Gazdaságunk túlnőtt a hobbiborászaton és elérte a Németországban átlagosnak számító, hét hektár körüli ökológiai gazdasági méretet. Eddig úgy voltam vele, hogy a másfél hektáros borászatra évente fordított pénzt költhetnénk mindenféle divatos és értelmetlen hobbira, ez az üzemi méret azonban már olyan mértékű fenntartási költséget jelent, amit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha bevételre is számítunk. A szőlőtermesztés ebből a szempontból nem éppen hálás dolog: az első négy évben csak a költség van vele, és csak utána lehet némi hozamra számítani. Ideje hát némi gondolkozással megtámogatni a terveket. A következő mini-sorozatban bemutatom, hogyan kell megtervezni egy gazdaságot. Ebben a postban a középtávú stratégiai célok megtervezéséről lesz szó. (Semmi balanced scorecard strategy map - csak a józan ész.)
Mivel az idei szüret elmarad, már most össze tudom szedni azokat dolgokat, amit a lisztharmatról tanultam idén:
Összegezve: a klón szerepe 60%, a növényvédelem 25-30% (ezt úgy értem, hogy ezen a határon belül mozog annak hatása, hogy valaki felszívódó kemikáliákkal vagy biológiai módszerrel védekezik), a zöldmunka 10-15%. Lehet ide-oda tologatni a potmétert, de rossz (úgy értem: nem az adott termőhelyre való) klón esetén ilyen évben, mint az idei, minden erőfeszítés hiábavaló.
Gondolom így már érthető, miért cserélem le az olaszrizling vágómat.
Őrületes tempóban zajlik ez az év, a szőlő éppen kezdett olyasmire formálódni a kezem alatt, amire mindig is vágytam - persze azonnal kitaláltam a rizling fajtacserét. De nem ez a legnagyobb változás, ami körültöttem zajlik, hanem az elhatározás, hogy megvizsgáljuk, hogyan tudjuk az életünket vidékre áttenni. Ezt persze hosszas számolgatást jelent: üzleti tervet kell készíteni, amelyben el kell készíteni az új telepítésű szőlő első öt évének agrotechnológiai tervét (azaz mikor milyen műveletet tervezünk), majd ezeknek meg kell becsülni az árát kézműves és gépesített módon. El kell készíteni a telepítési tervet tőkére lebontva, elhatározni a termésmennyiséget (ez viccesen hangzik az idei évben, nem?), majd az ismert felvásárlási árak alapján meg kell becsülni a várható bevételt.
Az első kalkulációkis azt mutatják, hogy a hat hektár szőlő művelése gépesítés nélkül elképzelhetetlen. El kell választani tehát egymástól a kézműves gazdaságot (ez az mostani birtokmag) és a gépesített, ökológiai gazdaságot egymástól.
Kezdjük a végén: az olaszrizlinget (a termő vágót) kivágom. Elegem lett belőle, de nagyon. Amikor átvettem, egy megszakított, nyomorult szőlő volt, aminek még a tövéből eredő vadhajtásokon is fürtök lógtak. Négy éven át pátyolgattam: szépen visszavágtuk, rövid csaposra alakítottuk át a karokat, iszonyatosan visszafogtuk a termést - ez volt az egyetlen termő vágó, minden energiát ide koncentráltunk. megtrágyáztuk, befüvesítettük, a soralját kikapáltuk, a hiányokat kipótoltuk. Most mégis szarul néz ki itt a szőlő.
Lisztharmat fertőzés a fürtökön előrehaladott állapotban. A szőlő jó kondícióban van, haragoszöld a levele, erősek a hajtásai. |
Az idei időjárás engem eddig 2006-ra emlékeztet: akkor nyáron külföldön telepítettünk, és mire a szőlőre került a sor, minden csupa lisztharmat volt. Azóta sem emlékszem olyan évre, amikor akkorára nőttek volna a hajtások – ez idén sincs így, mert a kora tavaszi kánikula és aszály miatt megtorpant a hajtások növekedése, de a nyár nagyon hasonló: minden héten eső, amikor nem esik, akkor pedig nagyon meleg van. Fertőz is a lisztharmat becsülettel – bár nem mindenhol azonos erővel. Egyes tőkék betegebbek, másokon alig van fertőzés – és szinte kizárólag a fürtök fertőzöttek, a leveleken nyomát sem látni semmiféle bajnak. Azokon a tőkéken a legerősebb a fertőzés:
Olaszrizling pótlása |
Utolsó kommentek