Szőlőművelés

Közkeletű tévhitek: a kataszteri besorolásról

Magyarországon a szőlőtermő területeket termőhelyi kataszterbe sorolják. Ennek a besorolásnak az a célja, hogy objektíven el lehessen dönteni azt, hogy melyik terület mennyire jó termőhely a szőlőnek. A besorolást a 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról írja le. A besorolást során a különböző szempontok szerint pontozzák a szőlőtermő területet, majd - elvileg - a pontok alapján osztályokba sorolják a területet

• I. osztály: borszőlő termesztésére kiváló adottságú
• II.1. osztály: borszőlő termesztésére kedvező adottságú
• II.2. osztály: borszőlő termesztésére alkalmas
• A 190 pontot el nem érő területek borszőlő termesztésre alkalmatlanok.

Azt gondolná az ember, hogy a maximális 400 pontból minnél többet ér el a terület, annál magasabb osztályba tartozik. És akkor előkerül az internetről ez a táblázat, ami Szabó Attila nevével jelent meg a Corvinus Szőlészeti és Borászati Intézetének Kecskeméti Kutatóállomásának logoja alatt:

wtf?

Génbank lettem

Február közepe hagyományosan az oltóvessző szedésének ideje, ezért az átoltás (remélem utolsó) etapjához szedtem gohér és sárfehér vesszőket, amit azonnal el is vittem az oltványoshoz. Nagyon remélem, hogy idén végre sikerül annyi vesszőt oltani, amennyivel végre pótolni lehet a történelmi fajták lukait, és végre el lehet felejteni ezt az évek óta húzódó kínlódást: az első évben az megeredt átoltások téli pusztulását, a következő évben az oltványkészítés sikertelenségét, majd a tavalyi évben a rossz eredési hányadot.

Gabssy, a vidám oltóvessző tulajdonos

Közben génbankká váltam: a blogon keresztül megtalált Gabssy, aki kért Sárfehér vesszőt. Együtt metszegettük a szőlőről az egészséges vesszőket, közben jót dumáltunk - úgy elröppent két óra a szép napsütésben, hogy észre sem vettem. Nagyon jó érzéssel tölt el az a tudat, hogy Somlóra rajtam keresztül kerül vissza ez az ott őshonos fajta.

Palackba került a 2012-es rizling

Ezidáig kétszer palackoztattam bort, és nagyon ellenemre volt az a rengeteg törődés, amivel meggyötörtük a bort a töltés előtt. Idén szerencsére már nem kellett szállítani a bort, minden előzetes kezelést el tudtam végezni a saját pincémben: az új pinceszárnyban lett egy kis palackozó szöglet is (amit már teleraktam mindenféle kacattal, így azt nem tudtuk használni). A palackozáshoz nem értek, így megkértem Mlinkó Istvánt, aki a Dörgicsei Borház tulajdonos-borásza, hogy tanítson meg rá. István kapható volt az on-site on-job trainingre, adott derítőanyag keveréket, amit még a két ünnep között elkevertem a borban. Elég lassú volt az ülepedés, de nem elsősorban ez hátráltatta a palackozást, hanem rengeteg egyéb tennivalóm.

István beállítja a töltőgépet

Naspolyázás a téli tavaszban

A szokásos téli munkák miatt látogattam meg a szőlőt. Ellenőriztem a tartályok fedelét, lekéneztem az idei olaszrizlinget, bentonitot adtam a tavalyi olaszrizlinghez. Mivel szép, tavaszi nap volt, sétáltam egy nagyot a szőlőben, ahol behúztam azokat az oltványokat, amelyek kilátszottak a csirkék alól. A talajt egyenletesen fedi a meghagyott gaz, a gyökereik lazítják és élettel töltik meg a termőréteget. A szőlőm mindenki másnak szerencsétlenül nézhet ki, de én gyönyörködve figyelem az erős átoltásokat, a közöttük csirkékben rejtőző új telepítéseket - határozottan látszik a fejlődés. Jövőre lesz még egy etap átoltás, pótlom azokat a szőlőket, amelyek nem teleltek át - és szép lassan csak beáll az ülteltvény.

A fehér szalagok az átoltásokat jelölik. A tőkehiányok pótlásai a csirkék alatt pihennek.

Palackozásra készülve

Tegnap elmentem Dörgicsére, ránézni a borra - mert legalább kéthetenként ellenőrizni kell a tömlőzárású tartályok nyomását, rá kell nézni a házra is. Ráadásul megérkeztek az új pumpák is, mert a régiek nyomásmérője beadta a kulcsot. Ha már arra jártam, elintéztem egy csomó dolgot a palackozással kapcsolatosan. Ez egy csomó autózással járt Dörgicse környékén - ahol a csodálatosan zúzmarás táj annyira szemet gyönyörködtető volt, hogy lépten-nyomon megálltam fényképeket készíteni.

Dörgicse és Mencshely között