Párás, meleg idő - a lisztharmat melegágya. Ahogy azt már írtam, a szőlőt idén az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett módszerekkel próbáltuk megvédeni, de ez nem sikerült. Több helyen is megtámadta a szőlőt a lisztharmat, a legdurvábban az olaszrizling vágót - ez ugyanis jóval zártabb, mint a többi, fajtacsere és átoltás alatt lévő vágó. Szóval múlt vasárnap Karathane-nal nyomultunk, de ezen a héten látható volt az újabb fertőzés azokon a bogyókon is, amelyet az előző héten elölt a vegyszer: a megfeketedett gomba fölött fehéren, púderesen újra megjelent az élő gomba, igy most a kén, a Karathane mellé felszívódó szer is került. Nagyon nem örülök neki, de nézegetvén az előrejelzéseket, még egy darabig marad ez az idő, és most még lehet ilyen vegyszert alkalmazni, még lebomlik szüretig. Viszont ezzel lőttek az idei verjus készítési terveknek: a terméskorlátozás során leszedett fürtöket le fogjuk dobni.
Juhfark |
Amit nem egészen értek, hogy bizonyos szőlőket nem támadott meg a betegség, másokat jobban. Nem látom, hogy mi a különbség a beteg és a nem beteg tőkék között. Persze, jellemzőbb a betegség az olyan tőkén, ami az ültetvény közepén van, nyilván nehezebben szárad fel - azonban különös, hogy a keleti(!) oldal fertőzöttebb, amelyiket elsőként süti meg a nap, azaz ott kellene legelőször kiszáradnia a fürtöknek. Egyébként mindegyik tőke olyan jó kondícióban lévőnek látszik, hogy majd' leugrik a kordonról, szép zöldek a levelek, mutatóba, ha akad olyan közöttük (egyre emlékszem), amin a tőkeelhalás tüneteit mutatná: a gyöszös leveleket, vékony hajtásokat, sárguló lombfelületet. Két éve trágyáztuk a talajt, azóta talajtakaró növényzet fedi, nálam a tőke megszakításáról beszélni értelmetlen. Jövő héten több időm lesz a szőlőre, akkor megpróblom megtalálni a különbséget. Egyelőre nem értem, mi lehet a különbség - azt hiszem, ha sikerül megtalálnom, akkor közelebb kerülök a sikeres biológiai védekezéshez.
Olaszrizling |
Arra gondoltam még, hogy a talajtakaró növényzet páramegtartása is ok lehet - de pont abban a szőlőben volt a legalacsonyabban tartva a sorközben a növényzet, amelyik a legfertőzöttebb. Tavasszal volt egy hónap forróság, akkor igyekeztem a talajtakaró növényzetet magasan tartani, hogy a tarlóhatás miatt a nap ne szárítsa ki a földet, de akkor még nem volt fertőzés, elvirágzás után pedig lekaszáltuk a füvet. A szőlősorokban járva zseng az élet, a szöcskenyájak nem tikkadtak, ahogy járok kelek a fűben, olyan hanggal ugrálnak, mintha valaki lencsét szórna egy újságpapírra. A gaz állandóan mozog, ahogy apró gyíkocskák szaladgálnak rémülten a lépteim zajára. Mindenféle nektárgyűjtő rovarok döngenek a vidáman - nálam maga a sorköz az ökotóp.
Gohér |
Az idei fürtszám, a terméskötődés valami bestiálisan jó, bőven lesz miből válogatni. Arra is gondoltam, hogy esetleg a túl sok zsenge fürt lehet az ok - ebben van némi ráció, mert a rizling a legtömöttebb, míg a juhfark, a furmint, a góhér és a sárfehér jóval léhább fürtű szőlő. De a terméskorlátozást - a tavalyi tapasztalatok alapján - későbbre hagyom, akkor ugyanis a leválogatott szőlőt mégegyszer leválogatta egy jégeső.
Szóval minden héten háború, hogy a klasszikus film címét idézzem - egyelőre döntetlen körüli az állás. Szeretnék úgy nyerni, hogy a borom elfogyasztása után is maradjanak túlélők.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.