóbb - élelmezési válsághoz fog vezetni. Ezt a folyamatot gyorsítja a globális felmelegedés, ami csökkenti a művelhető területek méretét, ami még drágább élelmiszert - következésképpen még értékesebb termőföldet jelent.
 |
| Kihúzzák a lábuk alól a talajt |
Pontosan ez a földrablás történik ma Magyarországon. Az elmúlt kormányzati ciklusban a kormány kegyencei az állami földekre szereztek bérleti jogot úgy, hogy a helyben lakó gazdák érdekeit lényegében semmibe vették a pályázatok elbírálásánál. A társadalom a Magyarországon megszokott módon reagált: a szolidaritás legcsekélyebb jelét sem mutatta a kisemmizettek mellett, és az Ángyán József által feltárt nyilvánvaló korrupciós ügyletekre sem mozdította a füle botját sem. A kormányzat - az egykori állampárt ügynökakta-megsemmisítési programjához hasonlóan - igyekezett eltüntetni azokat a nyomokat, amelyek alapján a bűnösségük egyértelműen bizonyítható lenne: visszaküldték a pályázatokat a pályázóknak, így utólag már nem lehet eldönteni, hogy vajon miféle szubjektív pontok alapján lehetett megelőzni az adott területen gazdálkodó parasztot, aki nem tudott nyerni a pályázaton. És hogy az üzlet még jobb legyen, a földbérleti díjakat a piaci áraknál lényegesen alacsonyabban állapították meg.
Most ezeket az állami földeket (és további területeket is) árverésen hirdet meg a kormány. A feltételek jól kommunkikálhatóan lettek összeállítva: a jelenlegi földárak háromszorosán hirdették meg a területeket és húsz évig nem lehet eladni az így szerzett földeket. Durva, ugye? Nos nem. A feltételrendszer másik része valahogy kimarad a hírekből: ennek az összegnek csak a 10%-át kell letenni a jelenlegi bérlőknek (azaz a piaci ár kb. egyharmadát), a maradványösszeget kedvezményes állami hitelből lehet megfinanszírozni. A legnagyobb átverés az árverésben rejlik. Ugyan ki venne meg mondjuk egy lakást, amin az előző tulajdonosnak 20 évig haszonélvezeti joga van? Ugyanígy nem veszi meg senki azt a földet háromszoros áron, amelyre a jelenlegi bérlőknek még évtizedekig bérleti joguk van. A jelenlegi bérlők nem sokat kockáztatnak: ha az árverésen valaki rájuk ígér, elővásárlási joguk van a legmagasabb licitáron.
Na de miért éri meg a bérlőknek háromszoros áron megvenni a földet? A képlet roppant egyszerű. Ha 3 Mio forint egy hektár terület, akkor 2,7 Mio forint kedvezményes (2,5%-os) hitellel számolva annak éves kamata 67.500 forint, ami hogy - hogy nem körlülbelül megegyezik a földalapú támogatás összegével. Azaz a hitel kamatai Uniós támogásból visszafizethetők. Aki pedig nem tud úgy gazdálkodni, hogy a tőkerészt ki tudja fizetni évenként - az igazi, veretes balfasz. De még mindig nem ez a lényeg. Mivel a termőföld véges erőforrás, amin a megtermelhető élelmiszerre bőven van kereslet, várhatóan az ára a jövőben emelkedni fog. A föld árának különbsége Magyarország és a nyugat-európai országok között ma is kb. tízszeres (azaz ami itt 1Mio forint, az nyugatabbra kb 10Mio forint). Az teljesen világos, hogy a földárak a jövőben ki fognak egyenlítődni - az EU nem fogja érvényben hagyni azokat az egyébként könnyen kijátszható korlátozásokat, amelyekkel a földünket védjük. A megjelenő kereslet tehát hosszú távon (amikorra le fog járni az elidegenítési tilalom) EU szintre tolja majd az árakat. Egy belvárosi lakás áráért (30Mio forint) kb. 100 hektár termőföld szerezhető - aminek piaci értéke húsz év múlva 1 Milliárd forint körül várható (jelenértékben számolva).
A jelenség kísértetiesen emlékeztet Budapest vagyonának kiárusításához a rendszerváltáskor: az egykori tanácsi bérlakások bérlői a forgalmi érték töredékéért vehették meg bérleményeiket, majd az ingatlanpiac normalizálódásával új tulajdonosaik húszszoros haszonnal adták el a lényegében ajándékba kapott lakásokat - miközben főváros az elmúlt 25 évben fuldoklott az adósságban. Most 380.000 (háromszáznyolcvanezer) hektár eladásáról van szó, az elmaradó hasznon a jelenlegi államadósság majdnem 15 százalékára rúg. Elfogadom, hogy ez rajtam kívül keveseket érdekel - de ne mondjátok, hogy nem szóltam.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
