Szőlőművelés

• Hallgatom ma reggel a híreket, ahol a mezőgazdaság biztató eredményeiről számolt be a bemondó: mennyiségben és minőségben is jó évet zárnak a szőlészek.
• Néhány napja beszélgettem egy helyi termelővel, aki mesélte, hogy eligazítást tartottak a konténereket szállító csapatoknak egy nagy felvásárlónál: idén 15%-kal tervezik alacsonyabbra az átvételi árakat, mert rengeteg a szőlő a tőkéken.
• HNT által kiadott előrejelzés a felvásárlási árakról: a tavalyi (a “Balaton” nevű tóra) kiadott árbecslés 102 forint volt (olaszrizlingről beszélek) míg idén 115 forintot jeleznek előre.
• Ma egy másik borásszal beszéltem, aki a “tavalyi körüli” felvásárlási árakról hallott.

Úgy általánosságban azt vettem észre, hogy a Balatoni furmintok mintha kevésbé lennének illatosak, mint a tokaji testvéreik. Talán azért, mert a nagyobb meleg miatt korábban szüretelnek, így kevesebb idő jut az illatanyagok kialakulására. Erre valamit majd ki kell találni - talán a lombozat megkurtítását -, de elég fontos lenne, hogy ezen a borvidéken is szülessenek illatgazdag száraz furmintok. A kóstolt tételek közül kiemelkedően jó volt a Pálffy pince pezsgője.

A film közepén egészen durva párhuzamot láttam kis falunk, Dörgicse, és a filmbéli kisváros halála között. Ami Amerikában a palagáz, az idehaza a Balaton. A magyar falvak elsorvasztása a kommunista rezsim agyszüleménye volt. Először a beszolgáltatási rendszer, majd a TSZ-ek szervezése, azután a kis falvakra kiadott építési tilalom ütött sebet ezeken a kis közösségeken. A falvakból megindult az elvándorlás, a helyben maradók megöregedtek, gyerek alig született. Azok a települések, amelyekben ma divat lett házat venni, skanzenekké válnak: az 1800-as években épült, felújított parasztházak csak nyaranta lakottak, télen a falu kihalt.

Mindenekelőtt érdemes lenne ez utóbbi cikk alapvetését (hogy “sok és jó” szőlő termett) gyorsan helyre tenni. Valóban sok szőlő termett, aminek a legtöbb esetben egészen középszerű a minősége (a Balaton-Felvidékről beszélek). Ahogy azt már korábban leírtam, nincs minőségi borszőlő termelés az országban: annyi szőlőt termel mindenki a gépesített nagyüzemekben, amennyit a vessző elbír. Egy 3-4 kilós terhelésű olaszrizling tőke nem adhat minőségi bort, hiába cukrosodik, a beltartalmi értéke (íze, zamata) nem lesz megfelelő (lásd. még: olcsó bornak híg a leve). Ezt az osztrákok tudják: ha valaki több szőlőt termel egy hektáron, mint a megengedett, a minőségromlás miatt az egész tábla szőlő értékét csökkentik. És mit olvashatunk a cikkben? A sztrájk sikeres volt, a szerződött mennyiség fölötti termést is átveszi a felvásárló, mégpedig teljes áron. Tehát nemhogy negatívan premizálnák a túltermelőket, hanem többet vesznek a középszerűből.