Az új terület alsó egy hektárján áll a víz. Az itt termő savanyú fűfélékből (amelyek a pangóvizes területek jellegeztes indikátornövényei) arra lehet következtetni, hogy ez elég gyakori jelenség ezen a részen. 2011-2012 forró, aszályos nyarain nem jelentkezett a belvíz, de ahogy esősebb nyarak is jöttek, úgy vált a terület egyre vizenyősebbé. A belvíz kialakilását két dolog is siettette: a birtok elján fekvő utat benőtte a gaz, és nem volt mellette árok - így a csapadékvíz elvezetése nem volt megoldott. A szomszédom pedig az én telkemen ásott magának egy vízelvezető árkot úgy, hogy a földet a felém eső oldalra rakta ki - ami így visszaduzzasztotta a az én földemre a csapadékvizet.
 |
| A kép előterében a látható növénytársulás pangóvízre utal |
A probléma megoldására az interneten kerestem meliorációs szakembert, így akadtam a Csernozjom Bt.-re. Innentől a történet szürreális fordulatot vett: kiderült, hogy a szakembernek Dörgicsén van nyaralója (tőlünk légvonalban kb. 150 méterre) - és persze a Jézus Krisztus is Gödöllőn volt gazdász fiatal korában, de annyira, hogy a legendás tudású Stefanovits Pál tanszékén dolgozott az egyetemen, akitől én is tanultam a talajtant.
 |
| Ha a víz -10 fokban sem fagy meg, akkor a talajból tör elő |
A vízmentesítésre tervet kell készíteni, amelynek első lépéseként vízvezető-képesség szempontjából kell megvizsgálni a talajt: mely rétegek vezetik a vizet, és melyik a vízzáró réteg. Ugyanis hiba lenne azt gondolni, hogy a felszínen összegyűlő víz áll meg a Halom-hegy alján, ez ennél bonyolultabban működik. A lejtőn lefelé, másfél-két méter mélységben húzódik egy vízzáró réteg. Ezen a vízzáró rétegen a talajvíz lefolyik a hegyről, és ha a lejtő alján a talaj már telített vízzel, akkor felbukkan a felszínre. Ilyen talajba nem lehet szőlőt ültetni, mert esős évben a gyökerei megfulladnak - ezért a felszínre vízelvezető árkokat kell készíteni a csapadékvíz elvezetésére, és az alsó területeken alagcsövezésre (drénezésre) is szükség lehet. Az alagcsövezés geotextíliával körbetekert perforált csövek lefektetését jelenti a talajba, amelyekből a beszivárgó vizet a lejtő alján egy árokban lehet elvezetni és összegyűjteni. Ha nagyon magasan van a talajvíz, akkor "forrást lehet foglalni", ami lényegében egy felszíni kutat jelent, ami összegyűjti a területről a többletvizet.
Az így összegyűjtött víz kincset ér. Ha szerencsénk van, karsztvíz tisztaságú víz is lehet az ilyen forrásban, ami akár szürkevízként, az állatok itatóvizeként, sőt akár emberi fogyasztásra is alkalmas lehet. A drénrendszerből és az esővíz-elvezető rendszerből összegyűjtött víz permetezésre vagy öntözésre mindenképpen kiváló lesz.
Szombaton, a megbeszélt időben, gyönyörű kora-tavaszi időben találkoztunk a birtokon a meliorációs szakemberel és édesapjával, aki talajmechanikus. Hoztak talajfúrót, és sebtében nekiláttak a mintavételnek. A talajtan egy igazi klasszikus tudomány, ami még most is pont olyan romantikus, mintha az ezzel foglalkozó mérnökök Jules Verne könyveiből léptek volna elő. Néhány egyszerű eszköz, nagy lexikális tudás, piszkos kezek - minden együtt van egy érdekes, hangulatos munkához.
 |
| A kiterített talajszelvény és a vidám mérnök |
A fúrás során felszínre került mintákat egymás mellé téve feltárulnak a talaj rétegei, és ha egy földmérővel felméretjük a magassági szintvonalakat is, akkor pontos képet kapunk arról, hogy milyen felszín alatti vízfolyások vannak a lábunk alatt. A mintákból mindenféle érdekes következtetéseket lehet levonni: pl. a vas-lencsék mutatják meg, hogy mennyire időszakos a rétegek víztelítettsége: ha a vas oxidálódik (rozsda színű lesz) akkor a réteg hol vízzel telíett, hol kiszárad, hiszen oxidációra csak levegővel átjárt talaj esetén van lehetőség.
 |
| Humuszos vályog, oxidált vaslencsékkel |
 |
| Homokeres-lejtőtörmelékes agyag vasoxiddal (ebben a rétegben mozog a talajvíz) |
 |
| Szürkés színű az agyagos vízzáró réteg (belül száraz) |
A mintákból jegyzőkönyv készül, ami a meliorációs terv alapja. Érdekességképpen lefotóztam: a minden rétegből egy-egy kenetet tett a mérnök a jegyzőkönyvre, így később vizuálisan is könnyen felidézhető a talajszelvény, nemcsak a leírás alapján.
 |
| Jegyzőkönyv |
Hála Istennek, hogy januárban ilyen idő van - ez a tél őrület lesz. Melioráció, földmérés, kerítés-készítés, oltovesszők szedése, kivágott fák ledarásása, talajelőkészítés, vetés - és ez csak az a munka, ami a márciusig a földön vár. Egyszerüsített adóraktár létrehozása, traktor-támogatás megigénylése, támrendszer megrendelése a feleségem szőlőjébe - hogy a papír se unatkozzon.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
