Tegnap körbekóstoltam a szőlőket, és a helyzet rosszabb, mint egy hete volt. A borult, esős időben az érés leállt, és a bogyók tartalma felhígult, mint a felsőoktatás Pokorni Zoltán reformjai után. Bár a juhfark korai fajta, és híresen jól cukrosodik, de most még csak a másik nagy attrakcióját mutatja: remekül tartja a savát. Legalább két hét kellene még neki, napos, száraz idő - azaz pont olyan, aminek az előrejelzések szerint híre-hamva nem lesz az elkövetkezendő hetekben.
| Juhfark (Becce) |
Az összes szőlőm közül talán a legviccesebb a legutolsóként vásárolt terület, ahol a véletlenszerűen ülették a szőlőfajtákat egymás mellé. Tavaly lekéstem a tőkék átjelölését, így az idei átoltás nem lett teljeskörű - amit őszintén sajnálok, mert a trágyázás, a talajban elraktározott téli csapadékmennyiség ideális viszonyokat teremtettek az oltások megkötéséhez. Az átoltott tőkék hálából hatalmasra nőttek: néhol 4-5 méteres a hajtáshossz! Mivel ez nagyjából július végi állapotnak felel meg, az új tőkék roppant fogékonyak a lisztharmatra: szinte mindegyiken látható a fertőzés. Ezeket a tőkéket (kézi pumpás permetezőből) megpermeteztük kénnel, hogy visszaszorítsuk a fertőzést. Tavasszal mindenképpen szükség lesz a lemosó permetezésre.
| Négy méteres hajtáshossz. |
Ahogy beköszönt az ősz, úgy szaporodnak a látogatásaim a szőlőben - kezdetét veszi ugyanis a szüreti felkészülés. Ez a szőlő kóstolgatásából, a pince kitakarításából, apró-csepró javításokból, mosogatásból áll, és ezen kívül vannak még a nyári átoltások utolsó fattyazásai és az őszi telepítési munkák előkészületei is. Ilyenkor célszerű elkészíteni a tőkeleltárat, a jövő évi pótlások, cserék terveit.
| Ilyen a villanypásztor elégett vezetéke |
Most hétvégén pl. a villanypásztor ment tönkre. Ha a drótok toldása nem megfelelő, azaz nem elegendő felületen érintkeznek egymással a műanyag magzagba sodort rézdrótok, akkor a a feszültség áthúz, és a drót folyamatosan szikrázik. Ez a szikrázás előbb-utóbb elégeti a drótot: ez történt nálam is. Az elszakadó vezeték leföldeli a villanypásztort, ami nem ráz eléggé: a szőlő szabad prédájává válik a vadaknak. Vadkáram van, de nyúlmagasságban: az új szőlők földhöz közeli bogyóit ette meg valami. A nyulak ellen nem védekezek, az alsó szál drót alatt simán járnak be-ki a szőlőbe.
Az idei évem a szőlő telepítéséről szól. A borkészítésre csak egy rizling vágóm van, ami tavaly olyan 400 liter körül termett - idén még annál is kevesebb lesz. Ahogy már írtam, a rossz kötődés, a jégeső megtették hatásukat, pocsék termés ígérkezik. Elhatároztam hát, hogy veszek furmint és juhfark szőlőt, mert még a saját termés előtt szívesen kitapasztalnám azokat a fajtákat, amelyekből majd csak két év múlva lesz termésem (és beavatnám az új hordóimat is).
| Krisztián és a juhfark. |
Máté Ferenctől már olvastam egy könyvet, nem voltam elájulva tőle, így mérsékelt örömmel vettem kezembe a névnapomra kapott újabb kötetet. Ez a könyv azonban telitalálatnak bizonyult: mindenkinek kötelező irodalom, aki szereti ezt a blogot.
![]() |
Utolsó kommentek