Ezért nem megy ez az ország semmire

A biztonságos mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb eleme a hektikus csapadékeloszlás mértékének kiegyenlítése öntözéssel. Érthető tehát az a célkitűzés, hogy a termőterületeink öntözöttségét Európai Uniós támogatásból növeljük. Van erre egy öntözésfejlesztési pályázat (VP2-4.1.4-16), amely lehetővé teszi pl. az öntözőberendezések kiépítését, beleértve a "felszín alatti vízkivételi művek" (a kezdőbetűkből kialakított mozaikszóval: "kutak") kiépítését.

 

"Öntözött" szőlő, három éves, nyári állapot

 

A jóérzésű emberek ezen a ponton elégedetten dőlnek hátra, és arra gondolnak, hogy íme, értelmesen költjük el a bajor gépgyári munkások pénzét. Sajnos ez csak részben igaz - legalábbis ami a szőlészetet illeti. Tavasszal átvettünk művelésre egy területet, amelyen volt kiépített öntözőrendszer. Mivel sok tőkehiány volt, és a talaj ősgyeppel volt fedett (amíg fel nem törtük), ezért bobcattel kellett telepítő gödröket ásnunk a tőkéknek - így azonnal láthatóvá vált a talaj szerkezete a felső 40 centiméteren: klasszikus agyagos barna erdőtalajról volt szó, mészkő darabokkal. Az agyagos talajok jellemzője, hogy nem lehet csepegtető öntözéssel öntözni, mert a víztől már a felső néhány centi mélységben az agyag megduzzad, és meggátolja a víz mélyebb rétegekbe szivárgását. A talaj felszínén elnyálkásodó agyagon aztán a víz hosszan pang - a blog olvasói tudják, hogy nem igaz az az állítás, hogy a szántott talaj jobban befogadja a csapadékot. Ezzel a módszerrel a talaj teteje nedvesíthető be a tőke közelében, ami a szőlőt harmatgyökér képzésre serkenti: ami a talpgyökerek mélybe hatolását, ezáltal a növény életképességét csökkenti (ha elmarad az öntözés, a szőlő elpusztul). Ezért bevett gyakorlat volt a bujtott szőlőknél, hogy a tőkéket kikapálták, és az első nóduszból fejlődő gyökereket levágták, de ugyanezt a célt szolgálta a hagyományos művelésben (a filoxéra előtt) a tőke döntése is, amikor a tőke mellé ástak egy fél méter mély árkot, és abba fektették el a tőke törzsét, és a felszínre hozott hajtásából nevelték tovább a tőkét.

 

Csepegtető öntözéssel olyan ültetvényeket lehet optimálisan öntözni, amelyeknél a talaj felső rétege átengedi a vizet (pl. homoktalajok, illetve valós talaj nélküli köves területek). Ha a felső, vizet könnyen áteresztő talajréteg alatt agyag is található, akkor van bingó, akkor hasznosul igazán az önötzővíz. Visszatérve a tavasszal átvett szőlőre: a jelenlegi tulajdonos már kész öntözőrendszerrel vette át a területet, jószándéka megkérdőjelezhetetlen - azóta a rendszert nem kapcsoltuk be. Van megoldás a kötött talajú ültetvények öntözésére is: ez a visszaduzzasztható drénrendszer, amely a felszín alatt egy méterrel ad vizet, így nem növeli a fertőzési nyomást - és nagy esők alkalmával a felesleges víz elvezetésére is alkalmas.

 

Úgy átlalában elmondható, hogy minden ültetvényöntözéses gazdálkodásra való átállítása előtt érdemes lenne -  a talajminta alapján kiadott kormányhivatali engedély mintájára - megvizsgálni és engedélyezni, hogy milyen  öntözéses gazdálkodás egyáltalán értelmezhető-e az adott területen. Vannak erre talajtannal foglalkozó szakemberek, agrármérnökök, akik össze tudják állítani azt a talajszerkezeti mintát, amelyre érdemes csepegtető öntözést megvalósítnai - minden egyéb esetben az erre a célra fordított pénz környezetromboló hatású. Igen, nemhogy nem javít, de sokat ront egy rosz megoldás: egyrészt növeli a páratartalmat, így növeli a fertőzés esélyét, ami több növényvédőszer felhasználását igényli, másrészt a kútból nyert öntözővíz nem optimálisan hasznosul, így csak feléli a talaj vízkészletét, de mérhető eredménye nincs, harmadrészt az ültetvény sebezhetővé válik a harmatgyökerekre való átállás miatt. A józan ész által meghatározott gazdálkodásban nem véletlenül nem látni ütre-hóra csepegtető rendszert: nincs értelme.



Ha ez így van, akkor miért telepít valaki ilyen rendszert? Mert a kútfúrás igen drága móka. Egy párezer négyzetméteres szőlő "öntöző rendszere" néhány csepegtető csőből összeállítva fillérekbe kerül a kút fúrásához képest. Azonban a kút árának felét pályázaton megnyerve milliós megtakarításra lehet szert tenni. Mostanában a Balaton-felvidéken nagyon népszerű dolog a szőlőkbe építkezni, néha olyan domboldalra, ahol nincs víz, vagy nem lehet már rákapcsolódni a meglévő vízhálózatra kapacitás problémák miatt. A recept a következő:

 

  1. A területre készíts ál-telepítést, azaz tégy úgy, mintha szőlőt akarnál művelni. Az EU a 2000 négyzetméternél nagyobb területekre támogatja a szőlőtelepítést, tehát a költségek fele visszajön.
  2. A telepített szőlőhöz kérj feldolgozó építésére engedélyt, lakhatási funkcióval. Nem baj, ha egy prés, egy hordó sem lesz a nyaralódban, soha nem fogod kérni a használatba vételi engedélyt - esetleg tíz év után fennmaradási engedélyt, ha minden kötél szakad.
  3. A nyaralód vízellátásához építs a nem létező szőlődhöz csepegtető rendszert - amit egyszer sem fogsz bekapcsolni, de cserébe lesz vized. Az EU támogatja az öntözőredszer telepítést, így a kutad feleannyiba kerül.

 

"Egy kutyáról két bőr" - de gazdálkodási szempontból értelmezhetetlen beruházás

 

Így lehet elérni, hogy kétféle mezőgazdasági támogatás is teljes egészében értelmetlenül kerüljön kifizetésre. Tudomásom szerint semmilyen utóellenőrzés nincs arra vonatkozóan, hogy a területről mennyi szőlőt termelnek. Nem sokat kockázatat, aki az EU támogatások ellopására szakosodik. 

2021.08.15. 08:57

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr5516658162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Phia 2021.08.16. 04:10:49

Annyira nem lehet agyagos a talaj, hogy teljesen ne engedje át a vizet, valamennyi humusznak kell benne lenni, ami átengedi. Kapáljátok meg a szőlő tövét, növeljétek a talaj humusztartalmát és locsoljátok nyugodtan. Nagyobb adagokkal ritkábban, akkor lejut mélyre.

Facebook

Utolsó kommentek

  • regruta: Sza RAMBO! Először is köszönöm az előző kérdésemre adott válaszod! Ezzel a bejegyzéssel kapcsol... (2021.09.15. 13:12) Modern szüreti technológia nagyapa eszközeivel
  • RAMBO: @regruta: Javaslom, hogy vegyél fajtaélesztőt valamelyik borászati boltban, és tegyél mellé tápsót... (2021.09.09. 10:04) Permetezési menetrend
  • regruta: Szia! A tanácsodat szeretném kérni. Vettünk egy kicsi zártkerti ingatlant a Balaton felvidéken, a... (2021.09.03. 15:44) Permetezési menetrend
  • renegát: Az ingatlan.com be van állítva nálam keresőre azon a vidéken, pusztán úri passzióból, mert a feldo... (2021.08.27. 19:43) Az ígéret földje
  • Phia: Annyira nem lehet agyagos a talaj, hogy teljesen ne engedje át a vizet, valamennyi humusznak kell ... (2021.08.16. 04:10) Ezért nem megy ez az ország semmire
  • Utolsó 20

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása