Szőlőművelés

Próbálok rendet tenni a tervekben

Gazdaságunk túlnőtt a hobbiborászaton és elérte a Németországban átlagosnak számító, hét hektár körüli ökológiai gazdasági méretet. Eddig úgy voltam vele, hogy a másfél hektáros borászatra évente fordított pénzt költhetnénk mindenféle divatos és értelmetlen hobbira, ez az üzemi méret azonban már olyan mértékű fenntartási költséget jelent, amit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha bevételre is számítunk. A szőlőtermesztés ebből a szempontból nem éppen hálás dolog: az első négy évben csak a költség van vele, és csak utána lehet némi hozamra számítani. Ideje hát némi gondolkozással megtámogatni a terveket. A következő mini-sorozatban bemutatom, hogyan kell megtervezni egy gazdaságot. Ebben a postban a középtávú stratégiai célok megtervezéséről lesz szó. (Semmi balanced scorecard strategy map - csak a józan ész.)

Tanulságok

Mivel az idei szüret elmarad, már most össze tudom szedni azokat dolgokat, amit a lisztharmatról tanultam idén:

• A lisztharmatfertőzés elhárításáért - még ilyen pocsék évben is - rengeteget lehet tenni. Minden egyéb állítással ellentétben a fertőzés kialakulása elsősorban a fajtán és azon belül a klónon múlik. Ha a klón fogékony, akkor ott sem a felszívódó szerek sem segítenek - míg nem fogékony klón esetében az ökológiai védekezés is elegendő lehet. Ebből két további következtetés is ered:
  • Az ökológiai gazdálkodás kizárólag olyan szőlőben végezhető mindenféle évjáratban kielégítő biztonsággal, ami arra való. Normális évben a megjelenő lisztharmat nagyja simán megmérgezhető kénnel, míg a maradék nem tud akkora bajt okozni, ami elérné a kárküszöböt.
  • Nem lehet eléggé hangsúlyozni a röghöz kötés fontosságát - azaz a tájjellegnek megfelelő klón kiválasztását. Tehát a Balaton-felvidékre nem való pécsi klón, mint ahogy Villányba sem badacsonyi. Igen, még ebben a kis országban is ilyen különbség van a termőterületek között.

• Mint másodlagos szempont a lisztharmat elleni védekezésben, hasznos lehet a tőke fürtzónájának kilevelezése, vagy a fürtök leválogatása. Ennek a munkának azonban semmiképpen sem kell többnek lennie, mint a tőkefej és a karok lefattyazása, vagy a második alkalommal az oldalhajtások 2.-3. levelénél való elvágása. Semmi értelme ezt a munkát júliusban megcsinálni - rengeteg kár érheti még utána a szőlőt. A végső termésbeállítást bőven elegendő augusztus közepén megcsinálni. (Ha jól gondolom, ez a verjus szürettel egybeesik, tehát a szőlő leválogatott termése is hozam, nem zöldtrágya.) 

• A talaj feketén vagy zölden tartása lényegében nem számít a lisztharmat szempontjából. Ennek folyományaként nem igaz az az állítás sem, hogy a talajról felszálló párának bármi köze lenne a fertőzés kialakulásában. Sőt, ennek az ellenkezője figyelhető meg: a kordonos szőlők sokkal hamarabb kapják el a lisztharmatot, mint a bakművelésűek. (Viszont a szépen benőtt talajon még a hétvégi dörgicsei árvíz sem okozott megfolyást.)

• Azokra a véleményekre, amelyek szerint egyes dűlőkben azért nincs lisztharmat most, mert a filoxéravész előtt kiváló adottságúnak tartották, kár szót vesztegetni, mert akkoriban nem volt jelen ez a betegség az országban. (Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek a szőlőtermesztésre kedvezőbb és kedvezőtlenebb adottságú területek. Vannak, de ennek semmi köze a lisztharmathoz.)

Összegezve: a klón szerepe 60%, a növényvédelem 25-30% (ezt úgy értem, hogy ezen a határon belül mozog annak hatása, hogy valaki felszívódó kemikáliákkal vagy biológiai módszerrel védekezik), a zöldmunka 10-15%. Lehet ide-oda tologatni a potmétert, de rossz (úgy értem: nem az adott termőhelyre való) klón esetén ilyen évben, mint az idei, minden erőfeszítés hiábavaló.

Gondolom így már érthető, miért cserélem le az olaszrizling vágómat.

Micsoda év ez!

Őrületes tempóban zajlik ez az év, a szőlő éppen kezdett olyasmire formálódni a kezem alatt, amire mindig is vágytam - persze azonnal kitaláltam a rizling fajtacserét. De nem ez a legnagyobb változás, ami körültöttem zajlik, hanem az elhatározás, hogy megvizsgáljuk, hogyan tudjuk az életünket vidékre áttenni. Ezt persze hosszas számolgatást jelent: üzleti tervet kell készíteni, amelyben el kell készíteni az új telepítésű szőlő első öt évének agrotechnológiai tervét (azaz mikor milyen műveletet tervezünk), majd ezeknek meg kell becsülni az árát kézműves és gépesített módon. El kell készíteni a telepítési tervet tőkére lebontva, elhatározni a termésmennyiséget (ez viccesen hangzik az idei évben, nem?), majd az ismert felvásárlási árak alapján meg kell becsülni a várható bevételt.

Az első kalkulációkis  azt mutatják, hogy a hat hektár szőlő művelése gépesítés nélkül elképzelhetetlen. El kell választani tehát egymástól a kézműves gazdaságot (ez az mostani birtokmag) és a gépesített, ökológiai gazdaságot egymástól.

Súlyos döntés

Kezdjük a végén: az olaszrizlinget (a termő vágót) kivágom. Elegem lett belőle, de nagyon. Amikor átvettem, egy megszakított, nyomorult szőlő volt, aminek még a tövéből eredő vadhajtásokon is fürtök lógtak. Négy éven át pátyolgattam: szépen visszavágtuk, rövid csaposra alakítottuk át a karokat, iszonyatosan visszafogtuk a termést - ez volt az egyetlen termő vágó, minden energiát ide koncentráltunk. megtrágyáztuk, befüvesítettük, a soralját kikapáltuk, a hiányokat kipótoltuk. Most mégis szarul néz ki itt a szőlő.

Lisztharmat fertőzés a fürtökön előrehaladott állapotban.  A szőlő jó kondícióban van, haragoszöld a levele, erősek a hajtásai.

Ebből 2006 lesz, meglátjátok!

Az idei időjárás engem eddig 2006-ra emlékeztet: akkor nyáron külföldön telepítettünk, és mire a szőlőre került a sor, minden csupa lisztharmat volt. Azóta sem emlékszem olyan évre, amikor akkorára nőttek volna a hajtások – ez idén sincs így, mert a kora tavaszi kánikula és aszály miatt megtorpant a hajtások növekedése, de a nyár nagyon hasonló: minden héten eső, amikor nem esik, akkor pedig nagyon meleg van. Fertőz is a lisztharmat becsülettel – bár nem mindenhol azonos erővel. Egyes tőkék betegebbek, másokon alig van fertőzés – és szinte kizárólag a fürtök fertőzöttek, a leveleken nyomát sem látni semmiféle bajnak. Azokon a tőkéken a legerősebb a fertőzés:

1. amelyeken a fürtök össze vannak tekeredve;
2. a fürtök kelet felé néznek;
3. a fürtök mögött némi levélzet van.

Olaszrizling pótlása