A rizling klónommal bajban voltam még két hete, ugyanis egészen fura érési görbéje van: nagyjából a tenyészidő vége előtt két héttel elkezd íze lenni, majd hirtelen teljes érésbe fordul - és közben igen jól tartja a savait. Ez a klón kimondottan meleg területre való, pont olyanra mint Becce. Ezért is bénáztam el a szüretet 2011-ben, amikor savra szüreteltem - ennél a klónnál ez teljesen felesleges. 2012-ben már okultam a dologból, elsődlegesen ízre és csak másodlagosan cukorra szüreteltem 19,5 fokkal, és (szerintem) igen jó borom lett. Szerintem a rizling Beccén, agyagon, meszes-agyagos barna erdőtalajon 18,5 és 19,5 cukorfok között igazán jó. Próbáltam már a 20-20,5 közötti cukorfokkal történő szüretet, de az abból készült bor nem ízlett (nem volt elég sava). Szóval az ilyen rapszodikusan érésbe forduló rizlinggel az idei év jó sok ősz hajszálat hozott, de végül megérte. A már megszokott módon bő egy cukorfokkal többel szüreteltem a szőlőt, mint a szomszédaim - igaz, nagyon keveset, kevesebbet, mint tavaly.
 |
| Szép, pirospozsgás szőlő |
A szüretre szép száraz, napsütéses időt jósolt a meteorológia, tehát vastag, hűvös köd fogadott a szőlőben egy eső utáni reggelen. Lehálóztuk a szőlőt és ácsorogtunk egy kicsit, mire valamennyire felszállt a köd és felszáradt minden - szerencsére fújt a szél, így nem kellett nedvesen leszüretelni a szőlőt. Maga a szüret rendkívül flottul ment, a négyfős csapat olyan összehangoltan dolgozott, hogy délután fél ötkor már mindent el is mosogattunk, és a must az ülepítőtartályban pihent. Most nem daráltam le a szőlőt, mert szép pirosak voltak a bogyók, de nem szerettem volna szétroncsolni a héjat, és kiáztatni a festőanyagokat, mert akkor pikadt bort kaphattam volna - és ezt mindenképpen szerettem volna elkerülni.
 |
| Kristálytiszta présmust |
Kicsit erősebben préseltem hát a szemeket, hogy hozzájussak a héjra tapadt cukorhoz. (Kezdem kiismerni a présemet - a szakaszos préselés pl. zseniálisan egyszerű vele). Ennek eredményeképpen a must a csersavtól kissé száraz lett - de szép, érett szárazság ez az íz, nem az a zöld, húzós tannin. Szikrányit sem aggódok emiatt, mert a must nem tudott átlátszóan tisztára ülepedni, elég sok volt benne a szediment - ami szinte garantálja, hogy a csersav a nyálkaanyagokkal, fehérjékkel együtt ki fog derülni a borból.
 |
| Tépi a diófát a szél |
Másnapra beköszöntött a rossz idő: reggel, amikor kimentem átfejteni a mustot a fahordóba, erős széllökések közepette esett az eső. Ha csak egy napot vártam volna a szürettel, a termés egy részét biztosan lerázta volna a szél. Ez az év ennyit adott. Nem baj: a birtok épül, és lesz annyi borom, hogy meg tudom kínálni belőle azokat, akiket akarok.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
