Szőlőművelés

Támad a lisztharmat

Párás, meleg idő - a lisztharmat melegágya. Ahogy azt már írtam, a szőlőt idén az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett módszerekkel próbáltuk megvédeni, de ez nem sikerült. Több helyen is megtámadta a szőlőt a lisztharmat, a legdurvábban az olaszrizling vágót - ez ugyanis jóval zártabb, mint a többi, fajtacsere és átoltás alatt lévő vágó. Szóval múlt vasárnap Karathane-nal nyomultunk, de ezen a héten látható volt az újabb fertőzés azokon a bogyókon is, amelyet az előző héten elölt a vegyszer: a megfeketedett gomba fölött fehéren, púderesen újra megjelent az élő gomba, igy most a kén, a Karathane mellé felszívódó szer is került. Nagyon nem örülök neki, de nézegetvén az előrejelzéseket, még egy darabig marad ez az idő, és most még lehet ilyen vegyszert alkalmazni, még lebomlik szüretig. Viszont ezzel lőttek az idei verjus készítési terveknek: a terméskorlátozás során leszedett fürtöket le fogjuk dobni.

Juhfark

Minden a lehető legszebb

Végre megjött az eső, ami némi életet hozott az szárazságtól sárguló szőlőbe. Amikor nincs elegendő csapadék, a meszes talajon termesztett szőlő nem tud elegendő vasat felvenni, így sárgulni kezd. Ezt vastartalmú lombtrágyával lehet megelőzni és kezelni. A következő permetezésbe már teszünk lombtrágyát is, a kötelező Thiovit mellé, ugyanis egy-két tőkén volt olyan szőlőfürt, amin a lisztharmat jelei mutatkoztak. Idén újra próbálkozunk az ökológiai védekezéssel, narancsolajjal és algakivonattal nyomulunk. A varázsszerek egy részét azonban nem lehet beszerezni. Nagyon gyerekcipőben jár még ez a dolog nálunk, brutális a lámaság minden szinten (szakirodalom, kereskedelem, gépesítés). 

Gohér tőke zöldmunka után

Minden nélkülem történik

Jól ránk ijesztett ez az idióta időjárás a hét végén: a feleségem féltette a gyerekeket, hogy hideg lesz és eső, és jaj, mit fognak csinálni (fázni és megázni, mégis, mit csinálnának?) - így aztán csak látogatóba mentem le Dörgicsére, pedig (ahogy az már lenni szokott) a meteorológusok előrejelzése ellenére szombaton igazán munkának való idő volt. Egyébként szerintem a legjobb dolog meteorológusnak lenni, el tudom képzelni, ahogyan óriási röhögések közepette újságcikkekből kivágott szavakat sapkából kíhúzva állítják össze a következő napi jelentést, mint egy dadaista verset.

A vita eldőlt: nekem van a legszebb rizlingem

Minden egyszerre történik

Ha van ebben az országban valami frappáns szólás-mondás a vidéki élet nyugalmáról akkor az nyilvánvalóan arra való, hogy erről felismerjék az álruhás városi embert az őstermelők, ha ez nem menne még annakelőtte, mielőtt a hóna alá csapja a pulit a birkapásztornál. Az élet vidéken is nagyon zaklatott tud lenni, és egy ilyen csodálatosan esős, kellemes májusban ez különösképpen igaz: minden gomba módjára nő, de talán mindennél intenzívebben a tüskés, szívós, kellemetlen gyomok, mégpedig úgy, hogy minden lefattyazni való tőke alá jusson belőlük. A természetnek ezt a burjánzását indultam kordában tartani a hétvégén, de előtte még le kellett küzdenem az agráriumot sújtó bürokratikus rémet: a földalapú támogatási kérelem benyújtását.

A múlt héten eltelepítettük a tihanyi feketét is

A sorköztakaró növényzeten gondolkozom

Az ökológiai gazdálkodásról szóló tankönyvet nem a magyar éghajlat figyelembe vételével írták. Van ugyan benne némi kiegészítés arra vonatkozóan, hogy a miféle kísérleteket végeztek hazánkban ebben a témakörben, de nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy ez lenne a tudomány legutolsó állása a hazai adaptációt illetően.

Magyarország éghajlata jóval szárazabb mint Németországé, ezen belül a Balaton északi partja (benne Dörgicsével) különösen csapadékszegény. Azt már észrevettem, hogy ha nyáron lenyírom a füvet a gyümölcsösben, akkor nagyon kiszárad a földje. Erre persze megvan az agrotechnikai magyarázata: a talaj felszíne felmelegszik, és hajszálcsöves szerkezetén keresztül a csapadék elpárolog. Erre egyik válasz a tarlóhántás (kapálás, tárcsázás, kultivátorozás), ezzel ugyanis ezt a hajszálcsöves szerkezetet tönkre tesszük, és a talaj felszíne kiszárad ugyan, de alatta megmarad a víz. Ugyanakkor a kopasz talajfelszín nagyon kedvezőtlen a humusz megtartására: ha nincs gyökérzet, nincsenek szaprofiták, felmerülhet a szélkár (defláció) és a lemosódás (erózió). A gyökérzet tehát kell a talajnak (mert az egészséges talajélet szükséges az ellenálló szőlő tápanyagellátásához és javítja a talaj vízháztartását).

A fiatal tőkék tövének művelése