Befejeződött a szüret, és a tervek szerint most lenne itt az ideje a támrendszer felállításának. Ennek megfelelően időben, a tervezett fizetés előtt három héttel elkezdtem a hitel lehívás intézését. Volt még egy-két dolog, amit be kellett szereznem, pl. a fedezetként felajánlott ingatlan biztosításáról szóló igazolás, valamint az MVH-tól be kellett szerezni egy igazolást arra vonatkozóan, hogy eddig még nem fizettek ki semennyit a megítélt támogatásból. Természetesen a bürokrácia ragadós pókhálója azonnal rám vetette magát: az ingatlanbiztosítás kedvezményezettje egy olyan hitel volt, amit pont öt éve fizettem vissza, és mindenféle ostoba papírokat kellett beszereznem, amivel igazoltam azt, amit normális ügyrend esetén a banknak kellett volna évekkel ezelőtt megtennie. Tudtátok, hogy az MVH pest megyei igazgatósága (ami kettő perc sétára van a munkahelyemtől) nem adhat ki szőlészeti támogatási igazolást? Ez központi feladat. 15 éves bankgyakorlat után úgy képzeltem el a támogatások nyilvántartási rendszerét, hogy minden támogatásnak van egy száma, és ahhoz kapcsolódik minden kifizetés, és mint egy banki számlaegyenleget, ezt egy másodperc alatt (akár interneten keresztül is) le lehet kérdezni. De aztán megnéztem a személyimet, az volt odaírva, hogy Magyarország, és meg sem lepódtem azon, hogy a központban sem tudnak ilyen igazolást adni, helyette írtak egy papírt, hogy a kifizetéseimet áttették a következő borpiaci évre - kurvára örülök neki, hogy finanszírozhatom a nemtudomkit. Öröm az ürömben, hogy az OTP elfogadta ezt a nyilatkozatot, amikor vidáman bevittem a papírokat, abban a reményben, hogy akkor most pénzeső fog rámhullani - de nem is tévedhettem volna nagyobbat.
Ebben a drámai pillanatban ugyanis a banki ügyintéző előrántott egy rettenetes listát, ami - a már összehordott papírhegyen túl - kell még a hitel folyósításához. Ezek egyik gyöngyszeme a helyi adó megfizetéséről szóló igazolás. Dörgicse pici falu, ahová az aláíró se jár. A rosseb tudja, hogy vajon miért kell az adóigazolást aláírni (ha a bankszámlakivonat aláírás és pecsét nélkül hiteles), de az aláíró előkerítése egy teljes hetet vett igénybe. Ezen kívül már csak megmagyarázhatatlan számú értelmetlen nyilatkoznivalóról kellett nyilatkoznom (itt olyan fajsúlyú dolgokról van szó, mint hogy ÁFA körbe tartozom - amit egyébként az adószámból minden boltos könnyedén kiolvas). Miután leadtam a méhészeti engedélyt szanszkrit nyelven (hivatalos szakfordítóval lefordítva), és pont úgy éreztem megam, mint egy vastagbél tükrözés után, akkor vitte be a bank az utolsó, megrendítő csapást: hozzam be a számlát egy papíron kitöltött átutalási megbízással együtt. Szerintem tréningezve vannak erre, hogy miként kell felmorzsolni az utolsó agysejteket is, és hogyan kell a tranzakció befejezéseként a legnagyobb marhaságot ráerőszakolni az ügyfélre - mert nincs ám internet bankunk, amin keresztül el lehetne intézni ugyanezt. Egyébként el nem tudom képzelni, hogy erre mi a szarért van szükség. Létezik olyan, hogy valaki uniós támogatást kap, megrendeli az anyagot és a megítélt hitelből, aminek fedezete a lakása, nem utalja el a fizetendő számlát? Egészen komoly paranoiával kell rendelkeznie annak a folyamatszervezőnek, aki ide kockázati pontot rajzolt - bár ha voksolnom kéne, akkor inkább a józan belátás teljes hiányát írnám fel a kórlapra.
Ez a kaland megcsúsztatta a szállítást egy héttel, ami önmagában nem tragédia, de közben esett 25 mm eső, és jelenleg nem lehet rámenni a földre.
A támrendszert a Pannónia Vitnyédtől vettem. Bátran írom le a cég nevét, mert együttműködésünk során végig ultrakorrektek voltak - igaz, hogy én is már-már kényszeresen korrekt vagyok a beszállítóimmal. Két éve jeleztem nekik, hogy Szászi Endrénél láttam a támrendszerüket, és a változtatható huzalmagasságú oszlopok nagyon megtetszettek. Ekkora beruházásnál az ember nem egy perc alatt hoz döntést, végignézegettem hát azokat az oszlopokat, amiket az országban lehet kapni. Könnyű dolgom volt, mert a Halom dűlőbeli szomszédom salgóacél, a Becce dűlőbeli szomszédom meg Linus támrendszert vett. A támrendszereket meg lehet erősíteni úgy, hogy a sor végére akácoszlopot vagy betonoszlopot tesznek - de ezzel a sorvégeken a változtatható huzalmagasság előnye elvész. És én mind a beton, mind a faoszlopos támrendszerben csalódtam. Persze sokkal hatékonyabb, mint a fej, vagy karos művelés, de nem megfelelően tartja a hajtásokat. Túl nagy a távolság a két drót között, és a hajtások kicsúsznak az első széltől, ha nincsenek kötözőpisztollyal rögzítve a széleken.
Az első új telepítésű szőlőhöz (a vadfeketéhez) végül Reisacher oszlopokat rendeltem, ami a másik kettőnél lényegesen erősebbnek nézett ki. Lehet vitatkozni azon, hogy nem vagyok-e túl paranoid, amikor az oszlopkat méreteztem. Azoknak a tényeknek az ismeretében, hogy az országos szélrekordot Kab-hegyen mérték, ami Dörgicsétől 10 km-re helyezkedik el, valamint nyáron a balatoni vihar a tőlünk 2 km-re lévő szőlők támrendszerét derékban meghajtotta és elfektette az ültetvényt, úgy gondolom jobb félni, mint megijedni.
 |
| Amit senki sem szeretne látni egy szélvihar után. Ez nem Reisacher oszlop. |
 |
Ha szabályosan telepítem az oszlopokat, akkor 50 (ötven) év garancia van rá. Megnéztem a statisztikákat, és nem találtam olyat, amelyik szerint túlélném a támrendszert. Ravasz fickó ez a Dr. Reisacher, de nekem se véletlen van két Mao-ce-tung képem idehaza: a végrendeletemben meghagyom a fiamnak, hogy 48 év múlva húzgálja fel az összes oszlopot, és ha csak egy rozsdafoltot is talál, verje le az adósságot az ifjabb Dr. Reisacheren.
Az idei zöldmunkák amúgy fergetegesen igazolták a támrendszer előnyét: az ide befűzött hajtásokat a rendszer remekül megtartotta, harmadannyi kötözőanyagot használtunk, sokkal gyorsabb volt benne a munka, mint a betonoszlopos szőlőben. Egy szó mint száz: megszerettem ezt a támrendszert, és úgy döntöttem, hogy az új szőlőben is ezt fogom használni. Volt számolótáblám, amivel ki lehetett kalkulálni, hogy mennyibe kerülnek az oszlopok, drótok, kapcsok - maradjunk annyiban, hogy aki a kisebb beruházás híve, az az Alföldön telepítsen egyes függönyt. De mivel az Unió besegít, mindenki megengedheti magának ezt a professzionális rendszert. A támogatott beruházások mindig felvetik a kérdést: a jövőnek építkezünk, vagy lopjuk el gyorsan, amit lehet, és az eredmény másodlagos. Ha a gyerekeinknek építjük a birtokot, akkor nem kérdés, hogy nem ezen kell spórolni.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
