Szőlőművelés

Sose leszünk egyenesben

A birtokmag területen öt vágó van, amelyen van termő szőlő, vannak átoltott tőkék, újratelepített tőkék, telepítésre váró terület - ami közös bennük, hogy tavasszal rengeteg a munka. A gaz növekedésnek indult, ami elnyomná a kisebb tőkéket, ugyanakkor elég komoly aszály kezd kialakulni (felénk 2-3 mm csapadék van, több napos áztató esőnek se híre, se hamva). Teljesen világos, hogy a természetes gyomtársulás nem a legjobb megoldás a talajtakarásra, de egyelőre nincs olyan vetőgépem, amivel el tudnék járni a szőlősorokban. Ha lenne, vennék vetőmagkeveréket, amelynek gyökérzete kb. 30 cm mélyen átjárja a talajt. Ezt egyelőre nem tudom megvalósítani, így marad a természetes gyomflóra, ami most többségében pásztortáskából áll. 

Bala nagyon szakszerűen rotál

Már csak egy kis eső kellene

Szépen haladunk a tavaszi munkákkal - ami idén azt jelenti, hogy versenyt futunk a természettel. Tavaly ilyenkor fejeztük be a metszést, most már javában levedzik a szőlő, sőt, megjelentek az első hajtások. Krisztiánék szépen lekötötték a termőre forduló juhfark vesszőket, idén már engedünk neki néhány fürtöt. Még mindig nem a termés a fontos, csak neveljük a tőkéket, hadd erősödjenek meg. Teremni ráérnek még bőven. 

Ikertörzsű tőke. Egy tőről fakad, de két törzset nevel.

Blitzkrieg

OMFG, hát igaz az a tétel, hogy az emberi akarat hegyeket képes megmozgatni. A múltkor írtam arról, hogy vettem egy darab földet, amire szőlőt szeretnék telepíteni. Az adásvételre még tavaly került sor, és körmeimet tövig rágva üldögéltem ki azt a hatvan napot, amíg az állam eldöntötte, hogy mégsem szeretne élni a területre az elővásárlási jogával. A jámbor helybéliektől tavaly még nem kellett tartanom, mert az akkor még érvényben lévő törvények alapján anyu öröksége révén mint szomszédnak nekem volt első helyen elővásárlási jogom a megvásárolt területekre. Persze vastagon benne volt ebben a parában az az érzékcsalódás is, hogy én tudtam, hogy mit akarok megvenni, ami nekem értékes lehet, ha elegendően sokat dolgozom érte, és ilyenkor az ember úgy gondolja, hogy mindenkinek pont erre a területre fája foga - még akkor is, ha évek óta én vagyok az első ember, aki komolyan gondolja a vételi szándékát.

A területről a Kisdörgicsei határra is szép kilátás nyílik

Alakító metszés

A támrendszer cseréje szépen halad: lassan minden "új" betonoszlop a helyére kerül. Nagyon nehéz ez a munka, nagyon elfáradnak benne az emberek. A végeredmény azonban kárpótol: többé nem kell minden tavasszal azzal szembesülnöm, hogy hány oszlop rohadt ki, és nem kell küzdenem a befűzőszálak felszegelésével sem - a korhadt, porózus oszlopokon már nagyon nehéz volt olyan pontot találni, ami egyáltalán megfogta a szögeket.

Dödi kőműves szemmekkel álítja be az új oszlopokat

A munka nem úgy halad, ahogy kellen - a napszámosaim találtak más munkát is, így végtelenül idegesítő módon a tavaszi munkacsúcsban nem számíthatok rájuk úgy, ahogy szeretném. Most először fordult elő velem, hogy ez a csapat megszivatott: vasárnaptól szerdáig beszéltük meg a közös munkát, én úgy alakítottam ki a munkarendemet, hogy együtt tudjunk dolgozni - de hétfőn már csak az egyik melós volt elérhető, ő is csak másfél órára, úgy, ha elmentem érte Akaliba és haza is vittem. Így aztán a négy naposra tervezett munka két naposra zsugorodott, kedden már csak vásárolgattam ezt-azt a gazdaboltban.

A 2014-es idény megkezdődött!

Nem is tudom, hol kezdjem. Az idei év talán  még a tavalyinál is zúzósabb lesz - pedig az sem volt semmi. Az új birtokra a telepítési engedélyt intézem (ebből lesz egy külön poszt), míg a birtokmagon folytatjuk a fajtaváltás és támrendszer építés munkáit. És ha ez nem lenne elég, kitaláltam, hogy egy - egyébként belterületi, de építési telekként használhatatlan területre - telepítek egy mandulást.

Támrendszer bontása

Szerencsére kitűnő csapat dolgozik Krisztiánnál, össze is csiszolódtunk már, így mire reggel leérkeztem Dörgicsére, már javában folyt a munka: bontották a legelsőként vásárolt területemen a támrendszer huzalozását. Krisztián fiának, Balázsnak a vezetésével szép csendben dolgozott mindenki, a csendet csak egy gyökér által bömböltetett lakodalmas zene törte meg - valakinek nem volt elég szép a madárdal.