Szőlőművelés

Végre itt a tavasz!

Köszönöm Isten, hogy megértem, és végre vége ennek a kurva télnek, amikor az égvilágon semmi dolgom nem volt. A magyar közigazgatásra viszont mindenképpen ráfér a reform, ezt most első kézből tanusíthatom, ők ugyanis a teljes telet (és még egy hónapot) arra használtak fel, hogy a két, egymás mellett álló telket összevonták. Egy év harmada egy telekhatár kiradírozására és két terület összeadására? Go Navra, fuck them all! A szorgalmatlan munka eredményeképpen beadhatóvá vált az építési engedély.

Azaz csak majdnem, ugyanis a hatóságok kikérik maguknak a pottyantós klotyónkat, amivel elképesztő mértékben szennyezzük a környezetet (egy évben kb.10 alkalommal van használatban), és a tájba sem illik - ezért a WC-t a pincébe kellett tervezni. A józan ész határait feszegeti ez a dolog, ugyanis egy présház (élelmiszeripari üzem) és egy borospince (élelmiszer tároló helyiség) közül lehet választani, hogy melyikbe tennénk a WC-t, egy olyan hegyen, ahol nincs víz, tehát öblíteni is problémás lehet mondjuk télen, amikor a fűtetlen helyiségben minden szétfagyna, ezért az összegyűjtött esővizet is leeresztjük. Mivel két hetente vagyunk ott, nyáron a bűzelzáró is kiszáradhat, és további animális aromákkal tudja gazdagítani a borokat a csatornabűz. Azért beterveztük, kb. százezer forintba kerül ez a baromság.

Technológia - Kaló Imre

A "szomolyai mágus": így emlegetik Kaló Imrét. A nála járt látogatók soha sem hallott elképesztő dolgokról meséltek. Én eddig csak borkóstolókon találkoztam vele, és lenyűgözött a borainak csodálatos világa. A technológiai sorozatban mindenképen szerettem volna írni róla, és egy januári napon ellátogattam hozzá. Hiába vártam a varázsvesszőt, csúcsos süveget, tölgykéreggel töltött marhakoponyát, holdálláshoz igazított munkarendet. Kaló Imre a biológiai folyamatokat, a hagyományos paraszti művelést kiválóan ismerő ember, akinek mágiája egyetlen dologból áll: van ideje.

Rizling metszés

Miután kidühöngtem magam a károkon, megnéztem, hogyan sikerült a rizling metszése. Január első munkanapján hívott Krisztián, hogy kiment a szőlőbe megkezedni a metszést. Mivel a téli nyugalmi állapot már beállt, el lehetett kezdeni a munkákat, de csak az idősebb szőlőben, a rizlingben. Itt négy félszálvesszőt hagytak a munkások, amelyből kettő kerül lekötésre, egy adja a biztonsági csapot (ez utóbbiból fejlődő vesszők lesznek a jövőre lekötve, ha valami baj éri az idei hajtásokat). A fiatal szőlő alakító metszését tavaszra hagyom, amikor már kisebb a fagyveszély.

A munkások szépen csomóra dobálták a levágott részeket, mert így lényegesen könnyebb kihordani a szőlőből. 

Téli károk

Azt hittem, nyáron már megette a rosseb, amit akart, de tévedtem. Voltam a szőlőben és a háznál, és majd' megütött a guta.

A szőlőben a télire felborított permetező hordót (amely felfogta az esővizet) ellopták. Ebből szoktam permetezni, általában két permetezés alatt megtelt esővel, így mindig volt elegendő vizem. Ami dühítő, hogy ez nem az a cucc, amit felkap az ember és elszalad vele. Nagyon nem. Valaki utánfutóval indult el lopni.

Egy fénykép az ellopott hordóról

Két könyv Karácsonyra

Két könyvet is kaptam karácsonyra boros témában, az egyik Máté Ferenctől a Bor, mámor, Toszkána, a másik Jásdi Istvántól a Szernád a szőlőben.

Én nagyon szeretem a sikertörténetekről szóló életrajzi könyveket. Kamaszkorom kedvenc olvasmányai közé tartoztak Akio Morita: Made in Japan, David Ogilvy: A reklámról, Lee Iacocca: Egy menedzser élete, amely könyvek közös jellemzője, hogy a főszereplők hogyan építenek fel (építenek újra) egy meghatározó vállalatot. A könyvekben általában elmesélik, hogy milyen szabályok szerint próbálnak döntéseket hozni, és melyek voltak azok a fordulópontok életükben, amelyben ezen szabályok alapján sikerült olyan döntést hozniuk, amely a sikerhez vezette őket. Önéletrajzi regény borosgazdától? Köszi Jézuska!