Szőlőművelés

Jobb híján a pincében matattunk

Nagyon furcsa dolog a biológia. Az olaszrizling még mindig érdes, és nem forr ki szárazra. Talán az lehet a baj, hogy a műanyag tartály tetején nincs túlfolyó, így a must lefojtva marad, és ezért nem tud elforni rendesen. Ez kb. az utolsó ötletem, ezért átfejtettem a bort egy olyan acéltartályba, amelynek van az úszófedelén túlfolyó. Ha a jövő héten még mindig nem forr, akkor beoltom élesztővel és ellátom tápsóval, mert szeretném befejezni ezt a forrási bohózatot végre. Most annyit tettem, hogy a még mindig forrdogáló sárfehér-juhfark küvéből egy liternyit öntöttem a rizlinghez. Elvileg működő élesztőgomba-kultúra, tehát minden adott a pazar borrá váláshoz.

Fejtés

Az ültetési hangulat egyre csak fokozódik

A múlt héten kaptam egy telefonhívást, hogy pénteken megérkeznek az oltványok, átvehetem őket. Gyorsan lefuttattam a telepítési teendők listáját: mélyszántás kész, simító tárcsázás kész, a hidrofúrót megrendeltem, a sorok kijelölése még hátra volt. Ez tényleg mérnöki munka, ami a négy alapművelettel elvégezhető, így felkerekedtem szombaton Ákos fiammal, hogy a matek gyakorlással egybekötve karózzuk ki a telepítés területetét. A feladat roppant egyszerű: olyan térhálós kitűzést kell csinálnunk, amelynek segítségével egy 10 méteres madzaggal és egy 90 cm hosszúra levágott vessződarabbal a telepítés elvégezhető minden további méricskélés nélkül.

A kitűző karókat a legkeményebb legények hordják fel

Ilyenkor a legszebb a szőlő

Szombaton megint Dörgicsén jártam. Megkésve tavaszodik, de a meleg idő (és a csapadékos tél) eredményeképpen a szőlő robbanásszerű fejlődésnek indult. A trágyázás után mostanára összefutottak a munkák: az eddigi szárazság után most pár napja esik némi eső (és hétfőre és keddre is jüsolja a meteorológia) úgyhogy el kell kezdeni a növényvédelmi munkákat. Van a szőlőn némi atkakár, és ilyen melegben (és ebben a fenofázisban) a lisztharmat ellen kell védekeznünk, ami azt jelenti, hogy kénnel (Thiovittal) permetezünk. Vigyázni kell a perzselésre, ami nem csak a hőmérséklettől, hanem az UV sugárzástól is függ, tehát vagy borongós időben permetezzünk, vagy estefelé. A levegő hőmérséklete ne haladja meg a 20 Celsius fokot. 

Atka kártétel képe a szőlőlevél fonákján

Az atkák ellen nem kell a nukleáris arzenált bevetni, a nagyon fertőzött leveleket egyszerűen le kell tépni, és megoldódik a gond. A kén tartalmú szerek gyérítik az atkaállományt, de nem ölik meg mindet. Ennek ellenére ne használjunk atkaölőt! Felesleges. A növény lefejlődi az atkákat, és ha nem bántjuk őket, megjelennek a természetes ellenségeik. A véleményem a mérgekkel kapcsolatosan ismert: hét éve nem permeteztem rovarölővel, és soha nem volt komolyan vehető károm.

Biológiai védekezés eszköztára a szőlőben

A szőlő növényvédelme, permetezés témakörben ez a post a biológiai növényvédő szerekről szól. Ebben segítségemre van a Biocont Kft. honlapja, amely cég egyébként az ökológiai gazdálkodásról szóló könyv növényvédelmi fejezetének kidolgozásában szakértőként működött közre. A növény fenológiai fázisainak tagolása és az egyes fenofázisokban a szőlőre leselkedő veszélyek természetesen változatlanok, így csak a permetező szereket ismertetem.

Fontos! A biológiai védekezést csak akkor szabad választani, ha a gazda a szőlő közelében van, és szükség esetén (azaz amikor fertőzés-előrejelzést kap, vagy az időjárási vioszonyok megkövetelik) azonnal el tudja végezni a szükséges permetezést.

Uwe Hofmann-Paulin Köpfer-Arndt Werner: Ökológiai szőlőtermesztés

Magyarországon a szőlőtermesztéssel kapcsolatos szakkönyvek terén ugyanakkora elmaradás mutatkozik, mint amekkora a lemaradásunk a borászatban az európai boros nemzetek mögött. A helyzetet súlyosbítja, hogy rendszerváltás során a földek újrafelosztása jobbára képzetlen, vagy rossz irányba képzett gazdáknak juttatott szőlőtermő területet. A termelőszövetkezetekben ugyanis agrárproletárokra volt szükség, traktorosokra, akik tudták vontatni a különböző adaptereket (eke, trágyaszóró, permetező, stb.) és ezért a gazdálkodási tudásuk nem volt megfelelő, míg a nagyüzemeknek képzett mérnökök gazdálkodási szemlélete gyakran megragadt a tömegtermelés bűvöletében. A rendszerváltás után más szakterületekről (jobbára az informatika világából) borászkodásba kezdő gazdálkodók képzési hiányosságait felesleges külön részletezni.