Sokszor írtam már a szőlő talajtakaró növényzetéről, de eddig nem esett szó a vetőmagkeverék összeállításáról. Az olvasók ostromának képtelen vagyok ellenállni, ezért most közzéteszem (a szerző engedélyével) hogy hol tartok az ügyben.
A talajtakarásról az Ökológiai szőlőtermesztés c. könyvben olvastam elöször, írtam is róla a blogban. Akkoriban már nem tartottam feketén a szőlő talaját, hanem - vetőmag és vetőgép híján - hagytam megnőni a természetes gyomokat. (Ez nem tökéletes megoldás, mert a szőlőnek nem a fűfélék bojtos gyökérzetére van szüksége.) Ebben a könyvben található jónéhány táblázat a vetőmagokról, és ha nagyon nekidurálnám magam, a Gyeptermesztés tantárgyból összeszedett ismeretek alapján akár még a vetőmagkeveréket is helyesen tudnám összeállítani - viszont az a köny a németországi csapadékviszonyok mellett megszerzett tudást írja le, a könyv magyarítása nem igazán történt meg (egy szűk fejezet van a hazai tapasztalatokról).
Tőkék alatt tiszta, a sorok között fedett talaj - kapálás utáni idill |
Ahogy azt már korábban írtam, a szőlősorok közé az ökológiai gazdálkodásban talajtakaró növényt vetünk annak érdekében, hogy annak gyökérzete fellazítsa a talajt, dúsítsa a sorközök életközösségét és zöldtrágyaként visszapótolja a talaj nitrogéntartalmát. A vetés során a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a takarónövényzet magjai eltérő nagyságúak, így az lenne a legjobb, ha sorvetőgéppel lehetne minden vetőmaghoz beállítani a kijuttatott magmennyiséget. Hiába kerestem, de ilyen vetőgépet nem találtam. Maradt hát a szórva vetés, amely nem precíziós munka, de a célnak megfelel.
Elektromos szórvavetőgép |
A metszés egyértelműen a legnehezebb munka a szőlőben. Nem a fizikai megterhelés a legfájóbb benne - bár sokat lehet guggolni, hajolni, rángatni a vesszőt a támrendszerről és vastag vesszőket vágni, ami kikészíti az ember kezét. A metszés szellemi megterhelése nagyobb. Ha jól metsszük meg a szőlőt, nem, vagy alig lehet elrontani a zöldmunkát.
Ma csodálatos idő volt Dörgicsén, nem tudtam ellenállni neki: Ákos fiammal kimentünk a szőlőbe, ahol még a kabát is lekívánkozott rólam. Áki tíz éves elmúlt, így elkezdtem tanítgatni a metszésre, és meglepően ügyes. Sokat segített, a kétéves és a három éves tőkéket egyedül metszi, az öregeket is - egyedül az éppen termésbe álló tőkéket nem bízom még rá. Nagyanyám erre mondta volna: "mégutóbbis!" - ami a paraszti szűkszavúsággal annyit tesz: a vér nem válik vízzé.
A három éves szőlő vesszőjét szépen felpucoljuk, és elvágjuk a második befűző szálnál. |
Mielőtt rátérünk a talajművelés gépeire, célszerűnek tűnik végiggondolni, hogy milyen műveletet miért csinálunk a földdel. A talajművelés célja, hogy a szőlő gyökérzetének kedvező körülményeket teremtsünk. Mivel a szőlő gyökérzetének 80-90%-a a talaj felső 60 centiméterében helyezkedik el, ezért ennek a rétegnek a tápanyagellátásáról kell gondoskodnunk.
Kép forrása: vitaflora.hu |
Tüzijáték, himnusz, elnöki köszöntő: papíron 2016-ot írunk, de a Mezőgazdasági Lemaradással Korrigált Időszámítás (MLKI) szerint 1996-ban vagyunk. Miért mondom ezt? Készítek egy olyan sorozatot, amelyben a szőlőművelés gépeit veszem sorra, és nagyon hamar kiderült, hogy embert próbáló feladatról van szó. Egyelőre ott tartok, hogy a keresés nehézségeit tudom tipizálni.
Utolsó kommentek