Jóvanazúgy!

Sose volt még olyan jó hasonlatom, mint amikor a szőlészkedést ahhoz hasonlítottam, mintha derékig érő zselében kellene felfelé futni egy hegyre, erős ellenszélben.

 

Egyrészt ott vannak azok a munkafolyamatok, amiket sohasem csináltam még. Még tavaly is úgy küldtem mintát egy kóstolóra, hogy csak egy "S" betű jelezte a palackon, hogy Sárfehérről van szó. Szóval a címkegyártás idén felkerült a teendők közé - nem akármilyen próbatétel elé állítva bennünket, mert teljesen járatlanok vagyunk ezen a téren. A borászunk ajánlott egy vállalkozót, Kőműves Tamást, aki nemcsak megtervezte a címkét, de a nyomdai előkészítést is megoldotta helyettünk. Az első ötleteink dermesztően rosszak voltak, míg végül visszanyúltunk az egyik első borunk saját magunk nyomtatta címkéjéhez, az Enikő küvéhez (ha jól emlékszem, összesen ez a két címke készült egy esküvői ajándékra). Évekkel később - ugyancsak két példányban - felcímkéztük a feleségem vizsgaborát, ott azt találtam ki, hogy egy ecsetfestés legyen a név alatt a boron. Tamásnak ennyi infó állt rendelkezésére, és mivel sok címkét készített már, pontosan tudta, hogy milyen adatokat, jelölést kell a lényegi részeken kívül megjeleníteni. És még csak ekkor jött a java. Tamás domborlakkot ajánlott, amiről nem tudtuk, hogy mi fán terem, és azt találta ki, hogy az aranymalacot aranyfóliából tesszük a lakk tetejébe. El kellett mennünk a nyomdába is, ahol papírt választottunk. Sok balatoni borász használja azt a szép, vastag fehér papírt, ami nekünk is megtetszett, de más méretben, mint ahogy mi szerettünk volna. Mert akkora méretben csak akkor lehetett használni, ha legyártattunk egy szerszámot (stanc) ami pont az általunk vágyott méretre vágja a papírt. 

 

Ez így szép, nincs mese.

 

És amikor rendben volt a cimke, a java csak akkor kezdődött el. El kellett vinni a borunkat a Badacsonyban található ítélőszék elé, akik jogosultak megállapítani, hogy az általunk előállított porduktum méltó-e a furmint, kékfrankos, juhfark és sárga muskotály név mellett a Balatonfüred-Csopaki Borvidék jelölés használatára. Legnagyobb megdöbbenésünkre igen, úgyhogy tovább is küldték a mintákat a Nébih-hez, akik elvégezték a labormunkákat. Akik aztán a négy borból háromnak megküldték nekünk az eredményeit, a negyediknek meg csak a számláját. Addigra kitört a koronavírus-pánik, és további másfél hétbe tellett, mire megjött a papír, ami alapján rá tudtuk írni a borra az alkoholfokot. Indulhatott volna a gyártás, de a koronavírus miatt elfogyott a papír a nyomdából (gondolom maszk lett az alapanyagból, vagy WC papír), így újabb hetet vártunk. Ami azért volt fasza, mert így kicsúsztunk volna a palackozási időablakból, és döntenünk kellett: palackozunk kopaszon, vagy nem palackozunk. Az elsőt választottuk, így most megint nincs egyetlen üvegünkön se címke - ezt majd utóbb tesszük rá. De hát Dörgicseiek vagyunk, ami kerek azt emeljük, ami szögletes azt gurítjuk, és mindent sokszor szeretünk megfogni.

 

A palackozás egyébként nagyon flottul ment. Krisztián és Bala szállította a János által tükörfényesre szűrt borokat, és mire a következő fordulóval odaértek, az addigi mennyiség le volt palackozva. A Istvándy Jenő Pincészetnél palackoztattunk, és őszintén mondom, feladtuk a leckét: négyféle bor, háromféle zárásmód.  A palackérlelésre szánt borok dugót kaptak - és mivel nem volt saját emblémás dugóm, ezért annak is el kellett készíttetni az emblémát, és csak utána lehetett legyártatni a dugót. Nem volt ez másként a csavarzár esetében sem, amit az egynyári rozénak szántunk (ez János ötlete volt, és parádésan bevált). Barna üvegeket kaptunk, fehér üvegeket nem, mert ebből hiány volt. Szerencsére a Madaras pincének volt annyi, hogy tudott adni nekünk is. Így a palackozás (bár címkézés nélkül) igazi sikertörténet volt. Az üvegdugós muskotályhoz volt kapszula sablonunk, így ezért legalább nem kellett külön fizetni.

 

Egy kedves muskotályos bor címkéje. 

 

Nem ment minden ennyire "simán" a szaporítóanyag beszerzés terén. Megrendeltük a góhér, sárfehér, vadfekete és szerémi zöld csapokat a fajtakutató intézettől, vissza is igazolták, hogy adnak oltócsapot. Közben megkértük a kísérleti fajta telepítésére szóló engedélyt a Nébihtől, ami csont nélkül meg is érkezett. Köszönöm mindenkinek, aki segített benne. És akkor jött az a bejelentés, ami nem történhet meg más országban, csak nálunk. Leszállították az oltócsapokat, majd MIUTÁN kifizettük őket, majd megkaptuk az értesítést, hogy NEM tudnak származásit adni az oltócsapokhoz, mert nem végeztek időben növényorvosi vizsgálatot a szőlőn. Beszéltem a vezetővel, természetesen "valami félreértés történt" (wtf?) és ... és őszintén nem tudom, mi a büdös lófasz van ebben az országban. Csak meg kellene honosítani a kapitalizmust, nem?

2020.04.07. 10:55

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr1115594552

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.07. 13:54:38

Bevallom, soha, de tényleg soha nem értettem azokat a bortermelőket akik ennyit tudnak rugózni a címkén.
Vastag papír, meg lakkdombor, meg aranystancli, meg sezlonypörge és stuncoltszélek.

Minek?

Elmondom, hogy nálunk ez hogy ment és hogy megy.

Először is a palackozáskor mi nem címkéztetünk, mert nincsen olyan palacktárolónk ami egyben száraz is. Abban pedig sok ráció nincsen, hogy drága címke lerohadjon egy párásabb helységben fél év alatt.

Másodjára, a fontos az, hogy olyan címke legyen amit félautomata géppel fel lehet rakni (szalag) akkor is ha felhozod a palackot a hideg pincéből és kicsapódik rajta egy kis pára. Ezt ki kell próbálni. Mert dughatod a füled mögé az aranydomboros címkét, ha nem marad fenn a palackon.

A dizájn pedig szerintem a gyengék fegyvere :) A mi címkénket még kétezer kevésben egy fél liter barackpálesz elfogyasztása közben egy szegedi grafikus cimborával csináltuk együtt cirka fél óra alatt. Azóta ez a címkénk és működik. Nyomdát és papírt sajnos az elmúlt tizenpár évben kétszer voltunk kénytelenek váltani. Erre pedig érdemes felkészülni. Emiatt nem érdemes olyan dizájnnal dolgozni ami nagy technológiai kitettséget eredményez.

Én mindenkinek azt javaslom, hogy törekedjen az egyszerűségre. Egy színnel, egyszerű de jó minőségű papírral, kevés felesleges információval. Az információt pedig fontossági sorrendben kell kiemelni. Azt mindenki el tudja dönteni, hogy a borvidék, a pince, a fajta vagy a fantázianév a fontos. De én mindenkit lebeszélnék a címkén való önmegvalósításról. Egyszerűség!

A konkrét címkével kapcsolatos konkrét észrevételeim :)
1) Nem kell a Nébih szó, egy L: Felesleges reklámozni a Nébihet és az L az pont négy betűvel rövidebb

2) Szerintem érdemes egybe írni, hogy
"oltalom alatt álló eredetmegjelölésű félszáraz magyar bor"
Ezzel kapásból eleget tettél két kötelezően feltüntetendő kritériumnak

3) Az évjárat, fajtanév, fantázianév redundáns információk. Ezek mind használható jelölések, de nem kötelezőek. De főleg nem duplán.

4) A "borvidék" szó nem kötelező

5) Az "Alc." sem kötelező

6) QR kód. Hát az van, hogy én 2006-tól vagy tíz éven át minden évben megcsináltam a QR kódot és hozzá a weboldalt is rendesen. Aztán egyszer megnéztem a webszerver logjait. Konkrétan 13 év alatt több tízezer címkéről nem volt egy tucatnyi a QR kódok használata. Azóta nincs QR kód.

7) Aranyos a "Randi illata" név. De én a helyedben pragmatikus lennék. Ez egy bormárka.. olyan márka amit neked most akkor fel kell építened, meg kell ismertetned, dolgoznod kell vele. Biztos vagy benne, hogy nem működne jobban egy kész és a globális borpiacon működő "Muskotály" márka jobban? Egy új márkát felépíteni sok-sok, rengeteg meló és nyűg. Tény, kevésbé szexi mint egy saját név. De a not invented here egy drága szempont szokott lenni. Szerintem szépen üljél fel a Musi vonatra és élvezzed a több évszázados munka gyümölcsét. Mindenki pontosantudni fogja, hogy mire számítson egy félszáraz musitól :)

Szóval én azt javaslom, hogy takarítsad le a redundáns információt a címkéről, amit lehet egyszerűsíts és vonj össze. A pincéd nevét csináld nagyobbra, a bor fantázia nevét bármennyire is jópofa felejtsd el és legyen a muskotály a második legnagyobb betűvel. A borvidék neve a fajtával hasonló (döntsd el, hogy kisebb vagy nagyobb) méretben.

A logód amúgy nagyon erős! Azt jól kitaláltátok :)

kunzoo 2020.04.08. 11:12:59

Származási nélkül az nem szaporítóanyag, tehát kérd vissza a lóvét.
Kísérleti cuccoknál nyilván rögösebb az út. Lehet az aranyszínű sárgaság miatt kissé érzékenyebb téma a szaporítóanyag származás.

A címkével kapcsolatban igaza van az előttem szólónak, kár a csicsázásra menni. Az ne fájjon hogy címke nélkül palackoztatok, amit érlelésre szánsz annál szinte tuti hogy károsodik a címke. Hullámosodhat, ha gúlába rakod szétszedéskor karcolódhat. plusz penész. Ráadásul bizonyos megrendelők kérhetnek egyedi címkét is, akkor meg leszel lőve ha már előre felcímkézted. (pl. export, céglogós címke, üzletlánc kér vonalkódot stb.)

Arra törekedj hogy a címke ne legyen nagyon hosszú vagy magas. Mindkettő ha túl nagy, nehezíti a felrakást.

A "kézműves" szó lassan szitokszó. Ráadásul mióta modern technológiával, külsős cég bérmunkájával, profi háttéremberekkel (borászat, növényvédelem) csinálod, tán okafogyott is.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.08. 11:45:40

@kunzoo: Soha nem volt a kézműves szó annyira fontos mint manapság: juhfark.hu/kialtvany-a-kezmuves-borert/

Segítek. Nem nem attól kézműves a kézműves, hogy kézzel csinálja egy ember. Ezt a torz "definíciót" azok az ipari borászok terjesztették el akiknek szúrta a szemét, hogy kialakult egy mozgalom akik a valódi kézművesség által biztosított egyediséget és tisztaságot választották.

Az más kérdés, hogy a Sanyi szőlészete és borászata hogyan viszonyul ehhez.

kunzoo 2020.04.08. 13:59:07

@BZoltan:
Hát eléggé gumicsont az a definíció. Ha azt nézzük akkor már a szűrés is kérdéses, hisz elvesz a borból. A konkrét borászatról: emlékem szerint a cél spontán erjedő, kénmentes, biológiai növényvédelemmel előállított-mondjuk így- termelői bor előállítása volt. Nyilván ez volt itt a kézműves borról az elképzelés.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.08. 16:35:16

@kunzoo: Az ipari borgyárosok szeretnék ezt a témát leseperni az asztalról és ezért mindent megtesznek, hogy hiteltelenítsék a kézműves szót meg elbagatellizálják és gumicsontnak állítsák be. Nagyon nem az.

Szó sincsen arról, hogy a kézművesség arról szólna, hogy jaj ha szűrve van akkor már nem az, meg jaj ha élesztőt használsz akkor biztosan nem az.

Gyakori tévedés, hogy a kézművességet egyfajta luddita bortaknyolás lenne, hogy se kén meg se szűrés. Ez a skanzenborászat és nem a kézművesség :)

A legjobb szívvel ajánlom a témában írt cikkemet. Egykoron a Művelt Alkeszen futott ez a cikk, csak azt bedarálták.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2020.04.08. 20:15:12

@BZoltan: Szia Zoli!

Beszéltünk talán már erről, neked és nekem egészen más elindulni a borforgalmazással. Amikor te kijöttél az első borokkal, akkor a SAP által előállított minőség fényévekkel volt az átlag előtt. Akkor volt a magyar borkultúra újrateremtésének hajnala, közös blogban írtak a kor első boros újságírói. Minden új, jó borról született cikk, és egy-egy igazán kiváló tételt sztárként ünnepeltek.

Ma ez megszűnt. A borblogolás egyszemélyes szakma lett, egy őszinte beszámolót alig lehet megkülönböztetni egy fizetett hirdetéstől. Ha ma egy borblog ír a boromról, annak nincs hírértéke.

Nekem tehát ma nem elég egy egyszerű, monokróm címke, mert ha kikerül a polcra, és nem adja el magát, akkor eltűnik a semmiben. És ezt nem én mondom, hanem a borkereskedők. Mint ahogy azt is, hogy a bort ízlésesen kell az asztalra tenni, úgy, hogy a csomagolás is azt sugallja, hogy itt minőségi termékről van szó.

Te megengedheted magadnak, hogy beleszarsz a címkébe, üveg minőségébe - egy ma induló borászat ezt a luxust már nem engedheti meg magának.

Ugyanez a helyzet a borbranddel is. Talán pont ezek a vicces(nek szánt) nevek segíthetnek abban, hogy ezt a bort válassza valaki. Mert 23 muskotály közül akkor veszik le az Aranysörte bort a polcról, ha ismerik a pince brandemet. De nem. Senki sem ismeri. Az emberek olyanok, hogy 23 muskotály közül nem a monokróm címkéset veszik le a polcról. Pláne úgy, hogy a versenytársak a régióban (Jásdy, Pálffy, St.Donát) nagyon is odafigyelnek a prémium csomagolásra.

A QR kódban ha igazad van, lehet, hogy leveszem. Eredetileg arra lett szánva, hogy a történelmi fajtákról írjak a kód végén lévő címen. Ha sikerül legalizálni a dolgot, akkor nem kell ezt forszíroznom.

A penészedő, sérülő címkés észrevételt köszönöm, már hálás vagyok a sorsnak, hogy nem sikerült felcímkézni a bort. :)

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2020.04.08. 20:21:29

@kunzoo: Szia!

Igen, spontán erjedő, bio borokat szerettem volna előállítani, tradícionális technológiával. (Kénmentes technológia helyett alacsony kén volt a tervben, teljes kénmentességgel sohasem kísérleteztem.

A spontán erjedésről akkor tettem le, amikor egy teljes évem félrement. Azt még egyszer nem tudnám elviselni. Ezért idén csak a kis tételeket (góhér) erjesztettük spontán, a nagyobbakat nem mertem. A minőség magáért beszél: igazam volt. De beszéltem erről a Jánossal, a történelmi fajtákat jövőre természethűen próbáljuk elkészíteni.

BIO: ismered a történetet - nem sikerült. Ezt sem adtam fel. Idén vettem két új területet, amelyek jó meredekek, és ott szeretném újraindítani a bio művelést. De a korábbi tapasztalatok alapján csak akkor, ha a tőkék már rövid csaposak. Előtte nem, mert addig gyenge, nem tud ellenállni a fertőzésnek.

Cél: továbbra is a legmagasabb minőség elérése. Ezért sokat vagyunk a szőlőben, és csak a talajt műveli gép, a szőlőt meg az ember. Nekem ezt jelenti a kézművesség.

kunzoo 2020.04.08. 21:01:23

@RAMBO:
Nem a csapok hossza dönti ezt el. Egy szálvesszővel frankó keskeny lombfalad lesz, szellősebb mint öt rövidcsap esetén.

A sorokat vedd szélesre, a művelést magasra. Akkor jár a levegő közötte is, alatta is. A Furmintot felejtsd el bioban.

Történelmi fajták helyett inkább rezisztens, ellenálló, vagy legalább korai fajtákat válassz. A vagy beérik, vagy nem fajták tutira bukásra vannak ítélve bióban. Persze Bzolinak ott a somlón megy a Furmint, itt nem biztos.

A legtöbb pincészet készít Furmint pezsgőt. Ez magyarul: Baszik beérni, reped, rohad. Mit kezdjünk vele 15,5 cukornál? Naná hogy pezsgőt. Nyilván mert így akartuk. Persze.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.09. 04:33:41

@kunzoo: Nyilván nehezebb a furmint bióban mint mondjuk a juhfark, de elfelejteni azért nem kell. Lehet jó klónt választani és mint írtad lehet jó művelésmódon, jó térállást, jó talajmunkát és jó zöldmunkát és jó növényvédelmet csinálni. Ja, leszarni és hagyni, hogy úgy nőjön mint a som, na azt tényleg nem lehet vele.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.09. 05:10:05

@RAMBO: Várjál Sanyi. Szerintem pár dolgokban neked nagyon fals elképzelésed alakult ki.

Egyrészt szerintem a mi címkénk mocskos jól néz ki. Három dizájnert elfogyasztottam az elmúlt tizenöt évben és mindegyik a belét kidolgozta, hogy szebb, jobb és hatékonyabb címkét csináljon. Egyik sem nyeretlen egyéves volt. De nem sikerült nekik. A mi címként nemcsak, hogy jól néz ki, de irgalmatlanul jól működik.
A borvilágban elképesztően kókler dizájnerek vannak... igen élükön azok a "sztárok" akik milliós áron csinálnak művészi értékű címkéket. Művészi!!! Hogy a szép szívem ne szakadjon szét!!!

Sanyi, ezt mondom. A címke nem önkifejezési eszköz, hanem marketing eszköz. A címkének nem az a dolga, hogy vizuális élményt okozzon, hanem az, hogy minél hatékonyabban közölje a bor megvételét és a márka megjegyzését segítő információt. Ezért egészen más szempontok játszanak mint az olyan termékeknél ahol az információközlés kevésbé fontos. Egy sonkánál az élelmiszerboltban nem fontos, hogy ki csinálta és hol meg miből. Egy farmernadrágnak sincsen eredetvédelme. Egy üdítőitalnál is a csomagolás esztétikája és vizuális megjelenése fontos. A bornál viszont mindez huszadrangú. A bornál az információ és a pincéd logója a fontos. Ami nálad nagyon jó, mert a vaddisznót mindenki felismeri és mindenki a természetre, erdőre, vidáman a talajt túró erős, izmos állatra asszociál róla. Zseniális a logód. Sok hasznát fogod még venni.

De a logón kívül a címkéd dolga a legfontosabb információk hatékony közlése legyen. Ezt pedig az szolgálja, hogy kontrasztos betűtípust válasszál, kellően nagy betűközzel és mérettel. betegre röhögöm magam a cirádás töltőtoll írással hajszálvékony betűkkel írt címkéket. Hogy a rákba olvassa el azt a kedves vevő? Olyan fontos, méretet és kontrasztot kell használni amit húsz méterről is lát a kedves vevő. A mi címkénk nem azért olyan amilyen mert egy igénytelen tróger vagyok, hanem mert a láthatóság, olvashatóság, felismerhetőség szigorú követelményeiből semmit nem áldoztam fel a dizájn kedvéért.
Nem, Sannyi, nem fog a csilivili dizájn címkéd a cuki fantázianeveddel a polcról, mert ott lesz mellette hatszáz másik csilivili dizájn címkés, cuki fantázianevű bor aminek a tehetségtelen dizájnerei a lúzer megrendelőinek csinálták az önmegvalósító címkét. Az a címkekavalkád amit látsz a borospolcokon az a bortermelők saját szellemi deficite feletti frusztráltságának a manifesztációja. Ezért nézik sokad dadaista versnek a címkét meg kortárs festészetnek.

A címkéd Sanyi legyen funkcionális, célratörő és egyébként is manapság minden értelmes dizájner (nem, nem azok akik ezeket szar címkéket kóklerkedik össze) elmondja, hogy az ipari minimalizmusé jövő.

Mondom, minden betűt, szót és dizájn elemet ami nem az információ közlését és a logód megtanulását segíti azt nehéz szívvel takarítsad le a címkéről és nézzed meg úgy a címkédet. Működni fog.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.09. 05:19:54

@RAMBO:

Ezt eddig arra az esetre írtam amikor a címkédnek kell eladnia a borodat.

Ez a könnyebbik eset. De a lényegi tévedésed nem is ez. A legnagyobb tévedésed (és a balfék kereskedőé is akinek neked hülyeséget beszélt), hogy a címkédnek kell eladnia a borodat.

Ez így működik az élelmiszerboltok polcain álló olcsóbb árfekvésű borainál. Igen, azok a tucatborok amikből több ezer termelő több ezer tétele kerül ki a polcokra évente azoknak tényleg az egyetlen lehetőségük, hogy valamivel megragadják a fogyasztó tekintetét. De ugye te nem ilyen bort csinálsz? Ha igen, akkor hajrá, de ha nem akkor ne dőljél be ennek a maszlagnak.

A borodat nem a címke fogja eladni, hanem te, a kereskedő, a borbolt eladója, az étterem pincére vagy sommelierje és azok a fogyasztók akik már itták a boraidat. Nekik a címke addig fontos ameddig az tiszta, ízléses, igényes és hordozza a szükséges információkat. Ha te el akarod adni a borodat akkor ne a címkére támaszkodj hanem ezeket vonalakat építsed ki és erősítsed.
A mi borainkat illetőleg meg azért had pontosítsak... az, hogy Kaliforniában, Belgiumban és Németországban meg Csehországban adjuk el jó áron a boraink jelentős részét azt nem a magyar bloggereknek köszönhetjük. Ahogy egyik magyar partnerünk sem azért kezdett el velünk dolgozni mert a művalkesz megbloggolta volna valamelyik borunkat. Nyilván segített az online média, de alapvetően nem erről szólt a dolog. A legelső partnereim nem a blogtérből hallottak rólunk először, hanem sok munkával sikerült eljutnom a döntéshozók poharáig. Az egyik legjobb kereskedőmnek úgy öt évjáraton keresztül mutogattam a borainkat mire eljutottunk oda, hogy akkor induljunk. Például a Szentesi József kereskedése volt az egyik első nagyon korrekt partnerünk. Gondolod, hogy a Józsi a blogtérből hallott rólunk és ő keresett meg engem?
A borainkról megjelent posztok csak amolyan referenciák voltak amiket én tudtam használni. De a lábmunkát én végeztem el. Minden egyes kereskedelmi csatornáért keményen meg kellett küzdenem. Az, hogy most annyi bort adok el Belgiumba amennyit akarok az nem a művalkesz magyar nyelvű posztjainak, hanem annak köszönhető, hogy beleálltam egy kapcsolat kiépítésébe és többször megjártam Belgiumot és többször találkoztam itthon is és ott is a kulcsemberekkel meg az ő belga sajtós kapcsolataival. Nem egy blogposzt tartott tucat mislencsillagos étterem sommelierjének kóstolót. Ahogy itthon sem a bloggerek gereblyézték össze budapesti csúcséttermek sommelierjeit kóstolókra többször is.
Az, hogy a kaliforniai kereskedőmnek most raklap szám tudok eladni bort nem annak köszönhető, hogy a borrajongón X pontot adott egy kedvbes szegedi fogász a borunkra. Az kérlek egy három éves felépített projekt volt amiben több jó barátom segített. Idő, türelem és kitartóan aprólékos munka volt becserkészni az amerikai kereskedőt. Nem, nem ingyébor mintát küldem neki a szép dizájnos címkékkel felnyalt boraimból. Hanem évek alatt óvatosan és türelmesen, apróságokkal megdolgoztuk a döntéshozót. Ezekhez persze segítségre volt szükségem, önzetlen segítőkre akiket megintcsak nem a blogposztok szereztek nekem.

Na, de túl sokat írok... a lényeg az az, hogy ne a címkén rugózzál. A címkében az a fontos amit írtam:
- Pincenév
- Borvidék
- Bornév
- Évjárat (már ha neked ez fontos)

Ennek a négy információnak kell kilométerről is kiolvashatóan látszódnia a címkén. Ehhez viszont el kell engedni minden sallangot.

Ja.. és a jó dizájner az aki monokrómban egy egyszerű papírra is tud működő (!!!) címkét tervezni. Vizuális paulocoelhozásnak semmi értelme.

AdamAK 2020.04.12. 08:17:16

@BZoltan @Rambo: nem szeretnék egyikőtök érvelése mellett vagy ellen állást foglalni, mert mindkettőtöknek van igazsága (szerintem). Én valahol kettőtök közt lehetek (Sanyihoz közelebb) márkaépítésben, cimkedizájnolásban és ki merem jelenteni, hogy merőben hitbéli a kérdés. Betenném ide a cimkénket, hogy jól megkritizáljátok, mert érdekelne és tanulságos lenne, de nem tudom hogy kell. :)
De a lényeg: az embereket kategóriákba lehet sorolni az alapján is, hogy hogyan hat rájuk és melyik cimke. Van, aki a cuki fantázianévtől indul be, van aki az ipari minimáltól. És ez lássuk be, mérhetetlen. Hiszen jó esetben, aki odajön hozzánk személyesen valahol, az a boraink miatt teszi, esetleg kiváncsi az emberre. Lehet, hogy elmondja a véleményét a cimkéről is. És?
Az valószínüleg sosem fog kiderülni Neked sem Zoli, hogy a mostani sikereidben mekkora szerepe volt/van a cimkéidnek, ill., hogy mi lenne más, ha rózsaszín alapon felékszerezett smaragdelefánt lenne a cimkéiden, a Somló meg a legkisebb betűmérettel szerepelne az infosáv alján.
Ezeket a döntéseket érzésből hozzuk, az izlése mindenkinek más, azt meg nehéz elképzelnem, hogy egy jó és árban a helyére pozicionált bor bármelyikünkre rárohadna, mert annyira béna a cimke... :)

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2020.04.12. 10:07:15

@BZoltan: Azt, hogy kapcsolatokat kell építeni, megtanultam tőled. Igyekszem is - hát mit ne mondjak, idén ez annyira nem könnyű - de csinálom.

Az, hogy a történetem, a hitelességem, a szívásaim közkincsé tétele, a blogon keresztül "nyitott pince" őszintesége ad nekem némi hitelt, azt mondják azok a szakemberek, akik marketingben próbálnak segíteni. Tehát ebben is igazad van.

A brandelés kérdésében nem teljesen értek egyet. Merengő, Áldás, Kutyafáját, Napbor (Boldogságos, Szeretettel, Csakegyszóval) - felismered a termelőt? Meg tudnád mondani, hogy a Napbor milyen fajtákból van? És ha véletlen levetted a Napbort, ízlett, másnap visszamész, mekkora az esélye annak, hogy félrenyúlsz, és egy másik Napbort veszel le a polcról?

A minimál cimkében is van igazság, meg abban is, amit mi csinálunk. Egyébként ez az első év. Ha nem működik, simán módosíthatunk rajta.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.12. 10:56:12

@RAMBO: Az egy érdekes kérdés, hogy az ország legnagyobb borkereskedési hálózat egyik kiemelt szent tehenének a brand-je mennyire releváns ebben a kérdésben Szerintem a St.Andrea mozgástere sokkal nagyobb mint akár neked vagy nekem.

Amúgy tudomásom szerint a Napbor egy sándorné alapú gigaházasítás amiben benne van az egri borvidék szűknek nem mondható fajtakínálatának a java. Ha cinikus lennék azt mondanám, hogy ügyes kármentője egy ipari borászatnak.

De a lényeg az az, hogy a St.Andrea az egyértelműen nem a fajtára és nem is a borvidékre épít. Nézzed meg a címkéjüket. A legfontosabb információ amit kiemelnek a fantázianév, ez után még a birtok neve hangsúlyos, az évjárat és a borvidék épphogy csak ott van. De nincsenek felesleges szavak, betűk a fő látótérben.

Ez a "visszamész és félrenyúlsz" dolog pedig mondom az élelmiszerboltok boros polcánál történik meg. A te esetedben az van, hogy legyen az összkép egyedi, könnyen érthető. A legfontosabb pedig a következetesség. Inkább legyen egy kevésbé dögös címke dizájnod, de az maradjon meg évtizedekre minthogy évente új grafikus valósítsa meg magát.

A muskotály vs. fantázianév tekintetében én nagyon nem értem fantázianév használatának az előnyét. A Napbor vagy tíz fajta katyvasza, a Merengő és az A Kutyafáját is vagy öt fajtából áll össze. Nem csoda, hogy nem a fajtanévre építkeznek. De neked ez egy fajtabor. Ráadásul olyan fajtabor amit szerte a világon mindenhol ismernek és mindenkinek mosolyra szalad a szája ha meghallja, hogy muskotály. Mindenki tudja, hogy egy vidám, illatos, buja csajozós/pasizós borról van szó. Van egy több száz éves hibátlanul működő márkanév amihez kizárólag pozitív reflexek kapcsolódnak. Egy ilyen globális márkát ma felépíteni cirka 5-10 éves PR munka és úgy 10-50 millió dolláros projekt. Ezt a márkát te ingyen megkapod... és te mégis úgy gondolod, hogy inkább felépítesz egy saját márkát és beleállsz a melóba, hogy elmagyarázzad mindenkinek, hogy mire is gondolt a költő.

bükkiborász 2020.04.15. 08:57:50

Sziasztok!
Jó volt végigolvasni a sorokat, mert mindegyik mondat tanulságos és azt mutatja, hogy az a valaki foglalkozott az üggyel. Összetett ez a címkekérdés, mert sok-sok mindent eldönt és mert ez az első ilyen, meghatározónak kell lennie. Nehéz okos választ adni erre, de bármerre is indul el Sanyi egy biztos, neki kell megmászni a hegyet. Persze lehet, egy öszvér dolgot is alkotni címke témában, mert borokat is házasítunk. Miért ne? Legyen a Zoli által javasolt boros címke a döntő, szerintem is jó irány, a logo tényleg rendben van!!! és legyen egy-egy olyan címke, ami az önmegvalósítás. Minden fontos a címke tervezése kapcsán. Hova akarsz eladni? Mekkora mennyiséged van/lesz? stb stb. Konkrétan ha az én példámat nézzük elég sokféle címkestílus van, ennek több oka is van. Van ami lokális, van ami családi kötődés, de egy biztos: MINDEGYIKNEK SZTORIJA VAN. Szerintem a személyes üzenet, a sztori a legfontosabb. Ha ez meg van, akkor is sok-sok út van, de sokkal könnyebb ezzel, mint ezek nélkül. Szerintem a legnehezebb részén már túl vagy. Mennem kell, bocsi

AdamAK 2020.04.15. 09:41:48

@bükkiborász: Szerintem is ez a kulcs, amit mondasz. Hol, hogyan szeretnénk eladni? Ha személyesen, pincétől, kóstolókon, akkor személyes üzenet kell a cimkére, ami hozzád köti, "rajongóvá"teszi az embert. Ha egy bolt borospolcáról, akkor kell a "túltolt" grafika, jópofa név. Ha pedig gasztronómiában, akkor a letisztultság, elegancia visz mindent.
Ha ezek közül mind, akkor egy grafikuszseni kell...

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.16. 14:59:10

@AdamAK: A legnagyobb tisztelettel pár dologban nem értek egyet veled.

A címkedizájn szerintem nem hit kérdése. A címke egy funkcionális eszköz.Lehet önkifejezésre is használni és lehet arra bazírozni, hogy az esztétikai élménye vagy a poén faktora szimpátiát kelt a nézőben és ez a szimpátia vásárlásra késztet. Ilyen van, ezt nem is vitatnám. De ez az a kategória amikor a fogyasztó áll a polcok előtt és nézegeti a borospalackokat.

Én azt mondom, hogy ezt a helyzetet egy kézműves, kispincészetnek el kell kerülnie. Nem szabad olyan helyzetbe hozni a borainkat, hogy azokat csak a címkedizájn tudja eladni.

De, ha mégis valamiért ilyen helyzetbe kerülne a borunk akkor ahogy te is mondod mindenkire más hat. Vagyis a nincsen "one size fits all" dizján.

Mivel nem tudjuk, hogy mi az a dizájn amire harapnak ezért nem a dizájnra kell ilyenkor sem helyezni a hangsúlyt, hanem az információra... kulcsszavakra amik triggerelnek érzéseket, emlékeket. Ezért működik jobban a minimalista, ipari dizájn (igen, ez ki van kutatva és erre építenek mostanában nagyon sokan). A hívószavak, működő márkák azok amikkel foglalkozni kell. Olyanok mint "Dörgicse", "Balaton", "Somló"... és bizony a fajtanevek mint a "Muskotály" vagy a "Furmint" Ezek olyan hívószavak amik mögé a tartalmat már évszázadok óta pakolják sokmilliárdos értékben sok tízezren szerte a világban.

AdamAK 2020.04.17. 08:59:20

@BZoltan: nehéz ez, mert miről is "vitatkozunk"? Sanyi hozott egy döntést, a rendelkezésére álló infók alapján a szerinte pillanatnyilag legjobbat. Meg fogod/fogjuk győzni az ellenkezőjéről? Nem hinném, de legalábbis idénre biztos nem, hisz a cimkék készen vannak. Aztán jönnek majd visszacsatolások, érzések és ezek alapján lehet, hogy változtat. Én pont ugyanígy jártam az első cimkedizájnunkkal, sőt a logónkkal is. Szar volt, egy évig néztem asztalon, kartonban, kézben, pulton, étterem polcán. Aztán váltottam. :)
A hívószavakban tökéletesen egyetértünk. A Somló, furmint, Tokaj, muskotály jók ebben. Amennyire én látom Csopak is az. Talán. Viszont nálunk pl. nincs ilyen, vagy ami van, azzal nem biztos, hogy szeretném azonosítani a borom (etyek-buda=pezsgő/friss, reduktív, savas fehérbor. Ezzel szemben "komoly" vörösöket készítek, én lázadó. :) Nem dacból teszem, nálunk (Velencei-tó), ezt tudja a terroir, csak ezzel senki nem foglalkozott, amikor a borvidéket kitalálták. Szentesi Józsi sem véletlen, hogy nem hangsúlyozza.) Marad hát a fajta, vagy a fantázianév.
Szóval nem tudom, hogy Dörgicse mennyire erős márka, ezt Sanyi kell érezze, de lehet, hogy majd ő teszi azzá, ha most még nem eléggé.
A konkrét bor esetében szerintem is tutibb a "muskotály", hacsak! Sanyi nem mondja el minden létező alkalommal, hogy neki mennyire fontos és személyes ez, mert élete legjobb randiján muskotályt szürcsölt a világ legjobb nőjével. Ebben a pillanatban az őt hallgatók/szimpatizánsok tudatalattijában megszületik a helyzet, és máris akarnak belőle csajozáshoz, feleségnek kedveskedni, stb.
Nyilván a beltartalom a legfontosabb, de abban vitatkozom, hogy egy kézműves kispincének nem kéne/szabadna ilyen eszközöket használni. Titkon mind arra vágyunk, hogy a borainkat MINDENKI egyformán értse és értékelje, de a "művelt alkoholista" fogyasztó csak nagyon kis részét teszi ki a vásárlóinknak. Legalábbis én ezt tapasztalom.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.17. 12:27:31

@AdamAK: A Sanyi döntését nyilván nem lehet utólag megváltoztatni. Annyira nem gáz a címkéje, hogy be kellene zúzni. De abban is biztos vagyok, hogy a következő címkék tervezésénél esetleg az itt elhangzó szempontokat is figyelembe fogja venni. Nem kell feltétlenül mindent megfogadni,de figyelembe venni érdemes.

A te címkédet is "megszakértjük" szerintem szívesen :) Persze a kibicnek nyilván semmi nem drága. Toljad fel például ide és lássuk: imagebin.ca/

Az egy jó kérdés, hogy melyik hívószó mennyire működik. Szerintem az összes fajtanév és minden (ismertebb) településnév jól működik. Jobban mint egy saját fejlesztésű márka. Szóval ha joga van valakinek használni egy fajtanevet és egy településnevet akkor érdemes azt használni.
Szerintem egyébként nincsen semmi baj az Etyek-Budai névvel sem. De a szűkebb régiók nevei mint Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró és persze a Balaton márkával egyenértékű Velence is nagyon jó.

Itt nem is az a fontos, hogy mennyire "erős" egy fajtanév vagy egy földrajzi hely, hanem, hogy mennyire könnyen/gyorsan fogyasztható mint információ. Azok a szavak amik közismertek jobban működnek mint az elme számára feldolgozandó feladatot jelentő ismeretlen szavak vagy fantázianevek.

A lényeg az az, hogy a fogyasztó felismerje a címkén a tartalmat. A tudat, hogy az amit iszik az egy ismert, létező valami az növeli a bizalmi faktort.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.17. 12:35:17

@bükkiborász: A kérdés az, hogy a sztorit miért a címkén akarjuk átadni? A címke egy információ hordozó, közvetítő eszköz. Minden ami nem információ az az információ terjedésének, rögzülésének a hatékonyságát rontja. Ezért kell minél kevesebb zajt engedni a címkére. Erre írtam példaként a töltőtollas kézírásos stílusú szöveget például. Nagyon sokan használják ezt. Szép, látványos, klasszikus értékrendet közvetít... csak éppen olvashatatlan. Szóval kompromisszum. Meg ilyen a latin nyelvű fantázianevek. Ott is a bölcsesség értékére apellál a tervező, a klasszikus tudás megbecsültségét triggereli. Csak éppen a kutya sem érti. Meg vannak akik képzőművészeti alkotást raknak a címkére. Csudaszépek tudnak ezek a címkék lenni. De ha nem hordoz információt akkor csak maszkolja a lényeget.

Aztán persze lehet ezen a téren is kompromisszumot kötni. Mindenki eldöntheti maga, hogy neki mi a fontosabb.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.17. 12:37:09

@AdamAK: Ha személyesen a pincétől akarsz eladni akkor miért nem mondod el személyesen az üzenetet? Miért kell ezt az üzenetet a címkén közvetítened?

De abban maximálisan igazad van, hogy ha a polcról kell a kinézetével eladnia magát egy bornak, akkor ott a vizuális popkultúra a jó eszköz :)

AdamAK 2020.04.17. 17:26:21

@BZoltan: A Velence márka egy borászatnál van... A Velencei-tavit használhatjuk idéntől. Szerintem a kettő összedolgozik: pincénél mesélsz, egy grafika pedig felidézi a sztorit. Otthon, vendégségben, ajándékozásnál.
A "randi illata" valszeg nagyon működik majd egy borbárban. Én biztos kikérném, ha ott randiznék. Mindenesetre az esetszámot előrevetítve mindenképp ütősebb mint a "nászéjszakák bora". :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.18. 05:12:00

@AdamAK: Az nem kérdés, hogy a "nászéjszakák bora" egy irgalmatlanul szar márkanév :) Nagy barom volt aki kitalálta.

A "Velencei" szerintem egy jó vonal lesz.

Közben megnéztem a címkédet. Szép címke, látszik, hogy odafigyeltetek rá.

A grafika jópofa és könnyen értelmezhető. Pinceajtó, rock and roll és a bringa mind nagyon jó szimbólumok. Hasonló koncepció mint a Sanyinál és sok más jól működő címkénél, hogy nincsen sok felesleges csicsa de középtájon van egy jó grafika/logó.

Az Aprókertek név megjelenése szerintem a klasszikus szépen rajzolt, de kriptikus problémával küzd. Ha azt akarod, hogy mint grafikai elem rögzüljön, akkor annak már bonyolult, ha szüvegként akarod, hogy működjön annak, meg nehezen kiolvasható. Jópofa ötlet, hogy a két soros szöveg alsó-felső betűit összekötöd, de mivel a valóságban ilyen senki nem használ így megdolgoztatod az agyat ami nehezíti a rögzülést. Szerintem nagyon jó a neve a pincének. Mind az apró mind a kert szó kedvességet, szimpátiát jelez. Konkrétan jobb név ez mint a mienk. A mienk kimondottan nem jó név, de hát a Balogh sem egy jó név és mégis együtt élek vele. Szóval én a helyedben nekifutnék annak, hogy a jópofaság megmaradjon, de az érthetőség javuljon. Könnyen tudod tesztelni, hogy lerakod a címkét 5-10-15 méterre és nézed, hogy mennyire jön át a szöveg.

Amúgy tetszik, hogy meg tudtad oldani a címkét egy látótérben.

Ami nem tetszik az az, hogy a leghangsúlyosabban jelzett, legkönnyebben olvasható információ a fajtanév. Ami jó lenne, ha a fajtanév más lenne. De a sok nagyon jó fajtanévből az olaszrizling a legterheltebb. Sajnos tapasztalatból mondom. Van sok rajongója az olasznak és én is imádom a fajtát. De érdemes tudni, hogy vannak korlátai és bizony erősen sérült presztízzsel terhelt a fajta.

Az viszont tetszik, hogy te is (helyesen) egy szóval írod az olaszrizlinget :)

Összességében szerintem szép és jól működő a címkéd. Nincsen benne olyan hiba ami drámai lenne.

AdamAK 2020.04.18. 09:36:23

@BZoltan: Először is köszi az elemzést és a kritikát. A cimkét egy barátunk tervezte és rajzolta. Gyakorlatilag tökéletesen egyetértek az észrevételeiddel. Az ApróKertek felirat olvashatóságával nekem is van gondom, talán egyszer nekiugrunk, hogy gatyába rázzuk. A grafika szerintem is működik önmagában, de igazán jó a személyességtől lesz. A pincét ketten csináljuk, a barátom nagy bringás, én meg amatőr zenész vagyok. A két, minket meghatározó dolog szimbólumának letámasztása a pinceajtónál jelzi az együttműködést. És innentől ez egy hazavihető, megjegyezhető sztori, ezt úgy veszem észre, értékelik az emberek.
Az olaszrizling: mindenesetre véleménye mindenkinek van róla. Beszélgettünk már erről, ahogy Te, úgy mi is kvázi erkölcsi kötelességnek érezzük, hogy legyen. Jó viszonyítási alapnak tartom, olyan mint egy kötelező stílusgyakorlat. És fontos, hogy szőlészetileg/borászatilag is "egyszerű". Akkora sztárborászok nem vagyunk/leszünk... Mindenképp magyar fajtát szerettünk volna és a pontuszi (fehér) fajtáknál azt tapasztaltuk, hogy arányaiban, tényleg szép borokat kevés pince tud ezekből megbízhatóan készíteni. De én mindenkinek szurkolok, aki furmintba, hársba, ezerjóba vágja a fejszéjét, mert nagyon kellenének(nagyobb számban) a jó borok ezekből.
Mi a kadarkát és a csókát választottuk öntökönszúrásnak. :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2020.04.18. 13:00:17

@AdamAK: A sztoritok és grafika hozzá egyértelműen nagyon jó és hiteles is.

Az olaszrizlinggel kapcsolatban is teljesen egyetértünk. Én nagyon szeretem a fajtát, többre lenne hivatott ha komolyan venné a piac.

A csóka és a kadarka szép kihívás :) Én ha most telepítenék kék szőlőt akkor laskát és tihanyi kéket ültetnék.

Fehérből az olasz

AdamAK 2020.04.22. 21:17:50

@BZoltan: Sanyinak van tihanyija, ha jól emlékszem. A laska meg egy csoda. Én is ezeket ültetném, ha most telepítenék. De nagyon izgalmas a kadarka-csóka küvé is, '19-ben lett először egy hordónyi, sokat várok tőle. Őszre kiderül, ha el nem b.sszuk... :)

kunzoo 2020.04.23. 07:45:14

@AdamAK:
A kadarka valóban az lesz. Vékony a héja, nagyon rothad mert eléggé zárt a fürt. Későn érik. Ha nem vagytok profik, avagy nincs valami kiemelten száraz, szeles délkeleti felvésetek akkor azt meggondolnám.

AdamAK 2020.04.24. 07:01:27

@kunzoo: nincs már mit meggondolni, a szőlő ott van. Profik? Nem tudom. Van 10 év tapasztalat és egy köves, száraz, délkeletre hajló dombtető 50 éves bakművelésű tőkékkel. Elméletben működnie kell. A csóka nagyobb kihívás. 300 tőkéről az eddigi rekord 90 kg szőlő. Fürtválogatással mindenesetre nem kell bajlódni... :)

Facebook

Utolsó kommentek

  • corvikon01: Remek írás. Magam is nagy borkedvelő vagyok. Ha van időd, kérlek nézz szét az oldalamon (most indu... (2020.05.23. 14:05) Ezerízű Dörgicse
  • colloid: @csite: Lehet igazad van, nem értek hozzá ennyire. Nekünk dongát, abroncsot cserélt (elég régi hor... (2020.05.19. 11:56) Hordótisztítás profi módon
  • RAMBO: @colloid: meg tudod adni a tótvázsonyi kádár kontaktját? (2020.05.19. 11:25) Hordótisztítás profi módon
  • csite: Szerintem válasszuk szét a javít, vagy újrapörkölést. Javítani minden kádár javít. Amit szeretnét... (2020.05.19. 09:56) Hordótisztítás profi módon
  • colloid: @csite: Miért nem ajánlotta a kádár? @RAMBO: Tótvázsonyban van kádár aki javít. (Új vagyok itt, b... (2020.05.19. 02:03) Hordótisztítás profi módon
  • Utolsó 20

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.