Gőzerővel folyik a Balaton olaszrizling termőhellyé pozicionálása, és ennek kapcsán a legmeghökkentőbb dolgok történnek. Két ámulatba esés között talán célszerű megbeszélni, hogy mi mindenen lett volna érdemes elgondolkozni az ésszerűséget a legcsekélyebb mértékben sem hordozó tettek előtt.
 |
| Olaszrizling |
Mindenek előtt beszélnünk kell a klónkérdésről. Az olasznak (durván) kétféle variációja ismeretes, az egyik, az apró, kicsi fürtű, nehezebben érő, könnyebben berothadó fajta. Ez a Balcsinál tíz évben ha háromszor hoz igen jó termést, és legalább háromban igen rosszat (kivéve, ha minden egyes fürtöt méregbe mártogatunk). A másik klón a badacsonyi, ami lazább fürtű, hamarabb érik, könnyebb megvédeni, és tíz évből szinte mindegyikben bártan felvállalható minőséget hoz, azaz két kiló körüli tőketerhelésnél eléri a 18-as cukorfokot, ezért erre a termőhelyre a racionális döntés a badacsonyi klón ültetése. Mivel az olasz savai könnyen elégnek, különösen a badacsonyi klón esetében, ezért a Balcsi környékén inkább a savtartalomhoz igazított szüret a jellemző. Vulkanikus területeken (Badacsony és a tanuhegyek) kitolható a szüret, mert itt a mineralitás kiegészíti a savérzetet, de a terület többségét kitevő agyagos talajokon ez nem opció. A modernizált ültetvényeken egyre inkább helyet kapnak a badacsonyi klónok, amelyből könnyed, jó ivású bor készíthető, kellemes savérzettel, enyhe illattal, finoman keserűmandulás utóízzel. Különleges minőségű bor inkább a másik klónból állítható elő, késői szürettel.
A népmesékből ismerjük a "nagy olaszrizlinget". Ittam már ilyesmit Somlóról (SAP, Takács Lajos) és volt egy mátrai is, ami nagyon tetszett (Karner Gábor), de egyrészt Somló az Somló, ugyanezeknek a termelőknek a furmintjai, juhfarkai is egészen különlegesek, másfelől Gábor szinte mindenféle borára is igaz ugyanez a kitétel, ráadásul a Kicsi rizling valami egészen egyedi gondossággal készült. Tehát ha a "nagy" olaszt kellene meghatároznom, ugyancsak bajban lennék. Azt hiszem, Szászi Endre 2006-os szentgyörgyhegyi bora majdnem érinti azt a felső határértéket, ami ebből a fajtából ezen a borvidéken kihozható. Ez azonban nemhogy tömegesen, de még egyedileg sem gyakran megközelített teljesítmény, és hogy a borvidékünkön jellemző klónból és termőhelyről ilyen minőséget csak egészen ritkán lehet készíteni, abban teljesen biztos vagyok.
A "nagy olaszrizling" álom a kergetésével bajban vannak azok a termelők, akik komoly szabályok közepette állítanak elő nemzetközi mércével mérve egészen középszerű bornak számító olaszrizlingeket (nem beszélve a fajtaélesztővel ananászízűvé aromásított pancsokról, vagy az innen-onnan összevásárolt fajtákból készített, majd olaszrizlingnek hazudott hamisítványokról). Mert ha legalább egy pillanatig nem ámítjuk magunkat, akkor mind tudjuk, hogy az olaszrizlingből egy nagyon szép, de egyetlen szempontból sem kiugró bor készíthető. Nemzeti büszkeségünket vérig sértő, ám roppant racionális vélemény szerint ez egy "lúzer fajta" - ami ebben a formában nem igaz, de az biztos, hogy van egy plafon, amit ezzel a borral nem lehet átütni. Ha tehát reális célkitűzést állítunk föl magunknak (és nem a klasszikus kudarckerülő magatartásmintát követve túl messze, egy domb mögé állítjuk föl a céltáblát, amit esélyünk sincs eltalálni, de legalább már a lövés előtt megvan a kifogásunk, hogy miért tévesztettünk célt), szóval ebben az esetben oda kell pozicionálnunk az olaszrizlinget, ahová való: a mindennapok borának. Vagy ahogy Márai mondja: a bornak, amit kéretlenül odaállítanak az ember elé egy kancsóban, ha betér egy fogadóba. Olaszul ugyanez: "vino della casa", a ház bora.
Ez persze azt jelenti, hogy összetörik azok álma, akik háromezer forintos olaszrizlingről álmodtak. Érződik ez a kognitív disszonancia, amikor el kellene magyarázni, hogy a 75 forintos kilónkénti áron vehető szőlőből (na jó, adjuk meg a módját: az igazán jó alapanyagért 150 forint körül fizetnek) hogyan lesz ilyen drága bor. A több éves ászkolás tenné? Ugyan kérem! Aszúszemek különválogatása? Szó sincs róla! Egy inciri-finciri termőhelyen termelhető, amelynek négyzetméterára a manhattani lakásárakéval vetekszik? Egy fenét! Annak rendje módja a szerint a tömegbor szőlője olcsó (pláne az annyira termésbiztos klóné, mint a badacsonyi) mert sok van belőle. Szomorú, de nincs háromezer forintos olaszrizling, meg kell békülni ezzel. (Illetve van, de bolond, aki megveszi.) Ennek megfelelően a Badacsonyi olaszrizling, Csopaki rizling, Dörgicsei olaszrizling is béklyók a termőhelyeken, amelyektől minnél inkább szabadulni kell, mert csak a leghülyébbek szeretnék az alsó (na jó, középső) polcra brandelni magukat.
| Olvassa el keretes írásunkat a hülye brandekről! |
| Erről jut eszembe: a csibe, az egy sárga gombolyag. Dörgicsén senki nem főz ilyesmiből levest. A csibét a solymászok adják jutalomfalatként a madaraiknak, ha ügyesen vadásztak. De még csirkéből se főzünk levest (ez a középső fokozat), azt kirántjuk - ha kakas, egyébként meghagyjuk tojónak. Tyúkból főznek Dörgicsén húslevest, anyukám pedig töltött tyúkból, amit utána megsütött. Világos ez így? Ha igen, akkor most gondolja szépen végig mindenki, hogy miből van a Knorr Dörgicsei csibelevese. Köszönöm a figyelmet. |
És itt kell szót ejteni a Balatobor kezdeményezésről, ami pont ezt a mindennapok bora árszínvonalat célozza meg, az integrált termelők jó színvonalra való törekvése mellett. Kérem, mondjon nekem valaki egy borvidéket, amit a középszer tett naggyá! Tokaj? Montalcino? Bordeaux? Nevetséges! Tudja valaki, hogy mi Sienna, Nápoly, Róma éttermeinek a bora? Én nem tudom. A pizzához, pastához, frutti dei mare-hoz megy - de nem különösebben érdekel annak ellenére, hogy minden egyes alkalommal, ha étterembe megyek, rendelek egy meglio (fél liter) vino della casat. Vajon a világban miért nem jut senkinek eszébe a totális átlagra pozicionálni egy egész (sőt, ha jól számolom három) borvidéket? Balaton = középszer? Ez a csodálatos táj? A csodálatos falvak? Drága barátaim, mi a szart csináltok?
Ugyanekkora baromság (nevezzük nevén a dolgokat, aztán majd személyesen elsimítjuk, ha mindkettőnknek világos, hogy a szeretetteli aggódás beszél belőlem - ha nem, akkor úgyse volt kár a kapcsolatért) szóval ugyanekkora baromság átnevezni az olaszrizlinget. "Mandolás", a "nemes", meg valami harmadik hülye név maradt versenyben. Most komolyan, mit vártok ettől, barátaim? Mitől van ideje annak, hogy átbrandeljük ezt a terméket? Észleltünk valami olyan minőségi ugrást, amit azért nem lehet érvényesíteni, mert a termék ugyanazon a néven fut, mint amit máshol fillérekért mérnek? Talán nem lesz itt szakmányban kirívóan alacsony minőségű "mandolás"? (Ez egyébként is minőségi védjegy lenne, nem fajtanév, hahó!) Külföldiül röhejes a termék neve (kaki, pisi, punci) vagy idegennek kimondhatatlan (cserszegi fűszeres)? Ha van valami, aminek igazán semmi értelme, akkor ez a fajta átnevezése - ennek megfelelően halad előre a kezdeményezés rendületlenül. (Most sajnálhatják igazán a Mathiász Jánosné muskotály és az Irsai Olivér termelők, hogy nem ébredtek korábban!)
A látszattevékenységek helyett volna tennivaló bőven. Kezdetnek bőven megtenné, hogy a magukat minőségi borászatokank pozicionáló termelők leszállnának a földre, és a komolyabb minőséget olyan fajtáktól várnák, amelyektől ez elvárható. Talán nem véletlenül volt a borvidék ékköve korábban a furmint. Emellett fontos a vörösborok előretörésének segítése, mert kiváló termőhely ez a vörös fajtáknak is. Nincs baj azzal, ha rizlinget is termelünk tömegbornak! De a tömegbor szőlőjét nem puszilgatjuk meg fürtönként, hanem tömegtermeljük - pont úgy, mint az olaszok, a spanyolok, a kaliforniaiak, az új-zélandiak, az ausztrálok meg a többi olyan népség, akiket bátran állíthatunk magunk elé követendő példának. Mindenekelőtt modern támrendszerben, egybefüggő birtokokon, nagyon gépesítve. Ez hozza be minden évben a rezsit (megfelelő üzemi méretben, természetesen). A minőségi szőlő minőségi feldolgozásából meg futja majd helikopterre, ha a feleségünk celeb barinője a világ végén házasodik.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
