A sorköztakaró növényzeten gondolkozom

Az ökológiai gazdálkodásról szóló tankönyvet nem a magyar éghajlat figyelembe vételével írták. Van ugyan benne némi kiegészítés arra vonatkozóan, hogy a miféle kísérleteket végeztek hazánkban ebben a témakörben, de nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy ez lenne a tudomány legutolsó állása a hazai adaptációt illetően.

 

Magyarország éghajlata jóval szárazabb mint Németországé, ezen belül a Balaton északi partja (benne Dörgicsével) különösen csapadékszegény. Azt már észrevettem, hogy ha nyáron lenyírom a füvet a gyümölcsösben, akkor nagyon kiszárad a földje. Erre persze megvan az agrotechnikai magyarázata: a talaj felszíne felmelegszik, és hajszálcsöves szerkezetén keresztül a csapadék elpárolog. Erre egyik válasz a tarlóhántás (kapálás, tárcsázás, kultivátorozás), ezzel ugyanis ezt a hajszálcsöves szerkezetet tönkre tesszük, és a talaj felszíne kiszárad ugyan, de alatta megmarad a víz. Ugyanakkor a kopasz talajfelszín nagyon kedvezőtlen a humusz megtartására: ha nincs gyökérzet, nincsenek szaprofiták, felmerülhet a szélkár (defláció) és a lemosódás (erózió). A gyökérzet tehát kell a talajnak (mert az egészséges talajélet szükséges az ellenálló szőlő tápanyagellátásához és javítja a talaj vízháztartását).

 

A fiatal tőkék tövének művelése

 

A talajtakaró növényzet azonban nem nőhet az égig, így a nedvesebb periódusokban le lehet nyírni minimum 20 centis tarlómagasságot hagyva, vagy - a szárazabb periódusban - a növényzetet le lehet törni, ami a szár megroppantását és taljra fektetését jeleni (így a még élő növényzet maga alakít ki mulcstakarót a talajon). Mindkét esetben árnyékban marad a talaj felszíne, azaz csökken a felmelegedése és a szél párologtató hatása sem érvényesül olyan erősen. (Fontos a talajtakaró növényzet összetétele is, de erről majd máskor. Kezdetnek a zöldugar - avagy természetes, elsőnyári gyomtársulás - is megfelel.)

 

A magyar kutatások szerint a talaj vízgazdálkodását a takarónövényzet negatívan is képes befolyásolni: a sorköz növényeinek vízfelvétele a szőlőnek is konkurrenciát jelenthet. A szőlő gyökérzetének jelentős része a talaj felső 60 centiméteres rétegében helyezkedik el, de mélyen lenyúló gyökereivel a mélyebb rétegekből képes vízhez jutni. Mindez csak beállt, idős ültetvényben igaz. Fiatal ültetvény esetén ez a vízkonkurrencia jelenség még erősebben jelentkezhet. Erre a szakirodalom a magyar viszonyok között a váltott sorban történő talajmunkát javasolja (egy sor takarónövény - egy sor feketén tartva).

 

Ha a szőlő gyökérzetéről keresünk képeket, akkor azt vehetjük észre, hogy a sorközök közepén a gyökérzet hajszálerekben gazdag, és a talajfelszínhez közel helyezkedik el, míg a szőlő közvetlen közelében a talpgyökerek és a mélyre nyúló gyökerek találhatók - éppen ezért trágyázzuk a sorközöket, és ezért kell oda vetni a takarónövényeket is. Ha tehát a szőlőben feketén tartott és takarónövényekkel vetett területeket akarunk fenntartani, akkor szerintem jobb megoldás a szőlő tövét jobbról-balról 60 cm szélesen művelni, és a sorközöket minden sorban vetni (kb. 150 cm szélességben). Így pont ugyanannyi talaj marad fekete, mintha minden második sort művelnénk, de a gyökérzetnek azt a részét, amelyben a táplálékfelvétel zöme történik, más növények gyökerei veszik körül, nedves, humuszos, tápanyagban gazdag talajt biztosítva. (Egyébként meggyőződésem, hogy a váltott sorközművelés oka az egyszerűbb gépesíthetőség volt.)

 

Idősebb tőkéknél még nincs talajmunka, csak fűnyírás

 

Innentől feltevések következnek. Szerintem nem lehet eléggé eléggé hangsúlyozni az adaptációt, azaz a szőlész döntését arra vonatkozóan, hogy az évszaktól és az évjárat csapadékmennyiségétől függően kell a talajtakaró növényt nyírni vagy letörni. Nincs tehát egységes technológia. A takarónövényzet nyírása után a növények újra hajtanak - ez fokozza a vízfelvételt -, ami esős tavaszokon jó lehet. Átlagos évben, a nyári, július közepétől augusztus közepéig tartó kisülési periódusban legfeljebb a növényzet letörése jöhet szóba. Új telepítés esetén mindenképpen biztosítani kell az oltványok gyökereinek az életteret, így szükség van a sorok mentén a rotálásra, de beállt, öreg szőlőnél, normál csapadékviszonyok mellett talán még a sorok menti kultivátorozás is elhagyható. Egy olyan esős évben, mint a 2010-es volt,kéthetente 5 centisre nyírott sorköztakaróval talán meg lehet úszni a gyökerek fuldoklását. 

2014.05.05. 23:02
Címkék: talajművelés

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr36118084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ifisher 2014.05.06. 20:34:50

A Halomban, de másutt is, évszázadok óta termesztenek szöllőt, és az évszázados szokás a teljes kapálás volt, mégis maradt humusz. Szerintem, a védekezés a talajpusztulás ellen az volt, hogy sűrűbben volt ültetve ~ 1 × 1 m-es állással. Ma már ez nem megy, de ~ 1 × 1.5-1.8 m-es lehetséges, persze ekkor traktorral nem lehet a sorok közé menni. Így lehet védekezni?!

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.05.07. 08:53:40

@ifisher: Halomban kimondottan vékony rétegű a humusz, mind a feleségem déli területén, mind a keleti oldalon (egy horpaszt kivéve). Egyébként a szőlőket sosem a dús humuszú területekre ültették, hanem a vékony földekre.

A kapáláskor a gaz gyökérzete egyben maradt, és a gazt be is forgatták a földbe, így lényegében zöldtrágyáztak és megőrizték a talaj struktúráját. 1*1-es szőlőben ráadásul lényegesen nagyobb az árnyékolás, tehát az állomány nem engedi kiszáradni a földet annyira, mint iparszerű művelésben. És ne feledkezzünk el a rendszeres szervestrágyázásról sem.

Védekezni pedig szerintem lehet, mert magasművelésben nem játszik olyan nagy szerepet a talajszinten befülledő pára, mint fej- vagy bakművelés esetén.

bakatorro 2014.05.07. 10:46:50

igazán köszönöm. pont jókor jött ez az írás, mivel most telepítettem szőlőt és épp azon gondolkodtam mi legyen a sorközökkel...
1x2m térállással raktam a szőlőt, így a sorok közt, első évben maradhat nővényzet (persze nem a dzsumbuj).
jól gondolom?

bakatorro 2014.05.07. 12:28:16

tudom hogy nem ehhez a témához tartozik, de szerinted mi ellen kell(ene) védekezni első évben? gondolok itt betegségekre. köszönöm válaszod.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.05.07. 18:46:52

@bakatorro: Elsődlegesen lisztharmat ellen, és - tényleg csak nagyon indokolt esetben - perenoszpóra ellen. A helyedben szépen, ütemesen permeteznék kéntartalmú szerrel, amihez különféle lombtrágyákat kevernék. Idén sajnos sok az atka (jól átteleltek) de a kén azokat is gyéríti. Ne felejtsd el alulról (fonákon) is megpermetezni a leveleket!

bakatorro 2014.05.08. 11:28:13

nagyon szépen köszönöm a tanácsot!

juhostt 2014.05.10. 23:23:40

Én bükkönyt is tervezek a sorok közé tenni. Több okból is: alatta még a homok(!!) is nagyon sokáig nedves, még nagy aszály esetén is. Önmagát veti vissza, ha ha hagyuk magvasodni. Kb 30-40 cm magasra nő, persze fajta függő. Nekem a szomszédba a hanyagolt minden nemű hozam fokozótól mentesen (se szerves se műtrágyát nem kapott a terület) területen évről évre szépen nőtt, és élt ez a "gyom". Idén kipucoltam, de ezekből hagytam egy kis foltot, magnak. Borzas és szöszös bükköny is van. A szöszös nem olyan agresszívan terjed, kisebb is.
Továbbá még körömvirágot, pásztor táskát, és árva csalánt akarok még vetni sorközbe.
Másik pillangós talajtakarónak is jó növény a szarvaskerep. Ez is önmagát veti, nem nő magasra. kaszálás után a sorokban mulcsnak is fel lehet használni.
Persze lehet agyalni über drága mag keverékeken, de

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.05.11. 14:27:05

@juhostt: azért a bársonyos árvacsalánnal vigyázz: erősen lisztharmatosodik! Az ökológiai magkeverék a Biocontnál sztem nem drága - de ez pénztárca függő, elismerem.

juhostt 2014.05.11. 21:28:41

@RAMBO: Na ezt se tudtam, még szerencse, hogy megírtam! Köszönöm az infót!
Akkor ezt mellőzöm. Pedig ez is nagyon jó kora tavaszi takaró növényzet, igaz csak rövid ideig van, de a talaj lakó rovaroknak is otthont adott.

gardonyim 2014.05.12. 10:35:02

@RAMBO: Nem biztos, hogy baj az árvacsalán lisztharmat-érzékenysége. Egyrészt biztos, hogy nem a szőlőlisztharmat-ra érzékeny, hanem a saját fajspecifikus kórokozójára, és így a szőlőre nem is jelent veszélyt a lisztharmatos árvacsalán. Másrészt viszont lisztharmat-veszély előrejelzőnek jó lehet. Ráadásul a lisztharmat gombáknak is van saját élősködőjük (Ampelomyces)ami viszont már nem fajspecifikus, és ezért ha felszaporodik a lisztharmatos sorköztakarón, utána már ősszel könnyen átterjed a szőlőlisztharmatra és elpusztítja annak kitartóképleteit.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.05.15. 12:52:53

@gardonyim: Ha valamiért jó dolog ez a blog, az az olyan hozzászólások, mint a tiéd. :)

Köszi!

gardonyim 2014.05.15. 13:51:08

@RAMBO:Köszönöm. Én is tanulni járok ide :)

kunzoo 2014.05.17. 21:46:24

@RAMBO:
Üdv Rambo!
A rózsával is hasonló a helyzet, sokan ültetik szőlősorok végébe hogy előrejelezze a lisztharmatot. A rózsának is más fajú lisztharmata van mint a szőlőnek, ráadásul sok nemesített rózsa ellenáll a lisztharmatnak, így kár rá várni...

A talajtakarásról: Érdemes lenne minden második sorban ősszel gabonafélével próbálkozni. A rozs már korán kikel, ha későn szüretelsz akkor könnyebben járható a sor ha sáros az idő. Télen a metszéskor sem a nyers talajon közlekedsz. Tavasszal (április vége) betárcsáznám a sorba, sok szerves anyag kerülne a talajba. Ráadásul a rozsnak van egy jó gyomelnyomó képessége. Vetni könnyű, műtrágyaszóróval (vagy kézzel) kiszórni majd egy fogassal megjárni. ennyi elég neki.

A talajtakaró növénynél arra érdemes figyelni hogy mikor virágzik. Jó növény lenne a facélia, de nehezen kel, könnyen gyomosodik, ráadásul vonzza a méheket. Ez rád is veszélyes lehet, másrészt könnyen méhpusztulást okozhat egy permetezés. A repce, mustár hasonló gond, ráadásul a repce kivadulva később gondot okozhat mint gyom.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása