A mezőgazdaság szóban a gazdaság arra utal, hogy a termelésnek jövedelmezőnek kell lennie. De hogyan számítsuk ki a jövedelmezőséget?
Kezdjük a beruházási költséggel. Írtam már arról, hogy mi minden kell egy kis borászat beindításához (szőlőtermő terület, pince, gépek, berendezések). Termőhelytől függően 1Mio és 10Mio forint között van egy hektár szőlő, a kacsaláb méretétől függően 3-30Mio forint között a pince (uradalom, kastély) ára. Bogyózó, prés és a többi berendezés 1Mio és 3Mio között beszerezhető. Ha a birtok nagyobb mint 5 hektár, a gépesítés elkerülhetetlen, a használt MTZ-től a vadiúj Kubotáig 1-11Mio forint között költhetünk traktorra, és még kb. 1,5Mio-6Mio forint körüli összegért szerezhetjük be a szükséges adaptereket.
Akkor járunk a legjobban ha beállt szőlőt veszünk, nekünk megfelelő támrendszerrel, ami pont olyan szőlőt terem ami nekünk tetszik. (Én valószínűleg béna vagyok ezen a téren, mert egyetlen ilyen szőlőt sem vettem még.) Ebben az esetben pótolgatni kell a kiveszett szőlőt, és a támrendszer oszlopait és a karókat. Egy betonoszlopos ültetvény drótozásának felújítása teljesen racionális áron (néhány százezer forintért) megvalósítható, és máris olyan a szőlőnk, mint 20-30 évvel ezelőtt, a támrendszer létesítésekor volt. Hobbiszőlő esetén többet a támrendszerre költeni nem szabad. De mint mondtam, nekem ilyen szőlőt még nem sikerült vennem.
Telepítés esetén kétféle költséggel kell számolnunk: a telepítési és a telepítés-előkészítési költségekkel, valamint az első négy év (nem három, négy, mondjon bárki bármit) művelési költségével. Azok számára, akiknek problémát jelenthet a telepítés és az első négy év technológiájának összeállítása, mellékelek egy kis segítséget.
A telepítés előtt (szerintem) két lépésben érdemes a parlagot talajjavító zöldtrágyával bevetni: kora tavasszal és nyáron. Mindkét növényt érdemes aláforgatni, de a második aláforgatás előtt a területre ki kell juttatni a szervestrágyát is. Ezt követi az ültetvény-esőkészítő szántás (rigolekével), amit tárcsával elegyengetve megfelelő területet kapunk a gépi telepítéshez. A telepítés költségeihez hozzátartozik a támrendszer költsége is, amiről itt írtam. (Ezek csak a megtisztított területen elvégzendő munkák, a korábbi ültetvény kivágását vagy az elvadult bozót kiírtását még bele kell számítani a telepítés előkészítésének költségeibe.)
 |
| A telepítés technológiája (Katt a képre!) |
Az első évek munkáinak egy lehetséges technológiáját mutatom be. Ami furcsa lehet, az a háti permetezővel történő növényvédelem. A magam részéről mindennél jobban gyűlölöm, amikor néhány leveles állapotban géppel permetezik a szőlőt, mert ilyenkor a vegyszer zöme a talajt mérgezi. Axiálventillátoros permetezőgépet szerintem csak akkor szabad alkalmazni, amikor egy nyitott csap pont beteríti a leveleket. Ha fém vagy üvegszálas karóval együtt telepítjük el az oltványokat, akkor tőközművelő kultivátorral gyommentesen lehet tartani a sorközöket - így sok kézi kapálás megspórolható.
 |
| 1. év (Katt a képre!) |
 |
| 2. év (Katt a képre!) |
 |
| 3. év (Katt a képre!) |
 |
| 4. év (Katt a képre!) |
Telepítésbe nem érdemes európai úniós támogatás nélkül belevágni. Más szavakkal: érdemes legalább akkora területen szőlőt telepíteni, amely már eléri a támogatható méretet, és csak olyan területen szabad és olyan fajtájú szőlőt telepíteni, amelyikre adnak támogatást. (Minden más hobbi vagy küldetéstudat, amelyeknek nincs köze a gazdaságossághoz.) Modern támrendszerrel, középkötött talajon, közepes lejtőn (5-15%), megfelelő talajelőkészítéssel, bérmunkában végeztetve kb. 4Mio forintra jön ki egy hektár szőlő telepítése, amihez (támogatott fajta telepítése esetén) kb. 3,5Mio forint támogatás kapható. Így a telepítés "csak" fél millió forintunkba kerül hektáronként. (Ez nyilván lehet sokkal olcsóbb is: alföldi homokba sima vesszőket ledugdozva, a szomszéd akácosból okosított oszlopokból készített egyesfüggöny támrendszerrel - az ilyen ültetvény ennek a töredékéből kijön, ott akár keresni is lehet a támogatáson.)
Az első négy év művelési költsége 650-850eFt körül jön ki évente ha saját gépparkkal rendelkezünk de mindent napszámossal csináltatunk, és olyan 720ezer-1Mio körül van teljes egészében bérmunkával végeztetve (ezekben a számokban az elpusztult oltványok pótlása is benne van). Nyilván ez a költség a saját kezünkkel végzett munkával drasztikusan csökkenthető. Az első években még több a kézi munka, de a tőkék megerősödésével egyre több minden gépesíthető. Ha ezt (a telepítés önerejét is beleértve) összeadjuk, akkor hektáronként olyan 3,5-4,5Mio forint ráfordítással számolhatunk úgy, hogy ezalatt az idő alatt még semmilyen bevételünk nincs.
A jövedelmezőség számítást pénzáramlás (cash-flow) szemléletben közelítsük meg, és alkalmazzunk egy nagy egyszerűsítést: a beruházási költségekre tekintsünk úgy, hogy azok a birtok értékét növelik. Az amortizáció csak az adó kiszámítása miatt létező fogalom - a termőföldre amúgy is értelmezhetetlen, az épületek állagmegóvása, a gépek szevízelése, cseréje pedig nem osztható fel arányosan az évek között. Az állagmegóvást és a modernizációt kezeljük a megtermelt jövedelem újrabefektetési döntéseként. A jövedelmezőséget ezután úgy számítsuk ki, hogy a működés éves költségeit vessük össze az éves várható bevételekkel.
A várható szó nagyon fontos jelzője a bevételnek! Míg a költségek tervezésében eleve (az óvatosság elve alapján) a legrosszabb forgatókönyvvel érdemes tervezni és utána a költségeket keményen tartani kell a tervezett szinten, addig a bevételeinkre jóformán semmilyen közvetlen ráhatásunk nincs. A szőlő felvásárlási ára és a termés mennyisége évről évre változhat, óriási ingadozásokat okozva a bevételekben. Más szavakkal: a bevétel erre a két tényezőre érzékenyen reagál. Ezért a várható bevételeinket nem egy számmal lehet meghatározni, hanem egy ún. érzékenységi mátrixban kiszámolt értékhalmazzal.
 |
| Árbevétel-érzékenység vizsgálat (Katt a képre!) |
A példában a szőlőtermesztés várható bevételének kiszámítására mutattam példát - a lényeg a módszertan. Ugyanígy kiszámítható a 300 forint körüli áron eladott lédig bor, vagy a palackozott minőségi bor is. Egy hektár igen jól karbantartott szőlő művelési költsége számításaim szerint legfeljebb 800ezer forintra jön ki - ebből mindenki meg tudja magának becsülni, mennyi haszonra számíthat.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
