Őszintén megmondom, nem számítottam arra, hogy két, egymást követő évben ilyen aszály lesz. Nem is igazán az idei csapadékkal van gond, mert az nem kevesebb, mint általában Dörgicsén lenni szokott. A problémát az okozza, hogy tavaly júniusban volt két esős hét, és idén március végéig nem esett az eső - közben kora tavasszal már kánikula volt. A talaj télen is minimális csapadékot kapott, így nem volt miből elindítani a rügyfakadást.
Ehhez társult az is, hogy a sorok közét füvesíteni akartam, merthogy így természetközelibb környezetben teremhet a szőlő - de ez azért feltételez legalább egy normális csapadékmennyiséget. A rövidcsapos metszés (amire idén tértem át) később fakad mint a Guyot, ami ilyen szárazságban behozhatatlan előnyt jelent a hajtásnövekedésben. Ennek megfelelően a szőlő meglehetősen gyöszös. A hajtáshosszal nagyon elégedetlen vagyok, idén Péter-Pálkor gyakorlatilag egyáltalán nem kell tetőt vágni. Fürtöt ugyan hozott szépen, de mi fogja beérlelni, ha nincs elég levél?
Olaszrizling -április végi levélzet, június végi fürtök |
Az aszály elleni védekezésképpen meg kell nyitnunk a talajt, hogy a kevés, de hirtelen lezúduló csapadékot el tudja inni a föld. Erre legmegfelelőbb a kapa nélküli (késes) kultivátor, ami mély, függőleges barázdákat hasít a földbe, de a felszínt nem porhanyósítja - így a talajt kevésbé hordja el a víz.
Kultivátor munkában |
A kevés levél kevés fürtöt tud beérlelni, így komoly terméskorlátozást is kell végezni, hogy az a kevés szőlő, ami beérik, elég koncentrált legyen.
A villanypásztor átrakásáról (a pince átépítésének befejezése után) ebben a száraz talajban szó sem lehet: sem a régi oszlopokat nem tudjuk felhúzni, sem az újakat nem lehet letenni.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.