Lassan utolérem magam
A tavasszal elég sok munkánk volt, és még csak nagyon halványan látszódnak az eredmények. De szépen lassan utolérjük magunkat, és legalább látszik, hogy jövőre mik lesznek azok a feladatok, amelyek elkerülhetetlenek.
Egyrészt az új vágó- bár elképesztően foghíjas -…
Fattyazás
Szombaton ragyogó napsütés, húsz fok körüli levegő hőmérséklet, enyhe szellő fogadta a fattyazni készülő szőlősgazdákat, aminek következtében minden testrészem, ami kilógott a rövidnadrág-póló szerelésből, pecsenyepirosra égett. Amint azt már többször írtam, a…
Április végén
Nem emlékszem ennyire száraz évre, ilyen meleg áprilisra. Tallóztam a régi képeim között, mert úgy gondoltam, hogy a szőlő betyárul le van maradva az ilyenkor megszokotthoz képest. Nos, 2007,2008,2009 években május elsején már kb. 25 cm-es volt a hajtáshossz, de a 2010, 2011…
Présmanens forradalom
Az új terület bevonása utáni eufória lecsillapodásával elkezdtem végiggondolni a borkészítés folyamatát, és már most látszik, hogy pár dolog hamar szűk keresztmetszet lesz, de ezek közül is a legelső a prés. Még a nagyapámé volt, és annak ellenére, hogy neki is kb. akkora…
Tavaszi touchdown
Az új területen valami elképesztően sok munka volt. A fairtás, a megújító metszés, a lekötözés, a támrendszer kiigazítása sok időt igénybe vett, meg persze ott vannak a régi területek is, amin szintén meg kellett csinálni a metszést és lekötést. Idén kicsit későn…
A szerző
- Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.
Utolsó kommentek