Historia est magistra vitae (a történelem az élet tanítómestere)

Van egy nagyszerű angol sorozat a TV-ben, amelyik a Tudor korabeli apátsági farmok működését mutatja be úgy, hogy három angol történész egy éven át a korabeli farmerek életét élte: ugyanolyan házban laktak, ugyanolyan ruhákat hordtak, és a kor technolólógiai fejlettségének megfelelő szinten gazdálkodtak. A hat részes sorozat nagyon igényes, egyes részei magyarul is fellelhetőek a Youtubeon, a többi rész angolul van. A Tudor kor az 1500-as években volt, Magyarországon tíz éve halt meg Mátyás király és 14 évre vagyunk a Dózsa féle parasztfelkeléstől, 26 évre a mohácsi vésztől. Szerintem érdemes megnézni, hogy hogyan alakult ki a kapitalizmus mezőgazdasága. Ráadásul a sorozat folytatása egy viktoriánus farmra visz el bennünket (ez kb. a kiegyezés kora Magyarországon), ahol megjelennek az ipari forradalom gépei, amelyek lényegesen megkönnyítik a paraszti munkát. És nincs megállás: ezt követi az Edward korabeli farm, majd a háborús farm életét bemutató sorozat. Zseniális munka mindegyik, őszintén ajánlom mindenkinek. 

 

A másik jó hír, hogy a blog egyik olvasója, J.G. (ha megengedi, akkor kiírom a nevét) küldött egy szőlőművelésről szóló könyvet, ami 1815-ben jelent meg Magyarországon Pósfai János fordításában. A magam részéről nagyon szeretem ezeket a régi irományokat böngészni. Azok a boldog idők, amikor még a helyben gyökereztetett vesszőt jobbnak tartották a palántáknál! Hol voltak még az oltványok! A XIX. század legelején készült könyv kiemeli a komposztálás fontosságát: "Akármivel trágyázol, mielőtt a szőlőbe hordanád, rakásokba hányatván és az allyától fogva gyakran felforgatván esztendeig vagy kettőig kin az ég altt hagyjad". Találkozunk furcsa megállapításokkal is, pl. amikor a szerző arról ír, hogy a későbben termő fajták korábbi metszésével és a korai fajták későbbi metszésével elérhető az egy időben érés. A könyv praktikus tanácsokkal is szolgál: az utolsó fejezetben a borhamisítás, azaz a csigerekészítés rejtelmeivel is megismerkedhetnek a téma iránt érdeklődők. Engem lenyűgöznek a régi szőlészeti írások, jó szívvel ajánlom az olvasgatását mindenkinek.

 

2016.12.13. 22:30
Címkék: könyv

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr9712043815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.12.14. 06:59:38

Jó poszt

Ha gondolod húzzad le és illesszed be ezt a könyvet: juhfark.hu/share/Szolleszeti_tajrajz_1836.pdf

Nekem ez a nagy kedvencem :)

bakatorro 2016.12.15. 07:57:09

tényleg nagyon tanulságos a film.
már amit abból az első két részből láttam.
kár, hogy a szőlőművelésről nincs ilyen film ... : ) illetve nem találtam.
a könyvekért köszönet.

NagyPeterMaci 2016.12.19. 16:12:55

@BZoltan: Zoli, neked komoly kincseid vannak. Hogy mióta keresek saját területeimmel kapcsolatos műveket...
Ez mondjuk egy faluval odébb van, de szerintem ilyen távra a fajták, a művelés azonos lehetett, tekintve, hogy ugyanaz a völgy.
Ez még abban a boldog időben íródott, amikor se filoxéra, se lisztharmat, se peronoszpóra nem zavarta a szőlészetet...
Arra kíváncsi lennék, hogy ennyi fajta kadarka volt, vagy ezek egyike-másika valami más fajtát takart, csak kadarka nevet is hozzábiggyesztették.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.12.19. 16:29:25

@NagyPeterMaci:
Én évek óta gyűjtöm az ilyen anyagokat :)

A kadarkával kapcsolatban ajánlom ezt a másik ugyancsak filoxéra előtti írást: www.juhfark.hu/hu/blog/boraszati_fuzetek_1869_januar_i-fuzet/

bakatorro 2016.12.22. 09:35:35

@BZoltan: kiváncsi volnék melyik régi kadarka fajból lett pl. a P9-es klón szelektálva ... :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.12.22. 11:31:17

@bakatorro: Az jó kérdés. De szerintem ezt már soha nem fogjuk megtudni. Vélhetőleg egyébként egy kellően jó alanyról vettek szaporító anyagot. De ugye az, hogy mi számít kellően jónak az nem egy könnyen megválaszolható kérdés.

Sub_ 2016.12.22. 21:09:49

Mutatok jobbat:

adtplus.arcanum.hu/hu/collection/BoraszatiLapok/

Nem csak ez, hanem csillió másik folyóirat, könyv érhető el ingyen, bérmentve és minden témában. Ráadásul keresni is lehet.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása