Földmunkával az aszály ellen

Őszintén megmondom, nem számítottam arra, hogy két, egymást követő évben ilyen aszály lesz. Nem is igazán az idei csapadékkal van gond, mert az nem kevesebb, mint általában Dörgicsén lenni szokott. A problémát az okozza, hogy tavaly júniusban volt két esős hét, és idén március végéig nem esett az eső - közben kora tavasszal már kánikula volt. A talaj télen is minimális csapadékot kapott, így nem volt miből elindítani a rügyfakadást.

Ehhez társult az is, hogy a sorok közét füvesíteni akartam, merthogy így természetközelibb környezetben teremhet a szőlő - de ez azért feltételez legalább egy normális csapadékmennyiséget. A rövidcsapos metszés (amire idén tértem át) később fakad mint a Guyot, ami ilyen szárazságban behozhatatlan előnyt jelent a hajtásnövekedésben. Ennek megfelelően a szőlő meglehetősen gyöszös. A hajtáshosszal nagyon elégedetlen vagyok, idén Péter-Pálkor gyakorlatilag egyáltalán nem kell tetőt vágni. Fürtöt ugyan hozott szépen, de mi fogja beérlelni, ha nincs elég levél? 

Olaszrizling -április végi levélzet, június végi fürtök

Az aszály elleni védekezésképpen meg kell nyitnunk a talajt, hogy a kevés, de hirtelen lezúduló csapadékot el tudja inni a föld. Erre legmegfelelőbb a kapa nélküli (késes) kultivátor, ami mély, függőleges barázdákat hasít a földbe, de a felszínt nem porhanyósítja - így a talajt kevésbé hordja el a víz.

Kultivátor munkában

A kevés levél kevés fürtöt tud beérlelni, így komoly terméskorlátozást is kell végezni, hogy az a kevés szőlő, ami beérik, elég koncentrált legyen. 

A villanypásztor átrakásáról (a pince átépítésének befejezése után) ebben a száraz talajban szó sem lehet: sem a régi oszlopokat nem tudjuk felhúzni, sem az újakat nem lehet letenni.