Jól ránk ijesztett ez az idióta időjárás a hét végén: a feleségem féltette a gyerekeket, hogy hideg lesz és eső, és jaj, mit fognak csinálni (fázni és megázni, mégis, mit csinálnának?) - így aztán csak látogatóba mentem le Dörgicsére, pedig (ahogy az már lenni szokott) a meteorológusok előrejelzése ellenére szombaton igazán munkának való idő volt. Egyébként szerintem a legjobb dolog meteorológusnak lenni, el tudom képzelni, ahogyan óriási röhögések közepette újságcikkekből kivágott szavakat sapkából kíhúzva állítják össze a következő napi jelentést, mint egy dadaista verset.
 |
| A vita eldőlt: nekem van a legszebb rizlingem |
Különösebben elkésve nem vagyok a munkákkal, de szeretem katonás rendben látni a szőlőt, és most lett volna itt az ideje az első hajtásválogatásnak. Ez nem óriási munka (bár a rizlingben már eltart egy darabig), de két-három napot biztosan igénybe vesz. Jobban érzem magam, ha ezt én csinálom, mert ilyenkor biztos lehete abban, hogy annyi hajtás marad és úgy, ahogy én szeretném. És el is számoltam magam, mert a jövő héten három napos hétvége lesz ugyan, de elfelejtettem, hogy ebből az egyik napot "családi eseményen" fogjuk tölteni, ami más szavakkal azt jelenti, hogy míg a többiek boldogan kanalazzák a halászlevet (amit én nem szeretek), engem szétvet a tétlenség okozta méreg.
A héten járt a szőlőben Mónika, aki átoltotta a furmintot, de a juhfark oltás még várat magára, azt egy kolléganője fogja csinálni. Az oltások szépek, remélem mind megerednek, mert akkor már csak pótolnom kell a hiányokat a kertemben lévő tartaléksorból. A konténeres oltványok (a góhér és a sárfehér pótlás) az oltványostól kapott tájékoztatás alapján sikerültek - de láttam már olyat, hogy a kiültetés előtt pár nappal összecsuklott a tőkék többsége. Mindegy, ha jól indul, az azért jó jel, és abban bízok, hogy az évekig tartó nyomorúságos huza-vona után végre jövőre ezzel már nem kell tökölnöm.
 |
| Karózni kell a vadfeketét |
Ez már csak azért is fontos lenne, mert a támrendszer kérdésben nem egyszerű az élet. A Reisacher rendszer mellett egyelőre mintha több érv szólna, mint más támrendszer mellett, de én beton végoszlopokat szeretnék. Most a gyártó válaszát várjuk arra a kérdésre, hogy vajon hogyan lehet a befűzőszálak mozgatását megoldani. (A hazai gyakorlatban - állítólag - a drótokat fixen rögzítik az oszlophoz. Ezért mindenképpen megéri megvenni azokat az közoszlopokat, amiket kifejezetten a drótok mozgatására terveztek.) Küzdök a méretezéssel, próbálok mindennél több katalógusból tájékozódni pl. a vezetőszál magasságáról. Jó hír, hogy megértettem a végoszlopon lévő kampó és a lánc szerepét. Ezek a kis vágók lesznek prototípusok a jövő ültetvényéhez, amit az itt szerzett tapasztalatok alapján szeretnék telepíteni.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
