Szőlőművelés

Pince - ahogy Enci lányom látja

Ezt rajzolta a lányom az oviban

Téli ellenőrzés

Télen időről-időre meglátogatjuk a birtokot, megnézem, hogy az acéltartályok fedelének tömlője megfelelő nyomással zár-e, megkóstolom (kiköpve!!!) a bort, ellenőrzöm a pince hőmérsékletét, és megnézem a szőlőt is, már ha nem süllyedek el benne. Ezalatt anyu meglocsolja az átteltetett muskátlikat a háznál, és szomszédol egyet. Igazán idilli a dolog amíg ... 

Vadkár

Refraktométer Karácsonyra

Már régóta fájt a fogam egy refraktométerre, mert amikor az ember cseppent és belenéz, az pont olyan, mint amikor Nelson Admirális kémlelte távcsövén keresztül a spanyol Armadát. Van ebben valami ősi férfierő .... vagy egyszerűen csak lehet menőzni a még kicsit sem érdeklődő jámbor helybéliek előtt. A Jézuska a FALKO Bt. által forgalmazott refraktométert tette a fa alá, ami tökéletes ajándéknak bizonyult.

Apróbb bosszúságok azért akadtak, pl. a műanyag doboz patentzárát csak egy kiskanállal sikerült kinyitnom. A szőlőben eddig nem hordtam ilyesmit magamnál, és nem mondom, hogy nem érintett meg az az életérzés, ami Rejtő Jenő Látjhatatlan Légió c. könyvéből árad, amikor a sivatagi felszerelés összeállításánál jó ötletnek tűnik a gumikesztyűk biztosítótűvel való rögzítése a teniszütőkhöz, de nem az az ember vagyok, aki ne tudná élvezni az efféle béna dolgokat is. A tok rejtett egy használati utasítást is, amely annyira vacak volt, hogy már nem is sajnálom, hogy a kibontás után azonnal elvesztettem. Mivel az elmúlt évem a felhasználói kézikönyvek írása körül forgott, pontosan megértem, hogy a gyártó miért nem fordított öt percnél többet a használati utasítás elkészítésére: egyrészt elképesztő kín normálisan megírni, másrészt minden esetleges erőfeszítés ellenére sem szokott normálisan sikerülni. Ennek megfelelően az egyébként minimalista honlapra még az sem került fel, ami van - hiszen teljes képtelenség azt feltételezni, hogy egy papírfecni elveszhet. 

Értéket teremteni

Az egyik legnagyobb felelősségünk a természeti környezet átalakítása. A mezőn való gazdálkodás lényegében a talaj termőképességének megőrzéséről szól - a javak előállítása másodlagos. Aki nem így lát neki a gazdálkodásnak, az tönkreteszi a környezetét, és lényegében ellehetetleníti a következő nemzedékek megélhetését: gondoljunk a görög tengerhajózás miatt lekopaszított hegyekre, amelyek ma puszta sziklaként meredeznek, vagy a hortobágyi libatelepekre, ahol a guano a növényzet számára áttörhetetlen szikes kérget alkot, vagy a kínai agyonmérgezett, és a túlzott vízkivétel miatt kiszárított folyamokra.

Ilyen volt ... ilyen lesz.

Valahogy nem kérdés, hogy az emberi beavatkozástól mentes táj szép. Lehet azon vitázni, hogy a zordon Kárpátoknak a fenyvesekkel vadregényes tája vagy az Alföld tengersík vidéke a szebb, de az efféle meddő vitákkal az emberiség többsége csak addig foglalkozik, amíg elolvassa az erről szóló kötelező irodalmat. Magával a szépséggel viszont mindenki foglalkozik, éppen ezért hatványozottan jelenkezik a felelősségünk akkor, amikor a szép természeti környezetbe (mondjuk egy nemzeti park területére) építkezünk.

Persze nem minden természeti környezet érintetlen - elődeink is építkeztek. A funkcionalitás kizárólagossága, az olcsó kivitelezés vagy egyszerűen a szépségre való törekvés hiánya egyaránt eredményezhet középszerű vagy ronda építményeket - míg igazán szép épületek is állhatnak lepusztultan. Az építész szakma csúcsa, ha egy építményben a funkcionalitás és a szépség egymásra talál. Szépet széppé felújítani olyan igényesség, ami tiszteletet érdemel. Középszerűből szépet tervezni talán ennél is több. Az építészet mesterfoka. 

Erről szól ma a borászat is: a közepes semmilyenségből kilépve valami jobbat, szebbet alkotni. 

Így építkeztek ti