A talajtakaró növényzet összetétele

Sokszor írtam már a szőlő talajtakaró növényzetéről, de eddig nem esett szó a vetőmagkeverék összeállításáról. Az olvasók ostromának képtelen vagyok ellenállni, ezért most közzéteszem (a szerző engedélyével) hogy hol tartok az ügyben.

 

A talajtakarásról az Ökológiai szőlőtermesztés c. könyvben olvastam elöször, írtam is róla a blogban. Akkoriban már nem tartottam feketén a szőlő talaját, hanem - vetőmag és vetőgép híján - hagytam megnőni a természetes gyomokat. (Ez nem tökéletes megoldás, mert a szőlőnek nem a fűfélék bojtos gyökérzetére van szüksége.) Ebben a könyvben található jónéhány táblázat a vetőmagokról, és ha nagyon nekidurálnám magam, a Gyeptermesztés tantárgyból összeszedett ismeretek alapján akár még a vetőmagkeveréket is helyesen tudnám összeállítani - viszont az a köny a németországi csapadékviszonyok mellett megszerzett tudást írja le, a könyv magyarítása nem igazán történt meg (egy szűk fejezet van a hazai tapasztalatokról).

 

Tőkék alatt tiszta, a sorok között fedett talaj - kapálás utáni idill

 

Elkezdtem hát turkálni a neten, ahol rátaláltam az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. (http://www.biokutatas.hu) címére és Donkó Ádámra, aki egy szakreferens, többek között a szőlő takarónövényzetével is foglalkozik. Mint általában az ilyen emberek, ő is nagyon kedves volt, amikor ismeretlenül felhívtam, és küldött is egy talajtakaró növény keveréket a dörgicsei éghajlati viszonyokra optimalizálva - itt pusztuljak el, ha nem így van, segített a Pántlikának is. Kicsi ez az ország. Megkérdeztem, megoszthatom a tudást:

 

"Alább a recept, mely tetszés szerint kiegészíthető baltacimmel, tarka koronafürttel (10-15 %), igény szerint. Az alábbi összeállítást tapasztalataink alapján legtöbbször nem is kell hengerelni, nincs gond a magassággal, a baltacimmel együtt azonban esélyesebb a hengerelés szükségessége.

Szarvaskerep (25 %)
Komlós lucerna (30 %)
Fehérhere (30 %)
Vöröshere (10%)
Lándzsás útifű (5 %)"

 

Donkó úr kedvesen egyrészt arra bíztat mindenkit, hogy keresse meg az intézetüket, ha szükség lenne segítségre, másrészt ajánlott két on-line könyvet is, amiből mindeki kiokosodhat a talajtakaró növényzet ügyében.

 

"A 123. oldaltól részletesebben ki vannak fejtve az egyes talajápolási módok, előnyeik és hátrányaik:

http://biokutatas.hu/images/stories/kiadvanyok/2013onfarm/omki_2013_net.pdf

Itt pedig a 89-oldaltól láthatóak a 3 éves sorköztakaró-kísérlet eredményei:

http://ecology.science.unideb.hu/Tpeter/files/Torok-Tothmeresz-Gyepkotet-2015.pdf"

2016.02.15. 22:07

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr468394332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

juhostt 2016.02.15. 22:23:23

Én is első körben a szarvaskerepet fogom használni. Ez önmagát veti, persze ha hagyjuk hogy kimagvasodjon. Igénytelen, a homokon is jó talajtakaró.

A lándzsás útifű gyógy növény, ha öko gazdálkodásban sikerül elkerülni hogy ne legyen vegyszeres, ebből is jó pénzt lehet csinálni, de akár otthol is a légúti betegségeknél gyógyszert spórolhattok vele. (Mondom ezt asztmásként, gyógyszer helyett saját készítésű szirupot eszek. Olcsóbb és a hatása közel azonos) sajna nálunk a homokon a széles levelű nehezen termeszthető. Víz igényes helyet kedveli, de főleg az árnyékot. Ahol a gyom megnőtt, öntözés mellett ott tenyértől nagyobb leveleket növesztett. A lándzsás az megterem silányabb körülmények közt is, jobban bírja a szárazságot és napfényt is.

Fehérváry Gál László 2016.02.15. 23:22:13

Én is majdnem ezt a keveréket vetem, bíborherével, baltacimmal, kis cickafarkkal, komlós lucernát kevesebbet, helyette inkább tarka koronafürtöt.

Viszont az ajánlott magmennyiség harmada is teljes borítottságot adott egy év után.

A tápanyagszegény részeken, ahol a melioráció miatt nem élt meg szinte semmi, a szarvaskerep teljesen uralkodó, a többi területen a lándzsás útifűből van rengeteg.

Én már teljesen kerülöm pl. a mustárt, ami sok előre összeállított keverékben szerepel, de nagyon magas lesz, belenő a fürtzónába, ha úgy hullajtja a magvakat, zavaróak a magas növények a zöldmunkák során...

MiG 2016.02.16. 09:00:15

Aki esetleg szeretne részletesebben, angolul is olvasni a témában ugyanezen, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet által indított kísérlet két éves tapasztalatait írtuk le ebben a cikkben: ecology.science.unideb.hu/Tpeter/files/Miglecz-et-al-2015.pdf

jorgecosta 2016.02.16. 21:37:57

nekem negyed hektárra való magkeverékre volna csak szükségem, így nem nagyon látom, hogy tudnám magamnak összeválogatni. mindenütt 25kg-os kiszerelések vannak :(

ha valaki tudna segíteni vagy maradna neki 5kg, esetleg betársulna, ne habozzon írni!

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása